Már évtizedekkel ezelőtt kimutatták, hogy sok idegsejt épp annyira aktív alvás közben, mint amikor ébren vagyunk, sőt, néhány idegsejtünk még aktívabb is.
Az alvás azért is tudja biztosítani a memória megerősítését, mert az agyra nem hat ekkor mindenféle zavaró tényező, amely a nappali ébrenlét során előfordul. A több egymásnak ellentmondó inger és feladat ugyanis nagyon megzavarhatja a memória rögzítését – írja William R. Klemm, a Texas A&M Egyetem idegtudományi vezető professzora a Psychologytoday.com portálon megjelent cikkében.
Mindezt egy tanulmány is megerősítette, melyet Thomas Pollmacher agyi képalkotó laboratóriumában végeztek, Németországban, Münchenben. A vizsgálat során alváshiányos alanyoknak mutattak hallott szöveges ingert, az alvás kezdete előtt és után, és összehasonlították a hang ingerekre adott ébrenléti válaszokat a nem-álmodó alvásfázis különböző szakaszaiban jelentkezőkkel. Az alvás alatti agyi aktivitás elnyomódott a hallási idegi útvonalakban és a vizuális kéregben (beleértve az ezzel összekapcsolt más agyi régiókat). Ez azt feltételezi, hogy az alvás védi az agyat azoktól a külső ingerektől, amelyek megzavarnák az alvást. Ezeknek a zavaró hatásoknak a blokkolásának elő kell segíteni a memória rögzítését.
- Kapcsolódó: A szívnek sem tesz jót a kialvatlanság
Az alváshiány számos agyi funkciót ronthat. Egy tanulmány szerint rontotta a vizuális éberséget és a szavakra való emlékezést, a napszakok váltakozásának függvényében a reakcióidőt, és a logikus érvelést. Sőt, a testmozgás végzése is hatással volt az agyi funkciókra, ugyanis gyorsabban romlottak azoknál az alanyoknál, akik nem végeztek testedzést.
A kutatók úgy találták, hogy akik egész éjszaka ébren maradnak, hogy tanuljanak vagy gyakoroljanak egy új ismeretet, alig mutatnak javulást a teljesítményükben. A következő éjszakai alvás pedig nem pótolhatja az előző éjszaka veszteségét. Robert Stickgold és munkatársai a Harvard Orvosi Iskolától (Harvard Medical School) arról számoltak be, hogy kutatásuk résztvevői, akik megtanultak egy adott ismeretanyagot, nem mutattak javuló teljesítményt, ha ugyanazon a napon később tesztelték őket, viszont az éjszakai alvás után igen.
Mi a helyzet a kisebb mértékű alvásveszteséggel? A Pennsylvaniai Egyetem egy tanulmánya szerint a memóriát már egy kevés alváshiány is ronthatja. A résztvevőket két hétre beosztották egy négy-, hat- vagy nyolcórás alvási rendbe, nap közben pedig rendszeresen tesztelték a szellemi teljesítőképességüket. Azok, akik négy vagy hat órás alvásra voltak beosztva, hasonlóan gyengébben teljesítettek a teszteken, mint amikor három egymást követő nap nem aludtak.
- Kapcsolódó: Rossz esti rutinok, kevés alvás
Tehát ha rövidtávon minden éjszaka néhány órával kevesebb az éjszakai alvás, az olyan alváshiányt eredményez, amely befolyással van a figyelemre és a munkamemóriára (az információt rövid ideig, csak néhány másodpercig vagy percig megtartó, rövidtávú emlékezet – a szerk.). A tanulmány szerint a teljesítmény csökkenése összeadódott. Érdekesség, hogy a résztvevő 48 személy egyike sem vette észre, hogy mentális teljesítménye romlott volna az enyhe alvásveszteség miatt.
Vannak olyan tanulmányok is, melyek szerint a tanulás előtti alváshiány zavarja meg a memóriát – ezt proaktív zavaró hatásnak is hívják, mert előre következik be. Az oka lehet az, hogy – amint azt a fentebb említett tanulmány is mutatja – az álmos agy nem gondolkodik hatékonyan. Egy vizsgálat során 28 egészséges fiatal felnőttet osztottak két csoportra: az egyik csoport tagjai nem aludtak 35 órán át, míg a másik csoport tagjai a megszokott alvásuk szerint alhattak. A következő nap 18 órakor az összes résztvevőnek levetítettek egy 150 diából álló prezentációt tájakról, tárgyakról, és nem ismert emberekről. Ezután mindenki hazament, hogy a normál alvási rendje szerint aludjon. Másnap részt vettek egy felmérésen, ahol ismét levetítették a prezentációt, amely 75 új diával bővült, és fel kellett ismerniük, minden diát láttak-e már korábban. Akiktől két éjszakával korábban megvonták az alvást, rosszabbul teljesítettek, annak ellenére, hogy volt egy éjszakájuk, hogy pótolják az alvásveszteséget. Tehát tanulás előtt és után sem célszerű kihagyni az alvást.
Ha pedig gyorsan kell megtanulni valamit, érdemes beiktatni egy nap közbeni szundítást, ami állítólag energiát ad, csökkenti a stresszt és felgyorsítja az emlékek rögzítését.
Kapcsolódó cikkek
