A teljesítménykényszer, a feladatok és a tudás folyamatos ellenőrzése, a házi feladatok és egyéb elfoglaltságok egyre korábban nehezítik meg a gyermekek életét. Amerikai felmérések szerint az első és második osztályba járók a javasolt házifeladat-mennyiség háromszorosát kapják, és már ennek a korosztálynak a tagjai is állandóan azt érzik, hogy meg kell felelniük a követelményeknek.
A “hivatalos” iskolai feladatokon túl nagyon sok gyermeknek szerveznek különórákat. A szülők könnyen azt hihetik, hogy minél elfoglaltabb egy gyermek, minél több különórára és szakkörre íratjuk be őket, annál többet fognak tudni és annál jobb esélyeik lesznek majd a jövőben. A rendszeres sportolás elengedhetetlen az egészséghez, és a zenei oktatás is nagyon pozitív hatással lehet a fejlődésre, azonban sok esetben ezek a különórák csak újabb teljesítménykényszerrel járnak együtt, hiszen a gyermekeknek a zenetanár vagy az edző követelményeinek is meg kell felelnie.
A gyermekek napjaiban mindenképpen helyet kell találni az önfeledt, kötetlen játékra! Azonban nem szabad a gyermek saját karakterét figyelmen kívül hagyni: vannak olyan kicsik, akik szeretik a jól átlátható napirendet és azt, ha mások segítenek nekik kitalálni, hogy mi legyen a következő tennivalójuk, ám olyanok is, akik sokkal spontánabbak és jobban érzik magukat, ha nincsenek betáblázva a napjaik.
Miért szorong a gyermekem?
A televízió káros hatásairól rendkívül sok tanulmány született már. Napjainkban egyre kisebb korban szembesülnek a gyerekek a tévé, a számítógép hatásaival, és sokkal többször találkoznak olyan történetekkel, filmekkel, videókkal, melyek nem nekik valóak, erőszakkal , szexualitással teliek – ráadásul nagyon sokszor nincs mellettük felnőtt, aki megnyugtató magyarázatot tudna nekik adni a látottakra, hallottakra, vagy szűrné az infromációkat. Ezek pedig komoly szorongást okozhatnak.
Nagyon sok szó esett már arról is, hogy az alváshiánynak milyen káros hatási lehetnek, például fokozza a krónikus betegségek kialakulásának esélyét. Az alváshiányról a legtöbbször felnőttekkel kapcsolatban esik szó, pedig a gyermekeknél is jellemző, hogy a kelleténél kevesebbet alszanak. Ráadásul, a televízió, a számítógép, a táblagép és okostelefon használata lefekvés előtt nagyon komolyan befolyásolja az alvás minőségét.
A stresszhez és a szorongáshoz hozzájárulhat az is, hogy egyre több súlyos, krónikus betegség érinti a gyermekeket, ráadásul ezek egyre korábban jelentkeznek. Ezek közé tartozik az allergia és az asztma, a túlsúly, a cukorbetegség. Ezek miatt a betegségek miatt gyakran nem vehetnek részt a szokásos tevékenységekben, vagy az állandó orvosi kontrollvizsgálatok miatt nem tudnak a kortársaikkal együtt lenni. A krónikus betegségek az idősebbeket is megviselik, nem csoda tehát, hogy a gyermekekre is rossz hatással vannak.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a szülői stressz, az anyák és apák feszültsége milyen rossz hatással van a kicsikre. Napjainkban szinte mindenkire jellemző (kisebb-nagyobb mértékben) a krónikus stressz, és a szorongást, a hangulatzavarokat bizony a gyermekek is észreveszik, érzékelik, és természetesen a maguk módján reagálnak is erre. Ha tehát a gyermekünk stresszét szeretnénk enyhíteni, először saját magunkat kell “rendbe tenni”. Gondoskodjunk magunkról is, táplálkozzunk megfelelően, mozogjunk rendszeresen, igyekezzünk eleget aludni, és sajátítsunk el néhány stresszkezelő technikát is.
Milyen jelek utalhatnak rá, hogy a gyermekünk stresszes, vagy éppen szorong? Az árulkodó jelek közé tartozik a hangulatingadozás, az állandó feszültség, az iskolai teljesítmény változása (nemcsak romlásra szabad gondolni – előfordulhat, hogy a gyermek visszahúzódóbb, csendesebb lesz, és ezt a tanárok “értékelik”), a baráti kapcsolatok változásai, az alvási vagy evési szokások megváltozása. A gyermek nem vesz részt olyan tevékenységekben, melyeket korábban élvezett, várt. Szintén figyelmeztető jelnek tekinthetőek a megmagyarázhatatlan fizikai tünetek, például a hasfájás vagy a fejfájás.
Ezek is érdekelhetnek:
Kapcsolódó cikkek
