Gyermekkorban az 1-es típusú cukorbetegség a gyakori, ami egy autoimmun betegség. Ebben az esetben a szervezet immunrendszere elpusztítja a hasnyálmirigyben található szigetsejteket, amik az inzulin termeléséért felelősek. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, a cukor a sejtekbe eljusson és azokat energiával lássa el. Inzulin-adagolás nélkül a betegség halálos kimenetelű lehet. Az 1-es típusú cukorbetegek száma folyamatosan nő, évenként kb. 3 százalékkal. Úgy nevezett civilizációs betegségként tartják számon, a megváltozott táplálkozással, a higiéniával és a légszennyezettséggel hozzá összefüggésbe a betegség folyamatos növekedését.
Egyre gyakrabban találkozni gyerekeknél a 2-es típusú cukorbetegséggel is, ami egyértelműen az elhízás következménye.
Az 1-es típusnál a genetikai tényező azt jelenti, hogy örökölni ugyan csak a hajlamot lehet, de bizonyos környezeti tényezők hatására alakul ki a betegség.
Az 1-es típusú cukorbetegséget befolyásoló környezeti tényezők az alábbiak:
Vírusok
Feltételezések szerint a rotavírus, a rubeola, mumpsz, citomegalovírus és a Coxsackie B4 autoimmun folyamat kiváltásával okozhatja a betegséget. Növeli a kockázatot a 6 hónapos kor előtti gyakori vírusos légúti fertőzés is.
Tehéntej
A korai életkorban adott tehéntej, más kutatások szerint a késői gyermekkorban nagyobb mértékű tejfogyasztás is kockázatnövelő.
Azoknál a babáknál, akik még mindig anyatejes táplálkozást folytattak akkor, amikor szilárd, gabonaszármazékokat (pl. búza-, rizs-, árpa-, rozslisztet tartalmazó élelmiszerek) kezdtek enni, csökkent kockázatot találtak.
Glutén
Az 1-es típusú cukorbetegek 7 százaléka cöliákiás.
Egy vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a 4-6 hónapos korban bevezetett gabona-alapú táplálkozás a legoptimálisabb az 1-es típusú cukorbetegség kockázatával kapcsolatban. Mind a korábbi, mind a későbbi életkorban megkezdett gabonaalapú táplálkozás nagyobb kockázatot jelent. A túl későn bevezetett szilárd táplálkozás is növeli a kockázatot.
D-vitamin
Az eredmények itt sem egyértelműek, de több vizsgálat a D-vitamin védő szerepét igazolta.
Penészgombák
Bizonyos penészgombák növelik a betegség kockázatát. A legveszélyesebb az ochratoxin A, amelyet az Aspergillus és Penicillium penészgombák termelnek és a leggyakoribb, ételszennyező mikotoxinok egyike. Számos ételen előfordulhatnak, pl. az olajos magvakon, a mazsolán, a szőlőn, a sertésmájon, a kávészemeken. Párás lakásokban is gyakori.
Légszennyezettség
A légszennyezések közül a magas ózonszint mutatta a legerősebb kapcsolatot emelkedett 1-es típusú cukorbetegség kockázatával, de úgy általában káros a forgalmas városok magas légszennyezettsége.
Anyai tényezők
Az anya életkorának előrehaladtával nő a gyerek 1-es típusú cukorbetegségének kockázata, minden 5 év 5 százalékkal magasabb kockázatot mutat. A magas születési súly is hajlamosító tényező, és az is, ha az anya nem fogyasztott napi szinten zöldséget. Védő faktort jelent a terhesség alatti megfelelő D-vitamin bevitel.
A gyermekkori elhízás és a 12-18 hónapos kor közötti gyors súlygyarapodás is növeli a kockázatot.
Fontos, hogy a gyermekkori védőoltások és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása között semmilyen összefüggést nem találtak.
Kapcsolódó cikkeink:
- A szülők rémálma: gyermekkori cukorbetegség
- A cukorbetegség 4 gyakori, ám nem tipikus jele
- Még mindig nehéz itthon a cukorbeteg gyerekeknek
Forrás: gyogyhirek.hu
Kapcsolódó cikkek
