A gyermekkori székrekedés gyakori okai

hasfájás gluténmentes székrekedés

Ennek okait és kezelési lehetőségeit foglalta össze Rajcsik Enikő gyermek táplálkozási szakértő, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Mit nevezünk székrekedésnek?

Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet. A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A puffadás, teltségérzés miatt a gyermek közérzete rossz.

Rostszegény gluténmentes ételek

A rostok emésztetlen állapotban haladnak végig a bélrendszeren, ezáltal tisztítják, növelik a bélmozgást. A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség, így érthető, hogy a helyzet súlyosbodik, amikor a gluténmentes étkezés velejárójaként a teljes kiőrlésű gabonák lekerülnek az étlapról. A gluténmentes diétában elsődlegesen használatos a rizsliszt, kukoricaliszt, és a kukoricakeményítő, burgonyakeményítő, GM búzakeményítő.

Ezekre mind jellemző a magas szénhidrát-, és alacsony rosttartalom. Az előre csomagolt lisztkeverékek nagy része is keményítőkből áll, amik gyakran még hozzáadott cukrot is tartalmaznak. Emellett köretként is gyakori a rizs, burgonya, illetve a kukoricalisztből készült tészták fogyasztása.

Alakítsuk át az étkezést!

Léteznek magas rosttartalmú gluténmentes alaplisztek, melyekkel a pékáruk rosttartalma növelhető, fokozatosan vezessük be ezeket is a gyermek étrendjébe! Ilyen összetevők a köles, hajdina, cirok, barna rizsliszt, vagy maglisztek. Az is jó megoldás lehet, ha a korábban bevált, de alacsony rosttartalmú összetevőket tartalmazó recepthez útifűmaghéjat adunk, melynek tömegének több, mint a fele a rost tartalma.

Használhatjuk kenyerekhez, pékárukhoz, süteményekhez is rost kiegészítésre. Köretként a rizs helyett próbáljuk ki a hajdinát, kölest, vagy a quionát! A magas rosttartalmú amarántból készítsünk kását, chia magot (akár növényi) tejbe áztatva, összenyomott banánnal összekeverve pudingot. Az új alapanyagok bevezetéséhez, az életkornak megfelelő, helyes arányok beállításához érdemes dietetikus segítségét kérni, aki az étrend összeállítása mellett praktikus tanácsokkal is ellát bennünket.

További tanácsok a székrekedés megelőzéséért

A rostokat fokozatosan vezessük be a gyermek étrendjébe, növekvő mennyiségben adagolva az egyes étkezésekhez és emellett még fontosabb ügyelni a bőséges folyadékfogyasztásra is.
A gabonafélék mellett természetesen léteznek más magas rosttartalmú élelmiszerek is. A zöldségek közül kiemelkedő az articsóka, hüvelyesek, brokkoli rosttartalma. Gyümölcsök közül a málna emelhető ki a sorból, melynek 100 grammja 9,1 gramm élelmi rostot tartalmaz, de természetesen a többi gyümölcs és zöldség is hozzájárul a rost bevitelhez.
Fontos a rendszeres folyadékfogyasztás, hogy megkönnyítsük a széklet áthaladását a belekben. Ennek érdekében iskoláskorú gyerekeknek napi minimum 5-6 pohár víz, esetleg gyümölcslé fogyasztása javasolt. Kisebb mennyiségben, szilvalé fogyasztásával is elérhetünk természetes hashajtó hatást.
Ha egész nap csak ül az iskolapadban, a belső szervek is összenyomódnak, ellustulnak. Ahhoz, hogy a beleket is mozgásba hozzuk, nem feltétlenül kell rögtön edzésre küldeni a gyereket, ha egyébként nem szeret mozogni. Délutáni kerékpározás, gördeszka, séta a barátokkal, ugrókötelezés a kertben épp olyan hasznos lehet.