Gyerek

Agykutatás bizonyítja, hogy a túl sok képernyőidő miatt nő a depresszió kockázata

A túlzásba vitt kütyühasználat közvetetten, de hatással van a kiskamaszok agyának fejlődésére is. Amerikai kutatók a képernyőidő, az alvás és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálták.
2025. Július 12.
Fáradt kamaszlány

(Fotó: Getty Images)

Hosszútávú következmények

Rengeteg tanulmány és szakember foglalkozik a gyerekek képernyőhasználatának hatásaival, de a jelenleg is zajló Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) tanulmány – az Egyesült Államok legnagyobb hosszú távú agyfejlődési kutatása – fontos felismerésekkel szolgál arról, hogyan kapcsolódik össze a képernyőhasználat, az alvás és az érzelmi egészség.

Egy több mint 900 gyermeket vizsgáló elemzés szerint világos ok-okozati lánc rajzolódik ki:

  • A 9–10 éves korban mért több képernyőidő két évvel később rövidebb alvással járt együtt.
  • A kevesebb alvás összefüggésbe hozható volt az agy fehérállományának változásaival – különösen a cingulum nevű pályában, ami kulcsszerepet játszik az érzelemszabályozásban.
  • Ezek az agyi változások több depressziós tünettel társultak 11–13 éves korban.

 

A kutatás fejlett képalkotó technikákat használt, hogy kimutassa ezeket a finom, de jelentős változásokat. Ezek persze nem jelentik azt, hogy a gyermek biztosan depresszióssá válik, azt jelzik, hogy az alváshiány a fejlődés kritikus szakaszaiban sebezhetőbbé teheti az agyat az érzelmi problémákkal szemben – írja a Mother.ly.

Ez megerősíti a korábbi kutatásokat, amelyek azt mutatták ki, hogy az alvás alapvető fontosságú az egészséges agyfejlődéshez – különösen a pubertás idején, amikor az agy hatalmas szerkezeti változásokon megy keresztül.

Mi történik az aggyal alvás közben?

Az agy nem pihen alvás közben

Alvás alatt – különösen serdülőkorban – az agy aktívan dolgozik: erősíti a memóriát, egyensúlyban tartja a hangulatszabályozó hormonokat, és finomhangolja az agyterületek közötti kapcsolatokat.

A fehérállomány az agy vezetékrendszere

Az egyik legfontosabb rendszer, amely ekkor fejlődik, a fehérállomány – ez biztosítja a gondolatok és érzelmek zökkenőmentes áramlását. A cingulum nevű fehérállomány-pálya különösen fontos, mert összeköti az érzésekért és az önkontrollért felelős agyterületeket, így segít szabályozni az érzelmeket.

Az alváshiány megváltoztatja az agy szerkezetét

A kutatás szerint a kevesebb alvás rendezetlenebb fehérállományhoz vezetett a cingulumban. Ez a rendezetlenség megnehezítheti az érzelmek szabályozását – növelve ezzel a depressziós tünetek kockázatát.

Tippek, hogy biztosítsd gyereked mentális egészségét

A kutatás során készült agyi felvételeken egyértelműen látszik a változás, így ez nem csak egy elmélet. Az alváshiánynak hosszú távú hatásai vannak, amiért pedig a megnövekedett képernyőidő tehető felelőssé. Így nem árt keretet szabni ennek.

  • Alakíts ki következetes képernyőkorlátot: Kapcsold ki a kijelzőket legalább 30–60 perccel lefekvés előtt, hogy a melatonin természetes módon emelkedni tudjon, és az elalvás könnyebb legyen.
  • Távolítsd el az eszközöket a hálószobából: A telefonok, tabletek, tévék eltávolítása az alvótérből csökkenti az éjszakai képernyőhasználatot, és javítja az alvás minőségét.
  • Hozz létre megnyugtató esti rutint: Cseréld le a lefekvés előtti képernyőzést nyugtató tevékenységekre – például olvasásra, rajzolásra, zenére vagy beszélgetésre –, hogy az agy könnyebben lecsendesedjen.
  • Légy rugalmas, ne tökéletes: A következetesség fontosabb, mint a szigor. Időnként belefér egy-egy kivétel – a lényeg az általános rutin és az elegendő alvás.
  • Mutass példát: A gyerekek azt követik, amit a szülő csinál. Próbáljatok együtt „lekapcsolódni” esténként, így a képernyőmentes idő nem büntetésnek, hanem közös élménynek tűnik.