A gyereknevelés egy csodálatos, ám rögös út, amin bizony hibázunk néha. Ha ezeket felismerjük, beismerjük, és tanulunk belőlük, azzal nem csak mi magunk fejlődünk, hanem a gyerekeinknek is azt tanítjuk, hogy hibázni lehet, mindenkivel előfordul, de fontos beismerni, levonni a következtetéseket és ezek alapján változtatni a viselkedésünkön. Ahogy azt is megtaníthatjuk, hogy ha a hiba már megtörtént, nem önostorozással, önbüntetéssel, kesergéssel tudunk segíteni rajta vagy enyhíteni a következményeket, hanem azzal, ha aktívan teszünk azért, hogy legközelebb jobban csináljuk.
Persze jobb lenne a gyereknevelésben minél kevesebbet hibázni – ebben segít az Institute of ChildPsych traumaszakértője, Morgan Pommels. Elég hosszú listát állított össze arról, milyen hibákat ne kövessünk el – ahogy ő fogalmaz, traumaszakértőként „könyörögve kéri” a szülőket, hogy ezeket a hibákat ne kövessék el.
Így használd a listát
Olvasd végig a listát, és használd arra, hogy elgondolkodj, mit csinálhatnál másképp, és hogyan csinálhatnád másképp. Nem földbe döngölni akarunk ezzel a sok-sok hibalehetőséggel, és nem szeretnénk, ha azt éreznéd, hogy lépten-nyomon hibákat követsz el a gyerekeid ellen. A lista inkább arra jó, hogy segítsen felismerni, hol lenne szükség több tudatosságra a gyerekeiddel való kapcsolatban, mikor lenne jó megpróbálni az automatikus reakcióidat leállítani, és valahogy másképp reagálni. Nem könnyű, de érdemes vele próbálkozni – az egész család érdekében. Sokszor nem is hinnénk, egy kis változás milyen nagy hatással lehet mindenkire.
Kép: Getty Images
Amiket ne csinálj (vagy csinálj másképp) a traumaszakértő szerint
- Ne büntess hallgatással.
- Ne kivételezz egyik gyerekeddel se, ne lehessen érezni, ha van is „kedvenced”.
- Kérj bocsánatot, ha kell – ne utasítsd el, csak mert „te vagy a szülő, neked nem kell bocsánatot kérned”.
- Ne kiabálj a gyerekekkel amint hazaérsz a munkából.
- Ne várd el a gyerekektől, hogy lábujjhegyen járjanak körülötted, amikor rossz hangulatban vagy.
- Védd meg a gyerekedet a másik szülőtől, másik felnőttől, ha az valami sértőt, bántót mondott vagy tett.
- Ne ébreszd a gyerekeidet hangos zajjal, agresszivitással – sem szóval, se tettel, játékos, vicces formában sem.
- Ne tőlük várd az érzelmi támogatást, ha épp nehézségeid vannak a munkádban, magánéletedben.
- Ne kezeld őket saját magad „kiterjesztéseként”, ne a saját terveid, vágyaid megvalósítóikként tekints rájuk – sokkal többek ennél.
- Ne várd el a gyerekeidtől, hogy hálásak legyenek, mert van mit enniük és van hol lakniuk.
- Ne legyél velük igazságtalan, csak mert „az élet is igazságtalan”. Ezzel semmi hasznosat nem tanítasz nekik valójában.
- Ne játszd a mártírt, mikor a gyereked elmondja neked, hogy valami fáj, nem esik jól neki (a te viselkedéseddel kapcsolatban). Könnyen jönne a válasz, hogy „Oké, akkor én biztosan rossz anyuka vagyok…” vagy „Jó, hát ha szerinted én rossz anya vagyok…” – de ne tedd ezt vele.
Van közöttük olyan, amelyikben érintettnek érzed magad akárhogyan? Emlékezz: nem azért írtuk a listát, hogy elkeseredj, szégyellni vagy vádolni kezdd magad. Mindenki követ el hibákat. Gondolkodj azon, ami megérint, legfőképp azon, hogyan tudnál tudatosan változtatni rajta, miért reagálsz úgy, ahogy, és hogyan lehetne ezt az automatikus reakciót megváltoztatni, lecserélni, elfelejteni. Lehet, hogy te egyik hibát sem követted még el ezek közül – akkor is meríthetsz inspirációt a felsorolásból, hogy mik azok a dolgok, amelyek nagyon nem jók a gyereknevelésben, és mik azok, amik viszont nagyon is fontosak. A kulcsszó a tudatosság, és annak megtanulása, hogy ne az önkéntelen reakciók irányítsanak téged szülőként, hanem tudj úgy reagálni, ahogy azt tiszta fejjel megfelelőnek gondolnád. Jó gyakorlást, egyre több nyugodt és boldog pillanatot kívánunk!
Forrás: Instagram.com/Instituteofchildpsych
Kapcsolódó cikkek
