És hogy alakul az édesapa viszonya a kisbabával az első évben?
A változás nem a kicsi születésével indul
Az édesapák esetében Tóth Mónika, pszichológus szerint a változás valójában nem a baba születésével indul. – Bár, az apák nem élik meg a terhesség minden bensőséges és mozgalmas pillanatát, komoly felkészülés és identitásváltás zajlik a “háttérben”. A terhesség kilenc hónapja számukra is ráhangolódás, de sajnos ők nem feltétlenül kapnak sok támpontot, támogatást, hogyan készüljenek a családapa szerepre: társadalmunk leginkább a baba-mama kapcsolatra fókuszál, a mamák rengeteg információt, segítséget és lehetőséget kapnak – a természetes belső átalakulás mellett -, hogy anyává érjenek, akár már a pici születése előtt – magyarázta a szakember.Véleménye szerint a férfiak hátrányból indulnak, hiszen anno az ő édesapjuk és nagyapjuk is ebben a cipőben járt, nem nagyon tudtak kihez fordulni, megosztani kétségeiket, feltenni kérdéseiket. A baba születése rengeteg újat, sok csodát hoz a férfi életébe is, azonban új identitást is, amit átmenetileg komoly krízisként élhet meg: ilyen lehet a félelem a megfeleléstől, felelősségtől, a kétségek, vajon helyt tud-e állni, családfenntartóként sikeres lesz-e, stb.
Fontos a kommunikáció
A pszichológustól megkérdeztük, hogyan tudatosítja magában egy férfi, hogy ő mostantól már apa is, milyen lelki folyamatokon megy ehhez keresztül egy férfi. A szakértő szerint kiegyensúlyozott, szeretetteljes párkapcsolatban ez a tudatosítás nem feladatszerű: – Ha a párok tudnak beszélni az őket ért változásokról, annak minden örömével és nehézségével együtt, akkor az anya és az apa szerepek beépülnek, részünkké válnak. Ennek a folyamatnak egyik legnagyobb veszélyforrása azonban, hogy túlságosan az anya- vagy az apaszerep kerülhet előtérbe és sokszor a férfi-nő kapcsolat károkat szenved. A férfinál a vészcsengő rövid időn belül megszólalhat, mert bármennyire szereti is a csöppséget és helyt áll apaként, hiányozhat neki, hogy férfiként is “működhessen”, annak minden testi és lelki igényével – fogalmazott Tóth Mónika.A szakember szerint a családtagok, barátok segítsége sokat jelenthet az újdonsült édesapa számára: mind a lelki támogatás, mind pedig a tényleges segítségnyújtás erősítheti az apaszerep stabilizálódását. – A legfontosabb azonban, ha az apa részt vesz a baba életében annyit, amennyit csak lehet: a kötődés, a bensőséges kapcsolat kialakulása, a szoros együttlétek, a gondozás és szeretgetés által tud megvalósulni, elősegítve ezzel a szülői identitás megerősödését – magyarázta a pszichológus.
Bizonytalanság és bátortalanság
A baba számára az elsődleges gondozó általában az édesanya, és a korai kötődés minősége alapvetően határozza meg a gyerek énképét. A szakértő szerint a biztonságos kötődésben élő gyermekek kiegyensúlyozottak, ellazultak, és érdeklődők, mivel tudják, hogy biztos alapokkal rendelkeznek. – Ebbe a szimbiózisba azonban, beletartozik az édesapa is, bár ők az első évben sokszor bizonytalanul és bátortalanul – inkább kívül – állnak a kapcsolatban.Ők nem élik meg azt az érzelmi és testi változást, fejlődést, amit az édesanyák a terhesség alatt, és mint említettem, nem kapnak felkészítést a baba-apa kapcsolatra, ezért nehezebb dolguk van, hogy megközelítsék az anya-gyerek kapcsolat minőségét. Nagyon sokat tud segíteni a gyakori bátorítás a partner részéről abban – tette hozzá Tóth Mónika -, hogy az apa is csatlakozhasson ahhoz az egységhez, amit ők hárman hívtak életre.
Másképp élik meg a változást
Mészáros Dóra, pszichológus szerint egy kisbaba születése egy úgynevezett krízisállapot, hiszen egy nagy változás áll be a család életében, a családi dinamikában, illetve a szülőknél is: ez teljesen egészséges, normál fejlődési krízis (normatív krízis), amin általában az emberek többsége keresztül megy, és egy pozitív személyes növekedést rejt magában.- Természetesen egy férfi és egy nő is másképpen éli meg ezt a változást: a nők fizikailag és lelkileg is felkészülnek egy kisbaba érkezésére, míg a férfiaknak nehezebb a kiindulópont. A legfontosabb része ennek az új szerepnek a felelősségvállalás, egy másik ember életéért, egy családért. Ezt a lelki folyamatot természetesen segíti egy jól működő párkapcsolat, ahol meg lehet osztani a belső konfliktusokat is – fogalmazott a szakember. Egy férfi életében is hatalmas fordulópont, ha a partnere bejelenti, hogy bizony jönni fog egy új kis élet: első hallomásra is valószínűleg vegyes érzések kerítik hatalmába, az öröm mellé társulhat félelem, a veszteség érzése, akár elveszettség érzése.- A férfiban megkérdőjeleződhet ezen kívül, hogy vajon milyen lesz ő apaként, amit nehezíthet, ha a saját édesapja rossz mintát vagy semmilyen mintát nem adott neki a saját cseperedése során. Nyilván egyéni, hogy kiből milyen érzést vált ki egy gólyahír, a legfontosabb véleményem szerint, hogy ha negatív érzés kerít valakit hatalmába, ne elnyomni próbálja, hanem megérteni és elfogadni, illetve beszélni róla – hívta fel rá a figyelmet Mészáros Dóra.A szakember szerint sok férfi őrlődik magában, mert megijed a negatív érzésektől, gondolatoktól, nem mer róluk beszélni, főleg, ha látja a párján is a bizonytalanságot, pedig amit elnyomunk, az később többszörösen jöhet vissza. – Fontos még kitérni a veszteség-élményre is, hiszen mondhatjuk, hogy egy kisbaba érkezése a felnőtté válás véglegessé válását is jelenti: el kell engedni, vagy át kell dolgozni az identitás azon részeit, amik egy apa-szerepbe nem teljesen illenek bele és ez megint nem egyszerű folyamat, ha ezzel egyedül marad a férfi – magyarázta a szakértő.
Beszélgetés a saját édesapánkkal
Az apává válást megkönnyíti, ha egy harmonikus párkapcsolatból változnak együtt családdá, és segítheti, ha az édesapa be van vonva mindenbe, jelentse ez akár az orvoshoz járást, akár az új bútorok vásárlását, akár a babaszoba megtervezését. – Ezek mellett pedig az édesanya pocakjának érintése, és a növekvő magzattal való kommunikáció felvétele is erősíti a férfiakat a közelgő változásra, és a felmenőkkel, leginkább a saját édesapával való beszélgetés is segíthet – tette hozzá a pszichológus.
Vonjuk be az apát is a feladatokba!
A szakember szerint amennyiben a férfi a várandósság alatt és a szüléskor is be volt vonva a feladatokba, sokkal könnyebben alakít ki kapcsolatot a babával a születése után. Fontos, hogy az édesanya segítse az apát a mindennapok teendőibe bevonni, mint például a fürdetés, a ringatás, a büfiztetés – ezáltal az édesapa is egyre magabiztosabb lesz, közelebb kerülnek egymással a babával. – Az első pár hét egyértelműen nehéz mindkét szülőnek, sok édesapa megriad az izgő-mozgó kis csomag láttán, főleg, ha előtte még nem látott kisbabát. Ahogy kialakul egy mindennapi rutin, érdemes azt is kialakítani, hogy mindennap legyen egy program, ami csak apáé a babával (például a fürdetés), emellett pedig a közös élmények is erősítik a kapcsolatot: közös séta a parkban, vagy babamasszázs. Az érintés fontosságát kiemelném, hiszen a tesi kontaktus mélyíti a kapcsolatot az emberek között – hívta fel rá a figyelmet a szakértő.
Meghatározó az első év
Az első év hullámhegyekből és völgyekből áll természetes módon: problémát okozhat az például, ha az édesapa túl sokat dolgozik és fáradtan, stresszesen hazaesik, és már nincs is ereje, ideje a babával lenni, vagy az édesanya túl gyorsan lerohanja őt a napi eseményekkel és nem ad elég időt, hogy az apa átszellemüljön, lenyugodjon. – Sok férfi vállát nyomja az is, hogy neki kell az anyagiakat előteremteni, és ebben egyedül érzi magát, és nehézséget okozhat az is, ha az édesanya nem segíti elő a kapcsolat kialakulását – például csak az a megfelelő mód, ahogy ő pelenkázza a kicsit, ezért apát sosem engedi oda. Egy szoros szövetség alakul ki anya és baba között, ahová apa nem tud beférkőzni, nem találja, hol és mit tudna segíteni.Tehát a családi dinamika rendeződése nehézségeket tud okozni, ezért fontos, hogy a férfi is merjen beszélni az érzéseiről és merjen a babához közelíteni – tette hozzá Mészáros Dóra -, hiszen az első élmények és az első fejlődési év rendkívül meghatározó egy ember életében.Kapcsolódó cikkeink: