Sződy Judit szoptatási szaktanácsadóval beszélgettünk a cicifüggőség rejtélyéről.
„Hamarosan kétéves lesz a kislányom, és még mindig nem akarja abbahagyni a szopizást. Szégyellem, de ez nekem óriási teher. Okos, mozgékony és cserfes kislány, aki mégis van, hogy akár két-háromóránként is felkéredzkedne a cicimre, és ha nem kapja meg, amit szeretne, akkor ájulásig hisztizik, tépi a blúzomat, és akár az utcán vagy a buszon is jelenetet rendez. Nagyon kellemetlen” – mesélte a minap egy kismama, aki – bár gyermeke cicifüggőségét egyre nehezebben viseli –, fogalma sincs, mi tévő legyen.
Sződy Judit pszichológust, IBCLC szoptatási szaktanácsadót (az Uzsoki utcai Kórház szülészetének laktációs szaktanácsadóját) kerestem fel, hogy megfejthessük a cicifüggőség rejtélyét.
Cicifüggő gyerekek, szevasztok!
A cicifüggő szót sokszor viccesen használják az édesanyák, annak jelzésére, hogy kisbabájuk szívesen szopizik. Ugyanakkor tapasztalataim szerint gyakran már azok a pár napos újszülöttek is megkapják a cicifüggő jelzőt, akiknél evolúciósan és pszichés oldalról nézve is teljesen normális jelenség, hogy szinte mindig mellen szeretnének lenni. Ennek a szemléletnek egyébként az 1800-as évek végéig visszanyúló történelmi oka van – magyarázta Judit.
Ekkortól kezdték el kontrollálni a szoptatás idejét, és alakult ki az a társadalmi elvárás, hogy a jólnevelt és rendes kisgyermek meghatározott időnként szopizik, majd ezt követően le lehet rakni az ágyba aludni.
Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a cicifüggőség szóhoz erősen hozzátapad egy negatív értelem is, hiszen a függő ember leküzdhetetlenül kötődik valakihez vagy valamihez, ami teljesen kitölti az életét, és elszakítja a normális világtól – tette hozzá a szakember. Pedig egy „cicifüggőnek” tartott gyermek esetében nagyon sokszor egy teljesen normális jelenségről van szó, hiszen az anyai mell és a szopizás nemcsak a táplálkozás szempontjából fontos, de megnyugvást, összebújást, erős kapcsolódást jelent, és fájdalomcsillapítóként is pótolhatatlan szerepe van.
Természetesen azért vannak olyan esetek, amikor tényleg kialakulhat egy olyan függőségi állapot, ami már kórosnak tekinthető.
Mikor tekinthetjük kórosnak a cicihez való ragaszkodást?
Egy kiegyensúlyozott családban felcseperedő egészséges kisgyermek esetében megfigyelhetjük, hogy egy idő után az állandó szopizni akarást, a cicihez való ragaszkodást lassanként felváltja a külvilág felé való fordulás, és csak akkor kéredzkedik mellre, ha éhes, vagy egy számára nehéz helyzetbe kerül (pl. fogzás, szeparációs szorongás, egy lendületesebb mozgásfejlődési fázis).
Gondoljunk csak egy 5-6 hónapos kisgyermekre, aki már aktívan érdeklődik a környezet iránt, és a kúszás-mászás elsajátításával térre és időre lesz szüksége. Teljesen természetes, hogy az egész napos szopizást már ő maga csökkenti, és a korának megfelelően, az épp aktuális fejlődési feladataival van elfoglalva (pl. játszik, gagyog, szilárd táplálékot kezd el enni stb.).
Akkor tekintem jelzésértékűnek a folyamatos szopizni akarást, hogyha ez a gyermek saját fejlődési feladatainak a kárára megy – hangsúlyozza a szakértő, aki azonban azt is hozzáteszi, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne szopizhatna egyáltalán egy nagyobb gyermek is. Ha egy 2-3 éves gyermek még szívesen kéredzkedik az anyukája mellére, de rendben van a fejlődése, korának megfelelően működik, az nem cicifüggőség, és cseppet sem kóros – hangsúlyozza Sződy Judit. Az éjjel-nappali állandó szopizni akarás azonban azt jelzi, hogy valami nincs rendben.
Mi állhat a kórosnak tekinthető cicifüggőség hátterében?
Számos oka lehet a jelenségnek az anya és a gyermek oldaláról is. Ezek közül az anyai oldalról elsősorban a szorongást emelte ki Judit, ami szerinte sokszor abból fakad, hogy óriási nyomás nehezedik az édesanyákra a társadalom felől. Egyszerre kell, hogy helyt álljanak az élet sok-sok területén, és mindezt gyakran mindenféle támogatás nélkül, egyedül kell megoldaniuk.
Vannak azonban nagyon speciális, nehéz élethelyzetek is. Előfordul, hogy az anya egy rossz, akár bántalmazó kapcsolatban él, és a gyermekkel való kapcsolódása jelenti az egyetlen kapaszkodót, a biztonságot számára.
„De találkoztam olyan esettel is, hogy az anya táplálkozási problémái és táplálkozással kapcsolatos hiedelmei miatt óvta a gyermekét a szoptatással bizonyos ételektől” – említett meg egy speciális esetet a szoptatási szaktanácsadó, aki azt is hozzátette, hogy ezek azonban nem általános helyzetek.
A cicifüggő gyerekek anyásabbak?
Bár hajlamosak vagyunk „anyásnak” tartani azokat a gyermekeket, akik matricaként ragaszkodnak hozzánk minden helyzetben, szívesen bújnak és keresnek vigasztalást (például a cicizéssel) nálunk, érdemes csínján bánni ezzel a fogalommal is!
Judit arra hívta fel a figyelmet, hogy a babák eltérő habitussal rendelkeznek, és ezt már gyakran újszülöttként is észre lehet venni rajtuk. Vannak olyan csecsemők, akik erőteljesebben igénylik a szoros testkontaktust, többet szeretnének mellen lenni, míg más babáknak erre nincs ekkora igényük, és szoptatás után le lehet őket tenni a kiságyukba. Nagyon sokféle tényező befolyásolhatja azt, hogy mi állhat ennek a hátterében.
Egy speciális példaként említette meg, hogy ma már egyre többet tudunk a szenzorosságról, autizmusról, különféle idegrendszeri éretlenségekről, amelyeket – bár nem lehet korán diagnosztizálni – utólag mégis valamiféle magyarázatot adhatnak bizonyos csecsemőkori viselkedésre is.
Ennek tükrében érthető, hogy egy szenzoros gyermek számára a szoros testkontaktus, az édesanyja állandó közelsége a külvilágból rázuhanó ingerek ellen nyújt védelmet és biztonságot; míg egy autisztikus gyermek kevésbé fogja igényelni ezt a szoros kapcsolódást.
De befolyásolhatja a ragaszkodás mértékét az is, hogy hányadik gyermekként érkezett a családba gyermekünk, milyen környezet-közösség vette körül, és hogy mennyire maradt magára az édesanya az első időszakban a picivel kapcsolatos feladatokkal.
Hogy válasszuk el a cicifüggő gyermeket?
Azok az édesanyák, akik nagyon nehezen élik meg, hogy nagyobbacska gyermekük még mindig szopizni akar, és szeretnék elválasztani, gyakran igen heves reakcióval szembesülnek.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
Fontos, hogy a gyerekkel a saját életkorának megfelelő, leghatékonyabb módszerrel kell kommunikálni, és bizony el kell viselni azt a frusztráltságot, ami a leválás kísérője lesz – javasolja a szakember. Mivel a szoptatás egy rendszeres tevékenység, így az emiatt kialakuló frusztráltság is rendszeresen vissza fog térni, ám ugyanúgy kell szabályoznunk, mint más, hasonló nehézségeket okozó helyzeteket.
Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk elválasztódjon, akkor konzekvensen tartsuk magunkat az elhatározásunkhoz a legnagyobb érzelmi viharok közepette is!
Ne bonyolítsuk túl a dolgokat! Ne mondjuk azt egy egyévesnek, hogy „Te már nagylány/nagyfiú vagy ehhez!”, vagy hogy azért kell lemondania a szopizásról, mert kistestvére fog születni:
„Egy egy-másféléves nem fog az anyuka kedvéért és főleg nem a születendő kistestvére kedvéért lemondani egy olyan biztonságot nyújtó tevékenységről, mint a szopizás.”
Bár ezek a mondatok eléggé gyakran felbukkannak ezekben a helyzetekben, valójában csak azt jelzik, hogy a társadalmi nyomás közepette sokszor a legtájékozottabb anyák is teljesen eszköztelennek és bizonytalanok abban, hogy mit tegyenek – osztotta meg tapasztalatait Judit. Ilyenkor azonban jól jöhet egy segítő szakember!
Amikor szükséged lehet egy segítőre
Sződy Judit tapasztalatai szerint az anyákkal való beszélgetés során gyakran kiderül, hogy az édesanya a szíve legmélyén nem is akarná még elválasztani gyermekét, csak a környezete felől érkező nagy nyomás miatt merült fel benne a szándék. Ez nehéz helyzetet teremt, hiszen a gyermek azonnal megérzi ezt a bizonytalanságot, és heves ellenállással fog tiltakozni.
„Ha azonban az anya úgy érzi legbelül, hogy zavarja az általa megfogalmazott cicifüggőség, és szenved ebben a helyzetben, akkor nyugodtan keressen fel egy szakembert!” – bátorít minden édesanyát Judit.
Ezekkel a nehézségekkel, elakadásokkal kapcsolatban elsősorban szoptatási tanácsadót, pszichológust és anya-csecsemő konzulensek segítségét érdemes kérni – javasolta útravalóul Sződy Judit.
Kapcsolódó cikkek
