– A nagyobbik lányunk jövő hónapban lesz 10 éves és nincs saját telefonja, se okos, se kevésbé okos! Nincs rá szüksége. Együtt megyünk suliba és együtt jövünk. Otthon van olyan régebbi telefonunk amin tud játszani, de az sincs nála állandóan. Játsszon mással, olvasson – válaszolta a kérdésünkre olvasónk, Nikoletta. A válaszából nagyon sok minden kirajzolódik, ami úgy általában jellemzi a mobil és gyerek kérdéskört.
Sok helyen kitiltják, nálunk is korlátoznák
Tavaly nyáron jelentették be Hollandiában, hogy a következő (tehát az idei) tanévtől kitiltják a mobiltelefonokat az iskolákból. Ugyanerre jutottak Angliában, Kínában és Szlovákiában is, utóbbinál alsó tagozaton korlátozzák a telefonhasználatot. Radikális javaslatcsomag jelent meg Franciaországban is, amely szerint a gyerekek 13 éves korukig nem használhatnának okostelefont, 18 éves korukig pedig nem engednének hozzáférést a közösségi médiához. Nálunk a múlt héten fogadta el a parlament azt a törvényjavaslatot, amely szigorítani az iskolai mobilhasználatot. Mindez azt jelenti, hogy központilag és nem az iskola házi rendje határozná meg a gyerekek mobiltelefon-használatát az iskolai idő alatt. Most is dönthet úgy egy iskola, hogy kikapcsolva kell lennie a telefonoknak, például a waldorf iskolákban is ez a szabály, olyannyira, hogy még a szülők sem mobilozhatnak az intézmény területén (hogy tényleg teljesen ki legyen tiltva az eszközhasználat és azért is, hogy ne legyen kettős mérce: a felnőtteknek se lehessen olyasmit csinálni, amit a gyerekeknek tilos).
De mi a baj az okostelefonokkal?
Az egyik komoly probléma az iskolai mobilhasználattal, hogy a gyerekek a telefonjaikat nyomogatják ahelyett, hogy egymással lennének. Ez erősen befolyásolja a szociális viselkedésüket, a barátkozást, az egymásra figyelést, ezeket mind társas környezetben tanuljuk meg. A brit Ofcom – Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság– szerint a 12 éves gyerekek 97 százalékának már van mobiltelefonja az iskolában. A hatóság szerint ez nemcsak azért probléma, mert a készülék elterelheti a figyelmüket a tanulásról, hanem azért is, mert így nagyobb a veszélye a zaklatásnak, vagy a társadalmi kirekesztésnek.
Az is probléma, hogy a gyerekekre rászakad a világ: olyan tartalmakkal találkoznak, amelyek nem nekik valók, amelyeket nem értenek, de szoronghatnak tőlük. Egyedük vannak az online térben, vadidegenekkel kerülhetnek kapcsolatba, amit a felnőtt társadalom (a szülők) simán engednek, pedig, biztosan nem engednék meg ezt a való világban. Azt is jól tudni mostanra, hogy villámgyorsan rászoknak a gyerekek az okostelefon-használatra, és azt is jól ismerjük, amikor a telefonnal kötjük le a gyereket, mert hosszú az autóút, mert sokat várni az orvosnál, mert főznünk kell – csakhogy a gyerekek idegrendszere nem azokra az ingerekre van kitalálva, amelyeket az okostelefonoktól kap.
Hatással van a viselkedésre, a figyelemre, a koncentrációra, a fantáziára, a szókincsre, a stressztűrőképességre, a szociális képességekre. A 8–15 éves, iskolás korosztály mobiltelefon-használatát és online viselkedését vizsgálta nem régiben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Fabricula kutatócég. A tanulmányból kiderült, hogy a vizsgált korosztály átlagos napi képernyőideje 234 perc, azaz naponta közel négy óra, és a legtöbben a közösségi médiát használják ezekben az órákban. Ráadásul az életkor növekedésével párhuzamosan nő a készülékhasználat átlagos ideje.
Néhány éve egy hazai kutatás azt állapította meg, hogy mire 3 évesek lesznek a magyar gyerekek, felüknek már odaadják szüleik okoseszközeiket. A 4-6 évesek körében pedig 90 százalék ez az arány. A felmérés szerint a szülők annak ellenére engedik az okostelefon használatát a legkisebbeknek is, hogy azt tartják, ideális esetben csak idősebb korban lenne érdemes ezt megtenni. Egyébként Magyarországon jellemzően 6 éves koruk körül kapnak mobiltelefont a gyerekek, általában SIM-kártya nélkül, azaz játékra és mesenézésre használhatják. Átlagosan 8 éves koruk után kapnak bele kártyát, amivel már korlátok nélkül tudják használni a telefonjukat.
Nagyon sokszor elhangzó érv, hogy azért kell a gyereknek telefon, mert elkezd önállóan közlekedni és az eszköz neki és a szülők számára is biztonságot ad. Persze ezek még lehetnek úgy nevezett butatelefonok, de vannak, akik inkább okosórát vásárolnak akkor, amikor a gyerek már egyedül jön-megy az iskolába, edzésre.
Hány évesen kaptak a Gyerekszoba.hu olvasóinak gyerekei mobiltelefont?
Sokan írták azt a kérdésünkre, hogy az önálló közlekedés volt az a pont, amikor vettek telefont a gyereküknek. – 5.-es korukban lett telefonjuk, attól kezdve nem voltak napközisek, sokat voltak egyedül, sokat közlekedtek egyedül. A lecserélt telefonjainkat kapták meg. Csak a mi és a nagyszülők száma volt beleírva. Mobilnetjük 11.osztálytól lett, akkor se korlátlan, írja Viktória.
– Okosórával kezdtük, majd 9 évesen kapott okos telefont. Igazolt sportoló, így az edzések-versenyek és ott alvós táborok miatt szükségessé vált, írja Beatrix.
Anita családjában így van: – Nagyobbik fiam 15 éves, kb.11 évesen kapott egy régi telefont, hogy tudja mire való, ha baj van, tudja hívni a mentőt, segélyhívót vagy akit kell, de a suliba csak 8.osztálytól vitte magával ami feltöltőkártyás lett addigra (mindig hívott, hogy indul haza a suliból). Kisebbik fiam 9 éves, egy régi telefonja van amin játszhat, videót nézhet időkorlátosan otthon…mivel kilógna a sorból, ha nem lenne, így is többször leszólták kortársai, hogy még nincs okostelója-órája…pedig nem is érdekelné…Érdekesnek tartom mikor mesélte, meséli, hogy a legtöbb gyereknek mennyi kütyüje van otthon és szinte egész nap pötyögnek. Az én gyerekem legtöbbször legózik, hangszeren játszik…neki is azt mutattuk, mutatjuk, hogy kit hívjon bizonyos helyzetekben, ha baj van.
– 9 éves volt, mikor kapott. Mert az apja itt hagyott minket, és gyakran egyedül ment haza a suliból, vagy várt az iskola melletti parkban. Szükségem volt tudni egyrészt merre van, vagy ha késve mentem érte kellett, hogy tudja, úton vagyok, írja olvasónk, Katalin.
– A fiam most lesz 10, 11 évesen fog egyedül közlekedni, talán akkor kénytelenek leszünk, de nem biztos, ha találok más megoldást. Viszont egy éve kézbe veheti az itthoni tabletet, napi 1 óra internet és family link van rajta, tehát korlátozva az appok és látom, mit csinál. Ha lesz telefonja, így lesz ott is. Itt körülöttünk még csak pár osztálytársnak van, de felsőben már szinte mindenkinek. Meglátjuk. A 6 éves lányom se a telefon, se a tablet iránt nem érdeklődik kifejezetten, szerencsére, válaszolta Anita.
Erika ekkor vett a gyerekeinek telefont: – 12 és 15. A kisebb nyolcosztályos gimibe került, a nagyobb meg középiskolába. Addig okosórájuk volt.
Kinga pedig ezt írta: – Amikor egyedül kezdett közlekedni vagy egyedül volt otthon. A mai napig, 1 5evesen family link van rajta, jelenleg 10 éves a másik és semmi szüksége rá, mert egy percre sincs egyedül.
– 10 évesen, onnantól kezdve járt egyedül haza, írja Veronika.
Akik már kisebb korban is adtak
– 2 évesen adtam neki először “sajátot”, Covid közepén…. Kár volt. Nagyon rossz hatással volt a fejlődésére, úgyhogy kb fél év múlva el is vettem azóta se kapott…. Nem tudom mikor adunk majd neki, most 5 éves lesz, de remélem minél később, írja Réka. Hasonló a helyzet másik Réka nevű olvasónknál: –Ugyanebbe a hibába estem bele én is: covid volt 2 éves. Adtam neki telefont, majd annyira rászokott rövid idő alatt, hogy egész nap mást sem csinált csak telefonozott. 3 napig sírt érte, de nem adtam neki oda, most 5 éves lesz eszében sem jut, ha rajtunk múlik ameddig csak lehet elhúzzuk.
– 2 éves korától napi szinten használta az én telefonomat…Nem bántam meg…Saját telefont csak 11 évesen kapott. Ezt sem bántam meg…Az iskolában 10 éves kortól számítógéppel tanulnak, végzik a házi feladatokat stb…Nem azzal van a gond, hogy hány éves korától, hanem azzal, hogy a gyerek mennyire fegyelmezett és megbízható, írta Ivetka.
Patrícia pedig így fogalmaz: – Hát én nem leszek álszent! 4 éves kora óta használja a telefonom videónézésre és készségfejlesztő játékokra! Sajnos olyan világban élünk ahol a többiek ki is néznék, ha nem használná. Most lesz 9 éves, nem figyelemzavaros, nem hiperaktív sőt 4-5 tanuló. Hazajön a suliból eszik, van 2 órája kicsit rombolni az agyát, szerintem ez belefér! Utána már nincs képernyő, hogy megnyugodjon, együtt vacsorázunk, fürdés, kicsit beszélgetünk és alvás.
És ahol nincs telefon
– 7,5 éves nincs telefonja és nem is igényli! Tabletet hozott a Jézuska , azóta is ott van a szekrényben, elő sem vette, szerintem el is felejtette, hogy van . Sok kis barátja van, bandázunk, sportol, és sokat játszik a szabadban a kistestvérével. A nyaralónkba játék sem nagyon van, egy jó nagy udvar, játszótér, egész nap ellennének kint, ha rajtuk múlna. Bicaj, sporteszközök. Van hogy csak reggel jut idő egy kis mesére a tv-ben. De bőven van olyan nap is hogy egyáltalán nincs bekapcsolva semmilyen média.
Judit így gondolja: – Nekem 10 éves a gyerek, de eszembe nem jutna neki telefont venni! Szerintem majd okosórát fogok neki, ha 5.osztályos lesz, telefont meg szerintem 8.osztálytól ha ballag.
– 10 éves és nincs neki. Most fog kapni egy órát, de azt is csak a nyomkövető funkció miatt (sportol és az edzések miatt hozni-vinni így egyszerűbb lenne, ha van valami változás esetleg) – írja olvasónk, Tímea.
– Nekem még kicsik a gyerekek, 1 és 3 múltak, de miért kéne neki adni telefont? Majd ha önállóan közlekedik kb. 12 év múlva fog kapni, de addig minek? Épp elég gond, hogy túl sok mesét néznek, azt is alig bírom kontrollálni. A telefon munkaeszköz, ráadásul elég drága is ahhoz, hogy a kezébe adjam és eltörje, írja Marianna
– 12 éves még nincs okos telefonja, írja Renáta.
– Nekünk sincs 8 évesek …még sokáig nem is lesz, sem játszani sem egyébre, felelte Ágens.
– 10 éves múlt és nincs telefonja, írta Anikó.
Veronika így gondolja: – Kislányom 9 éves, egyelőre nincs szüksége telefonra, nem is akar (apja viszi suliba, én megyek érte). Majd ha egyedül fog közlekedni, akkor megfontoljuk.
Kapcsolódó cikkek
