Saját Facebook- és Instagram-oldaluk van, babakocsit, babahordozót és egyéb koruknak megfelelő holmikat reklámoznak, miközben a követőik előtt nőnek fel. Gyakran az életük legintimebb pillanatait is kiposztolják a szülők, máskor „csak” cukin pózolnak a kamera előtt.
Nincsenek törvények, amik védjék őket
Míg korábban a gyerekszínészek voltak sokáig kiszolgáltatva a szüleiknek, menedzsereiknek, addig most azok a gyerekinfluenszerek kerültek hasonló helyzetbe, akiknek gyakran hamarabb van Instagram- vagy Facebook-oldaluk, mint hogy megszülettek volna. A hagyományos gyerekszínészeket ma már az Egyesült Államokban és néhány más országban a gyermekmunkára vonatkozó törvények védik, ám a fiatal influenszerekről ugyanez nem mondható el – írja az nlc cikke. Pedig nagy szükség volna a szabályzásra, hiszen a közösségi médiában szerepeltetett gyerekek nem dönthetik el, mennyi ideig dolgoznak, nincs szabályozás sem, nincs joguk a márkaszerződések és szponzorációk révén megkeresett pénzhez, és nem dönthetik el, hogy kivel akarnak dolgozni. Érthető, ha egyre több gyermekjogi aktivista szorgalmazza, hogy a törvényhozók gondoljanak rájuk is, és alkossanak olyan rendeleteket, amelyek jobban védik a kirakatba tolt gyerekek érdekeit.
Példaként szolgálhat, hogy Illinois állam hivatalosan is elfogadta az ország első olyan törvényjavaslatát, amely a gyerekinfluenszerek védelmét célozza meg.
Az illinois-i törvény augusztus 11-én lépett hatályba, amely lehetővé teszi, hogy „a 16 éven aluli influenszerek jogosultak legyenek egyszázalékos jövedelemre az alapján, hogy milyen gyakran szerepelnek videóblogokon vagy online tartalmakban”. A pénzt egy olyan alapban kell tartani, amelyhez a gyermek hozzáférhet, amikor betölti a 18 évet.
Korábban nem voltak olyan törvények, amelyek védelmet nyújtottak volna a gyerekinfluenszereknek, vagy azoknak a gyermekeknek, akiket szüleik posztolnak online anyagi haszon reményében.
„Az internet több lehetőséget kínál a gyerekeknek a kreativitásuk megmutatására, mint valaha” – mondta Alex Gough, az illinois-i kormányzó, J.B. Pritzker szóvivője a Teen Vogue-nak adott nyilatkozatában. „Abban az esetben, ha a kiskorúak képesek profitálni ebből a kreativitásból, megérdemlik, hogy védve legyenek az olyan szülőktől, akik megpróbálnák kihasználni a gyermek tehetségét, és saját anyagi előnyükre használnák azt.”
Néhány fiatalnak a szülei ugyanis jóval többet osztanak meg a gyermekükről, mint egy átlagos anyuka, apuka: az életük intim részleteikről – a síró gyerekről készült videóktól kezdve a fegyelmező szülőről készült felvételekig – posztolnak, és olykor a beleegyezésük nélkül ezeket pénzzé is teszik.
A törvény megszületése lényegében a 16 éves Shreya Nallamothu-nak köszönhető, aki akkor kezdett el gondolkodni a jogi védelem hiányáról a fiatal influenszerek kapcsán, amikor egy iskolai feladaton dolgozott. Tanácsadója azt javasolta neki, hogy vegye fel a kapcsolatot törvényhozókkal, és így is tett. Megkereste az állami szenátort, David Koehlert, aki később előterjesztette a törvényjavaslatot. A szenátor végül beszélt a jogi és politikai stábtagokkal a törvényjavaslat kidolgozásáról, amire manapság tényleg nagy szükség van, hiszen egy egész iparág épül a gyerekek köré, másrészt sokukat úgy szerepeltetik a szüleik, hogy senki sem kérte tőlük a beleegyezésüket.
Sokszor tőlük (is) függ a család bevétele
A Teen Vogue-nak név nélkül mesélt egy gyerekinfluenszer, aki nagyon nem élvezte a szereplést. Ő azt mondta,, hogy soha nem ismert olyan életet, amelyben ne lett volna ráirányítva a kamera. Még csecsemő volt, amikor az első, róla készült videó viral lett. Amikor a család egyre nézettebb lett a YouTube-on, mindkét szülője otthagyta a munkahelyét, mert a családi csatornából származó bevétel elég volt a mindennapi élethez, és ahhoz, hogy egy szebb házat és egy új autót is tudjanak venni belőle. „Nem igazságos, hogy nekem kell mindenkit eltartanom – mesélte a a lány a lapnak. – Próbálok nem haragudni, de valahogy mérges vagyok.”
Egyszer azt mondta az apjának, hogy nem akar többé YouTube-videókat készíteni, mire ő közölte vele, hogy akkor ki kell költözniük a házukból, és a szüleinek vissza kell menniük dolgozni.
A lány szerint, amikor a család együtt van, mindig a YouTube-csatornáról beszélnek, az apja pedig azt mondta neki, hogy lehet, hogy az apja, de egyben a főnöke is. „Ez nagy nyomás” – mesélte a fiatal lány, aki azt tervezi, hogy amikor betölti a 18. életévét, elköltözik, és megszakítja a kapcsolatot a szüleivel, és nyíltan fog beszélni arról, milyen volt egy YouTube-csatorna sztárjaként felnőni. Szeretné, ha az emberek megtudnák, hogy a gyerekkorát beárnyékolta a közösségimédia-sztársága, amit nem ő választott. Ami az anyagiakat illeti, Claire nem tudja, hogy a szülei tartalékolnak-e számára abból, amit rajta is keresnek.
Az online térben rengeteg olyan gyerek van, akik Claire-hez hasonlóan abba születtek bele, hogy az életük minden pillanatát kiposztolják. Haston Blake Fishernek például már akkor készített az édesanyja, Kyler Fischer egy Instagram-oldalt, amikor még a hasában volt. A családban van egy ikerpár is, nekik már több mint 3 millió követőjük van az Instagramon. A gyerekek általában a szülők oldalán tűnnek fel, aztán idővel megkapják a saját oldalukat és csatornájukat is, és az sem ritka, hogy később csomagban tudják eladni a szülők és a gyerekek csatornáit.
Mila és Emma Stauffer pályafutása pedig akkor indult, amikor szerepeltek nővérük, Kaitlin (19) videójában. Az édesanyjuk, Katie már a születésük előtt is influenszer volt, így a lányok beleszülettek az influenszer létbe.
A külföldi gyereksztároknak természetesen megvannak a hazai megfelelőik is. Róluk, szüleik hozzáállásáról és a szabályozásra tett kísérletekről is olvashatsz a CIKK FOLYTATÁSÁBAN.