Ha egy nagyobb vagy nehezebb feladat előtt állsz, te is gyakran veszed észre, hogy mindenfélét „kitalálsz”, csak hogy elhúzd még egy kicsit a pillanatot, amikor bele kell vágnod? Ismerős a szitu, amikor (bár mindig elhatározod, hogy most nem így lesz) az utolsó pillanatig húzod-halasztod a dolgok elintézéséd, igazából fogalmad sincs, miért? A halogatás ugyanúgy megjelenhet a munkádban (a feladatok elvégzésének kitolása a határidők legvégső pontjáig) ahogy a mindennapi családi életedben is (elég lesz holnap reggel indulás előtt kivasalni a gyerek ünneplőjét, ráér beküldeni a kirándulásra a pénzt az utolsó napon). És mindenhol ugyanolyan rossz érzést, feszültséget tud okozni. De nem kell, hogy így maradjon, tudsz változtatni rajta!
Miért halogatunk?
A határidők maximális kihasználása (finoman fogalmazva) valójában teljesen normális jelenség, és sokszor nem is káros vagy zavaró. Jeff Temple PhD, a Texasi Egyetem pszichológusa szerint „néha szükségünk van arra, hogy kicsit félre tegyük a feladatokat, hogy aztán később higgadtabban, józanabbul tudjunk velük foglalkozni, vagy pihentetnünk kell kicsit az ötleteket és terveket, mielőtt belefogunk a megvalósításukba. És persze olyan okok is állhatnak a halogatás mögött, mint a perfekcionizmus, félelem a kudarctól. Vagy egyszerűen csak az, hogy valami mással sokkal szívesebben foglalkoznánk.” A kutatók szerint szinte mindenki hajlamos ha egy feladatot nem muszáj megcsinálni, vagy kellemetlen elvégezni, hajlamosak vagyunk halogatni, ha csak nem „jár” érte rövid távon valamilyen „jutalom”. Az olyan dolgokat vagyunk a leghajlamosabbak halogatni, amelyek
- frusztrálóak
- bonyolultak
- unalmasak
- strukturálatlanok
- félreérthetőek
- személytelenek
- nem belső motivációból erednek
Tipikus halogató…
Létezik ilyen? Bizony, és rögtön hatféle! És ha tudod, melyikbe tartozol, máris könnyebb meglépni azokat a dolgokat, amelyek a halogatás megszüntetéséhez szükségesek. Lássuk, melyek ezek.
1. A perfekcionista
A halogatás oka itt a leggyakrabban az attól való félelem, hogy nem tudja a halogató tökéletesen elvégezni az adott feladatot. Emiatt inkább bele se kezd.
2. Az álmodozó
Szuper víziói vannak, jól látja a nagy összefüggéseket, ügyesen tervez, ám amikor ezeket a gyakorlatban kellene megvalósítania, az már nehézséget okoz számára, ami a halogatásban csúcsosodik ki.
3. Az aggódó
Fél a kudarctól és/vagy a sikerhez, esetleg az adott feladat sikeres elvégzéséhez kapcsolódnak negatív érzelmei. Úgy érzi (legtöbbször nem tudatosan), hogy jobb bele sem kezdeni, mint elbukni vagy valamit elrontani, hibázni menet közben.
4. Az ellenálló
Azért halogat, mert úgy érzi, ez valójában nem az ő feladata lenne. Frusztrálja vagy bosszús amiatt, hogy neki kell ezzel a feladattal foglalkoznia.
5. A kríziskezelő
A határidő miatti stressz vagy nyomás veszi rá, hogy belefogjon a feladatba vagy elvégezze azt. Csak az utolsó (vagy az utolsó utáni) pillanatban érez elég motivációt, hogy elintézze amit kell.
6. A túlvállalós
Túl sok feladatra mond igent, és nem tud megfelelően priorizálni, ezért sokszor a „körmére ég a munka”.
Fotó: Getty Images
Számolj le a halogatással
Ahhoz, hogy megszüntesd ezt a zavaró állapotot, legelőször az kell, hogy ne vádold vagy ostorozd magad miatta. Gondold át, melyik típusba tartozol, ezzel máris el tudsz távolodni egy kicsit a problémától. Aztán tudatosítsd, hogy sokan vannak még ezzel így, nem te vagy az egyetlen, aki ennyire „el van romolva”. Ez a legtöbb esetben egy túlélési stratégia, ami nem igazán válik be. Ám amíg nincs helyette másik, addig nehéz leállítani vagy megváltoztatni. Pedig pont ezért lenne fontos, hogy változtass: mert nem egy sikeres stratégiáról van szó, amely sokszor nem csak rád, hanem a környezetedre, a családtagjaidra, kollégáidra is hatással van. Mutatunk néhány fontos lépést, ami segíthet benne.
1. Ne ítélkezz
Próbáld tárgyilagosan átgondolni, hol tartasz most, mit, mennyit és miért halogatsz. Ahogy már írtuk, az önostorozás nem visz előre, a cél nem az, hogy gondolatban a földbe döngöld magad, hanem hogy felismerd, hol tartasz most, honnan indulsz a változtatásban.
2. Figyelj a gondolkodásodra és a belső beszédedre
Az, hogy hogyan gondolkodsz magadról, illetve miket mondasz saját magadnak saját magadról, rendkívül fontos egy ilyen téma kezelésében. Itt az idő változtatni: figyeld meg, miket mondasz magadnak a halogatás kapcsán (valószínűleg elég sok olyan negatív dolog lesz közötte, mint „Annyira béna vagyok, hogy már megint nem álltam neki időben”, „Szörnyű, hogy soha semmit nem tudok időben elintézni”). Fogalmazd át ezeket az állításokat úgy, hogy a célok legyenek inkább előtted, és ne legyenek benne általánosságok. Egy ilyen belső mondat sokkal jobban segít téged: „Most nekikezdek ennek a feladatnak”, „Ezt most félretettem, de amint tudom, folytatom”.
3. Legyen segítőd
Ha van egy barátod vagy kollégád, akivel tudsz beszélni a céljaidról, akivel meg tudod osztani a terveidet, tervezett időbeosztásodat, és aki időnként elbeszélget veled arról, hol tartasz épp, az nagyon megkönnyíti a helyzetet. Ha van valaki, aki (ha kedvesen és kíméletesen is, de) elszámoltat arról, mit végeztél, mindig könnyebb tartani a határidőket és a magadnak szabott időkereteket.
4. Tiszteld a határaidat
Oszd fel a feladatokat akkora részfeladatokra, részidőkre, amelyek még nem nyomasztóak, hanem teljesíthetőnek érződnek számodra. Ha ijesztőnek tűnik egy egész órát az adott feladattal tölteni, határozd el, hogy 20 percig dolgozol rajta, aztán tartasz egy kis szünetet. Ha már egyáltalán nekiállsz, azzal sokkal előrébb vagy, és általában be is indul a folyamat, csak a kezdő ellenállást kell legyőzni.
5. Listázd a következményeket
Főképp a perfekcionista típusoknál működhet a dolog. Akik azért nem tudnak belekezdeni a feladatba, mert úgy érzik, hogy nem tudnák azt tökéletesen végrehajtani, azoknak segíthet, hogy a feladatlistájuk összeállításakor azt is végiggondolják, mit veszítenek azzal, ha halogatnak. Így a pillanatnyi jó érzést, amit a feladat elhalasztása jelent, könnyebb lesz a hosszabb távú előnyök miatt félre tenni.
6. Ne hagyd, hogy eltereljenek
Az e-mailek folyamatos ellenőrzése, a social platformok átpörgetése, rápillantás az értesítésekre mind-mind lehet halogatós tevékenység. Észre sem veszed, csak pár percnek tűnik, ám valójában a feladataid halogatására használod őket. Épp ezért sokat segíthet, ha a feladat elvégzése idejére kikapcsolod vagy lenémítod az értesítéseket, nem olvasol e-mailt, nem veszed fel a telefont. Nem kell minden egyes percben elérhetőnek lenned, amíg egy feladaton dolgozol, addig koncentrálj arra, és sokkal könnyebben, gyorsabban végzel vele.
7. Kérj segítséget
Ha úgy érzed, egyedül nem boldogulsz, ne legyél rest pszichológus, coach, kineziológus, vagy bármilyen számodra elfogadható szakember segítségét kérni. Főképp akkor lehet ez hasznos, ha nagyon nyomaszt a halogatás, és még ezt is egy (hatalmas) feladatnak éled meg, hogy ezzel megbirkózz. Rendkívül hasznos segítséget kaphatsz a szakértőktől, keresd meg azt, aki számodra a leghasznosabb segítséget nyújthatja.
Forrás: Realspimle.com
Kapcsolódó cikkek
