A nátha a gyermekkor egyik leggyakoribb megbetegedése, ami azonban többnyire enyhe lefolyású, és otthoni kezeléssel jól orvosolható.

Mi a nátha?

A náthát – ami egy felső légúti fertőzés – a közhiedelemmel ellentétben nem a hideg levegő, hanem több száz különféle vírus okozza, amelyek cseppfertőzéssel vagy érintéssel terjednek, és elsősorban az őszi-téli időszakban okoznak megbetegedést a gyermekközösségekben. Egy kisgyermek esetében ez akár évi 8-10 náthás megbetegedést is jelenthet, ami jellemzően enyhe lefolyású és szülői felügyelettel jól kezelhető.

Milyen tünetei vannak a náthának gyerekkorban?

A betegségre először a torokfájás, majd az 1-2 nap múlva jelentkező orrdugulás, orrfolyás és a pár nappal későbbi száraz, ugató jellegű köhögés hívja fel a figyelmet. Kisgyermekeknél rossz közérzet, hőemelkedés, izomfájdalom és fejfájás is társulhat a tünetekhez, de iskoláskorban a láz nem jellemző, míg az újszülötteknél elsősorban az étvágytalanság, alvásproblémák, orrfolyás és láz jelezheti, hogy náthás a baba.

A nátha lappangási ideje 2-3 nap, a betegség pedig 1-2 hétig tarthat.

Teendők nátha esetén

Elsősorban tüneti kezelésre lesz szükség, hiszen a náthával az egészséges immunrendszer meg tud birkózni, és mivel vírusok okozzák, nem pedig baktériumok, ezért az antibiotikum szedése is felesleges (sőt, kifejezetten káros).

A természetes gyógyulási folyamatot az orrfolyás és orrdugulás tüneteinek enyhítésével segíthetjük elő, amihez elsősorban hideg párásítással, bő folyadékpótlással, valamint – amíg a gyermek nem képes egyedül kifújni az orrát – orrszívó használatával járulhatunk hozzá.

Az orr leszívása előtt sós orrsprayvel lazítsuk fel a beszáradt váladékot, ám – a jelenlegi ajánlásokat szem előtt tartva – 6 éves kor alatt kerüljük a különféle orrnyálkahártya-szárító (lohasztó) orrcseppek és sprayk használatát!

Csecsemőkorban különösen fontos az orrváladék alapos eltávolítása a zavartalan szoptatáshoz, mert ekkor a pici csak az orrán át képes levegőt venni. Ráadásul az orrdugulás miatt a fülkürt sem tud megfelelően szellőzni, ami számos szövődményt (például fülgyulladást) okozhat. Mivel náluk fokozott veszélyt jelenthet a kiszáradás, így fontos az is, hogy a csecsemő gyakrabban kerüljön mellre.

Ha a náthás kis betegnek láz- vagy fájdalomcsillapításra van szüksége, akkor – a háziorvos útmutatásait követve – ibuprofen és paracetamol típusú készítményt adhatunk a tünetek enyhítésére. Ne feledjük! A rutinszerű lázcsillapítás helyett a gyermek állapota határozza meg, hogy adunk-e neki lázcsillapító készítményt. Ha a beteg gyermek elesett, bágyadt és nyűgös, akkor ajánlott, hogy kapjon.

A torokfájást nagyobb gyermekek esetében torokfertőtlenítő tabletta szopogatásával vagy langyos-sós vizes gargalizálással lehet enyhíteni.

A légúti irritációt okozó köhögést elsősorban bő folyadékbevitellel, mézzel (szigorúan csak egyéves kor felett!), nagyobbaknál szopogatós cukorkával csillapíthatjuk. Mivel a száraz levegő is irritáló hatású, így gondoskodjunk a gyermekszoba hideg párásításáról is!

A gyógyulást a sok pihenés, a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étkezés, a gyakori szellőztetés és a friss levegő, valamint a dohányfüstmentes környezet is támogatja.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Három hónapos kor alatt feltétlenül forduljunk orvoshoz, ha a gyermek nem vagy nehezen etethető, hányt, lázas vagy nehezen veszi a levegőt!

Ettől idősebb gyermekeknél magas láz, heves fülfájdalom (vagy gennycsorgás), nehezített légzés, rossz általános állapot, hányás, hosszan tartó orrfolyás (ami nem javul vagy rosszabbodik) esetén keressük fel haladéktalanul a háziorvost!

Felhasznált szakirodalom:

Nyitókép: Getty Images