Akár még szülés előtt állsz, akár már (néhányszor) túl vagy rajta, egészen biztosan téged is elárasztottak már tanácsokkal. A babavárás egy szeretetteli időszak, amihez szinte mindenkinek van valamilyen hozzáfűznivalója. Vagy a saját élményeit szeretné elmesélni, vagy valamilyen okosságot megosztani – mindezt a legtöbb esetben kedvességből, szeretetből, jóindulatból. Ám az eredmény nem mindig az, amit a tanácsokkal el szeretnének érni: a leendő anyuka jobb esetben csak kapkodja a fejét, rosszabban még tanácstalanabbá válik, esetleg összezavarodik, elbizonytalanodik vagy épp felhúzza magát.
Tudatos tanácsadás
Ha te készülsz meglátogatni babát váró rokonodat, barátnődet, ismerősödet, valószínűleg te is észreveszed magadon a megosztási, tanácsadási kényszert – akár anyuka vagy már, akár nem. Előtörnek az emlékek, bevillannak a vidám és nehéz pillanatok, amiket átéltél, és bár lehet, hogy megfogadtad már, hogy te ugyan soha nem ütöd az orrodat más anyuka dolgába, hirtelen valahogy olyan nehézzé válik mindezt megállni. Pedig emlékezz csak vissza: a kéretlen tanácsok, még akkor is, ha a legnagyobb jóindulattal adják őket, nem mindig hasznosak. (A csipkelődésekről, beszólogatásról, utalgatásokról, tanácsnak álcázott dicsekvésről nem is beszélve.) Szóval ha te nem akarsz az a látogató lenni, aki a kismama agyára megy, akkor legyél tudatos, és nagyon figyelj oda, mivel „traktálod” őt – főleg, ha az első babáját várja. Tényleg hallania kell a saját nehéz szülésélményedet? Vagy a sztorikat a nem alvó babádról? Jönnek majd a sztorik, és jól esne megosztani őket, de fontos, hogy ilyenkor helyezd át magadról a fókuszt az anyukára, és arra válaszolj, amit ő kérdez, ami őt érdekli, és úgy, hogy az hasznos és ne ijesztő legyen. Segítségként összegyűjtöttünk 9 olyan tanácsot, ami valóban nagyon hasznos egy várandós anyukának, és nem megnehezíti, hanem megkönnyíti számára ezt az ismeretlen helyzetet.
1. „Ne legyenek irreális elvárásaid”
Azt jó, ha elmondod, hogy azért az anyaság nem (csak) az a púderszínű álomvilág, mint aminek néha az Instán látszik, de azért rémisztgetésbe ne menj bele. Azt viszont hasznos elmesélni, hogy a babák ritkán viselkednek az elvárások szerint, sokkal inkább úgy, ahogy épp adódik. Ahelyett, hogy a dolgokat akarná úgy alakítani, ahogy elképzelte, talán hasznosabb, ha hagyja magát vinni az eseményekkel, és rugalmasan reagál mindarra, ami történik.
2. „Ne hasonlítgasd magad másokhoz”
Lehet, hogy a szomszéd három hét alatt visszafogyott a szülés előtti súlyára, az unokatesója kisbabája két hét után átaludta az éjszakákat, a barátnő kicsije pedig már egyévesen beszélt, de ennek igazából semmi jelentősége. Ha együtt tud örülni velük, az szuper, de ha hozzájuk hasonlítgatja magát, és azt gondolja, hogy az ő babájának vagy az ő testének is így kellene működnie (máshogy, mint ahogy magától működik), az nagyon rossz hatással lesz rájuk. Próbáld megértetni vele, hogy ha odafigyel magára és a babájára, akkor alakulnak majd a dolgok a maguk útján, és nincs mindenkire kötelező érvényű szabály ebben az egész gyereknevelés-dologban.
3. „Bízz magadban”
Egymillió tanácsot és véleményt fog kapni, és egyáltalán nem kell mindegyiket megfogadnia. Ha valamit eldöntött, az ésszerű keretek között ragaszkodjon hozzá, ne akarjon mindenkinek megfelelni. Ne hagyja magát eltántorítani, de ha úgy érzi, valami nem jó a babájának vagy neki, akkor ne habozzon változtatni.
4. „Ne félj nemet mondani”
Az egyik legnehezebb dolog újdonsült anyukaként, hiszen körülötte mindenki „csak jót akar” neki és a babának. Csak néha megfeledkeznek arról, hogy ami szerintük jó, az nem biztos, hogy neki valóban, ott és akkor jó. Finoman felkészítheted arra, hogy teljesen oké nemet mondani egy látogatásra, ha éppen nem vágyik látogatókra. Hogy a tukmálásra, az állandó véleménynyilvánításra és a kéretlen tanácsokra is lehet nemet mondani. Finoman, de határozottan – valójában mindenkinek könnyebb lesz ettől.
5. „Fogadd el, hogy az anyaságot menet közben tanuljuk”
Akinek van már gyereke, az is rengeteg tanul a következő születése után, hiszen minden gyerek más, minden élethelyzet más. Nem kell, hogy már szülés előtt mindent tudjon a totyogók neveléséről is, nem is lehet. Jobban jár, ha nem felkészült akar lenni, hanem nyitott és rugalmas, és nem ostorozza magát, ha valami nem úgy sikerült elsőre, mint ahogy azt elképzelte.
6. „Nem baj, ha néha kiakadsz”
Nem kell részletekbe menni, de azt azért jó, ha elmeséled neki, hogy vannak az anyaság során nem várt nehézségek, amelyek próbára teszik az ember türelmét. És amiktől bizony ki is akad néha. És ilyenkor jó tudni, hogy ezzel nincs egyedül, és hogy ettől még nem rossz anya. A gyerekének nem tökéletes, hanem stabil, szerető szülőre van szüksége – aki néha hibázik, aztán beismeri, ha kell, bocsánatot kér, tanul belőle, és megy tovább.
7. „Bízz az ösztöneidben”
És ne guglizz (túl sokat)…. Vannak parázósabb és magabiztosabb anyukák – az előbbieknek sokat segít, ha elmondod, hogy bízhat jobban az ösztöneiben és a megérzéseiben, és ne a kiguglizott infók szerint akarja gondozni a gyereket, hanem próbáljon ráhangolódni. Nem kell ebből nagyon misztikus dolgot csinálni, az a lényege, hogy az első, legbizonytalanabb időszakban is eszébe jusson a tanácsod: meg tudja csinálni, és a tőle telhető legjobban fogja csinálni. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet tanácsot kérni, sőt. Ha úgy érzi, egyedül nem boldogul, akkor bátran és mielőbb kérjen tanácsot, de ebben is segíthetik az ösztönei, a megérzései. Abban például, hogy mikor kell tanács, kitől kell tanács, ki az a szakember, akiben megbízik.
8. „Lehet lazulni egy kicsit
Miután a gyerek megszületik, sosem lesz már olyan rend a lakásban, mint előtte volt. De ez így rendben van. Sőt, igazából szuper. Persze lehet, hogy ő az első időben megpróbálja majd ugyanazt a szintet hozni, mint a babavárás előtt – sokat segíthetsz, ha elmondod neki, hogy nyugodtan alább adhat a tökéletesség iránti igényéből, és hogy egyáltalán nem gáz, ha nincs rend a lakásban. Téged sem zavar, mást sem zavar, és igazából ahol vidáman játszó gyerekek vannak, ott sosincs tökéletes rend.
9. „Ne te legyél az utolsó”
Talán most még egyáltalán nem érti ezt a tanácsot, hiszen amíg a pocakjában a baba, azzal gondoskodik róla a legjobban, ha saját magáról jól gondoskodik. Ám a születése után minden a pici körül forog majd, és könnyű magáról megfeledkezni. Hány anyuka indul úgy sétálni, játszótérre, hogy a gyerek számára megvan minden játék, nasi, ruha, védőfelszerelés, ami csak kell, magának pedig még egy kulacs vizet sem pakol be? Na ez az, ami sem fizikailag, sem lelkileg nem tesz jót, és nagyon jó, ha már az elejétől odafigyel arra, hogy bizony nem csak a gyerek egészsége és pihenése fontos, hanem az övé is. Természetes, hogy a baba az első, de az nem, ha az anyuka a legeslegutolsó. Akkor tud jól gondoskodni a babáról és a családról, ha ő maga is egészséges, amennyire csak lehet, kipihent, jut ideje egy kis feltöltődésre is – és ez egyáltalán nem önzőség, hanem nagyon is fontos dolog. Biztasd erre később is, ha úgy látod, magáról nem gondoskodik eléggé. (És amúgy te hogy állsz ezzel?)
Forrás: smartproductivemom.com