A szülő csak annyit tapasztal, hogy halálosan kimeríti egy idő múlva az éjszakázás. Természetes hát, hogy az alvástanító módszerekről, alvástréningekről szóló könyvek vezetik a sikerlistákat. Melyik szülő nem hallott még az Aludj jól gyermekem-ről vagy a Suttogóról? Világos, hogy gyors megoldást szeretnénk, de vajon feltesszük-e előbb a szükséges kérdéseket is?
Hogyan alszanak a kisbabák? Normális dolog-e az éjszakai ébredés? Hogyan érzi magát a csecsemő a karunkban vagy egyedül? Mit tanul meg igazából a gyermekünk, ha reagálunk a sírására, és mi történhet egy alvástréning során a fejében?
Ha a „nagy alvásvitát” a kisbabák szempontjából nézzük, igazán sok tényre, információra támaszkodhatunk. Ezek többek közt az alvástréningekkel kapcsolatos tévhitekre is rávilágítanak. Legutóbb éppen Sarah Ockwell-Smith pszichológus és négygyermekes édesanya gyűjtött össze ezekből néhányat a blogján, miután vasárnapi újságjában belefutott egy liverpooli labdarúgó-feleség alvástréninges élményeibe.
1. tévhit: Probléma, ha a kisbabánk folyton velünk akar lenni
Ez valóban jellemző a kisbabákra, de egyáltalán nem baj! Sőt, Bowlby és Ainsworth kutatásai óta tudjuk, hogy ez a ragaszkodó szakasz a baba életében szükséges ahhoz, hogy a biztonságosan kötődő gyermek később önállósodni tudjon. Karunk és testközelségünk adja azt a biztonságot, ahonnan a világot felfedezheti egy olyan csecsemő, aki a tudomány állása szerint élete első fél évében úgy érzékeli, édesanyjával egy lényt alkot.
2. tévhit: Ha a csecsemőt már megetettük, megbüfiztettük, és a pelus is tiszta, nem lehet gond
Valójában ez az a pont, ahol a szülőknek bízniuk kellene önmagukban, hogy ki tudják elégíteni a kisbaba azon – nagyon is létező – szükségleteit is, melyek az emésztésen túlmutatnak. Ehhez az önbizalomhoz nagyon jól jön a támogató környezet!
3. tévhit: Anya alváshiánya az egyik fő tényező a szülés utáni depresszió kialakulásában
Biztosan, ám a baba gondozása, a bőrkontaktus, a szoptatás, a hordozás, az együtt alvás hatására az anyai szervezet szinte úszik az oxitocinban, és ez a depresszióval éppen ellenkező irányba, a megerősítettség és az összetartozás érzése felé visz.
4. tévhit: Ha az éjszakai alvás nem zavartalan, akkor a baba nappal nyűgös és anyás lesz
…az alváshiánynak pedig hosszú távon hatása lehet az értelmi fejlődésre. Ezt a tévhitet jelenleg egyetlen tudományos kutatási eredménnyel sem lehet alátámasztani.
5. tévhit: A csecsemőknek külön szobában kell aludniuk
A kutatások azt mutatják, hogy a bölcsőhalál kockázatát számottevően csökkenti, ha a kisbabák legalább féléves korukig a szüleikkel egy helyiségben alszanak.
6. tévhit: Ha nappal gyakrabban etetjük, éjjel nem lesz olyan éhes
A kisbabák nemcsak az éhség miatt ébrednek. Harry Harlow és szerzőtársainak eredményei szerint a csecsemőkben az elsődleges mozgatóerő a szeretet, nem pedig a táplálék utáni vágy. A babatáplálás időhöz kötése hátrányosan hathat a szoptatásra is.
7. tévhit: Azért nehéz napirendet kialakítani, mert a csecsemők éjjel is néhány óránként ennének
A kulcs itt az, hogy a csecsemők számára az éjszakai néhány óránkénti evés a természetes és normális viselkedés, nem pedig a szigorú napirend.
8. tévhit: Ha hamar szabályokhoz szokik, 8 és 12 hetes korára 11-12 órát alszik egyhuzamban
A csecsemők alvására, a nappalok és az éjszakák csecsemőkori ritmusára vonatkozó kutatások alapján ez nem várható el a kisbabáktól. Az is kiderült, hogy az alvástréningen átesett kisbabák is felébrednek éjszaka, de ezt nem jelzik szüleiknek.
9. tévhit: Alvástréningre azoknak a van szükségük, akik nem alusszák át az éjszakát
…vagy nem rendszeres a napközbeni alvásuk. Ilyen alapon azt mondhatnánk, hogy valamennyi kisbaba tréningre szorul – ha nem gondolnánk megalapozottan azt, hogy ez a viselkedés részükről természetes és normális.
10. tévhit: Alvástréningnél a babától minden vigasztaló dolgot (cumit, játékot, éjjeli fényt) el kell tenni
Winnicott elmélete szerint éppen ezek az „átmeneti tárgyak” segítik az anyától elszakadó gyermeket az önállósága kialakításában.
13. tévhit: Az ismétlődő szokásokhoz hamar alkalmazkodnak a babák
Ez tulajdonképpen nem is tévhit! Valóban így van! A babák ugyanis gyorsan hozzászoknak ahhoz az ismétlődő gyakorlathoz, hogy jelzéseikre nem kapnak megfelelő választ – ez azonban nagyon szomorú eredmény.
Forrás: Sarah Ockwell-Smith (2011): Carly Cole, the new baby whisperer, and the Daily Mail, BabyCalm, 2011. június 12.
Kapcsolódó cikkeink:
– Az újszülött babák alvásciklusa
Kapcsolódó cikkek
