Baba

Így vezesd be a fehérjét az étrendbe!

A cím mögött igen egyszerű és mindennapi táplálási útmutatások rejtőznek. A csecsemő életének második felében, azaz 6 hónapos kor körül a baba étrendje ugyanis rohamosan bővül.
2003. Április 29.

Ebben az életszakaszban a baba fejlődése még több energiát, fehérjét, azaz aminosav-kiegészítést, ásványi sót és vitaminokat igényel. Ekkor kezdjük el a kicsiket lassan, fokozatosan az új ízekhez is hozzászoktatni.

A hozzátáplálásnak tehát nemcsak élettani, hanem nevelési, szocializálódási oldala is van. A jól fejlődő, anyatejes baba eleinte nem igényel mást, mind egy-egy kanál gyümölcs- vagy főzelékpürét. Az energia kiegészítésén kívül ennek az a célja, hogy a gyermek az újfajta táplálékok halmazállapotához is hozzászokjon.

Levek, pürék

A hat hónapos babának már több a gyomorsava, tökéletesebb a fehérje- és a keményítőemésztése is. Az anyatej által betelepített bélbaktériumok a vastagbélben a durvább rostszerkezetek egy részét is feldolgozzák, tehát minden készen áll arra, hogy a kicsi, a neki még úgynevezett “testidegen” tápanyagokat megkóstolja.

Először a könnyebben emészthető gyümölcslével, majd gyümölcspürékkel kell kezdenünk az új ízek bevezetését, de nem késlekedhetünk sokat a zöldségpürék kínálásával sem. A zöldségek nyers présnedve igen egészséges, azonban rostszerkezete nehezebben emészthető. A rostok puhítására, fellazítására találták ki már az ősidőkben a főzést.

Az elsők között javasolt burgonya, majd répa és leveles zöldfélék (spenót, saláta stb.) ásványianyag-tartalma magas, de felszívódásukat a rostok speciális alkotóeleme megköti, ezért kiegészítésre szorulnak.

Húst, de apránként!

A mennyiségi és a minőségi szempontoknak kiválóan megfelel, és az ételt ízletesebbé teszi a zöldségfőzetbe kevert húspüré. A hús fontos emberi táplálék, amely izomrostból, kötőszövetből és úgynevezett rejtett zsírszövetből áll. Az izomrostokban bőségesen van fehérje, a zsír energiát biztosít, a fehérjekötésekben lévő ásványi anyagok pedig pótolhatatlan és könnyen felszívódó vas-, cink- és szeléntartalmuknak köszönhetően folyamatos utánpótlást nyújtanak.

A hús speciális kötésében lévő “haemvas” segíti, hogy a növényi rostok vastartalma is felszívódjon. Ha egy család vallási vagy alternatív étkezési szokások miatt nem akar babájának állati eredetű fehérjét adni, akkor bonyolult számításokat kell végeznie, megfelelően összeválogatni a szükséges fehérjemennyiséget, s mindezt speciális konyhatechnika segítségével elkészíteni. Ilyenkor ugyanis olyan növényi tápanyagokat kell választani, amelyek egymás felszívódását segítik és kiegészítik.

Csirke, pulyka, hal

Milyen húst kezdjünk adni? – szól a kérdés. A legegyszerűbb a baromfihúsból készült húslé, amivel a főzelékpürét felhígíthatjuk. Ezt követi a pürésített, turmixolt hús egy-egy kanálkája, majd a kávéskanálnyi finomra darált húspép egy deciliter főzelékben.

A későbbiekben a húst már nem kell turmixolni, egyéves kor körül apróra vágva, vagy elkaparva is tálalhatjuk. Ilyenkor már nem is szükséges a pürébe keverni, hiszen szokja meg a tiszta ízt a gyermek, így több esélye lesz arra, hogy natúr formában is megszeresse a különböző húsokat, és a későbbiekben ne válogasson.

Először baromfit, csirkemellet, majd combot (sohasem a bőrös darabokat), és a hazánkban is népszerűvé vált pulykamellet főzzünk. Ezt követheti sorjában az egyéb húsfélék széles választéka. A sor végén az igen egészséges hal szerepel. Ennek két indoka is van, részint a hazai halak még passzírozva is tartalmazhatnak szálkát, másrészt a tengeri halak könnyen allergizálnak.

Allergiaveszély esetében ne idegenkedjünk a báránytól és a nyúlhústól sem, mert ezek nemcsak egészségesek, hanem allergénszegények, ezáltal veszélytelenebbek. A nagyobb baba kezébe pedig bátran nyújtsunk puhára párolt vagy alaposan átsütött, de nem száraz hússzeletet, amit bizonyára élvezettel fog elmajszolni.

Mindig zsírszegény húsfélét válasszunk és lehetőség szerint ne felvágottat vagy húsipari terméket. Mint minden maradékot – a húst is – feltétlenül tegyük a mélyhűtőbe, és csak egyszer engedjük fel. A hús fokozatos bevezetésével értékes fehérje-, zsír-, ásványianyag-, vitaminforrással és nem utolsósorban finom, új íz élvezetével gazdagítjuk a baba étrendjét. Ennek következtében a gyermek jobban fejlődik majd mind testi, mind szellemi téren, és gasztronómiai élvezetekkel lesz gazdagabb.

Kapcsolódó cikkek:

  • Szoptatás után tápláljuk egészségesen!
  • A gyümölcsöt, vagy a levét adjam?
  • Falatnyi tanácsok – a csecsemőtáplálás korszakai
  • Halhús a kicsik étkezésében
  • VI.évf./4.sz.

    Forrás: Baba Magazin