A higanyos lázmérőket sokan visszasírjuk, mert pontosan mértek és könnyen le is lehetett rázni őket. Ugyanakkor a higany mérgező, ha kiszabadul a hőmérőből, mondjuk mert leejtjük és eltörik, akkor bizonyos óvintézkedésekre volt szükség: mivel a higany párolog, a légutakba kerülhet. Ezért minél gyorsabban fel kell szedni a higanyt, egy lezárható dobozba kell tenni, és veszélyes hulladékként kell kezelni. Érdemes azt a helyet, ahova kiömlött a higany kénporral felszórni, mert ez az anyag megakadályozza, hogy a higany párologjon.
A higanyos hőmérők betiltása után a digitális hőmérők terjedtek el. Belőlük nagyon sokféle létezik, de minőségük meglehetősen ingadozó, sok hőmérő nagyon pontatlanul mér. Ezt a problémát és a higanyoshoz való ragaszkodást orvosolta az, hogy piacra került az analóg, higany helyett galliummal töltött hőmérő. Teljesen úgy néz ki, mint a higanyos, pontosan mér, de van vele egy aprócska baj: nehéz lerázni.
Méghozzá azért, mert a gallium 29 °C alatt elkezd kikristályosodni, és csak e fölött a hőmérséklet fölött folyékony halmazállapotú. De akkor mégis mit csináljunk?
Az egyik leggyakoribb megoldás, hogy addig rázzuk erőből, csuklóból, amíg csak bírjuk – nem biztos, hogy a legbiztonságosabb megoldás, és nem is mindig hatékony.
Lehet azzal is próbálkozni, hogy a hőmérőt meleg vízbe tesszük és közvetlenül utána le tudjuk rázni.
Létezik olyan hőmérő, amihez árulnak lerázót, ami tulajdonképpen maga a tok is. Így rázás közben nem ejtjük le a hőmérőt.
A leghatékonyabb és legmeglepőbb: hőmérőt a vékony részével lefelé tegyük be egy zokniba, fogjuk meg a zokni száját és pörgessük meg párszor.
Kapcsolódó cikkeink:
- Így mérd meg helyesen a lázát!
- Lázmérő: mikor milyet válasszunk?
- Mikor kell lázcsillapító után nyúlni?
Forrás: malnalevelpatika.hu
Kapcsolódó cikkek
