A hétköznapjaink – és a gyerekek hétköznapjai is – valójában, ha jobban belegondolunk, problémamegoldások sorozata. Van egy csomó feladatunk, dolgunk, amelyek egy részét pontosan tudjuk, hogyan végezhetjük el, míg másokhoz ki kell találnunk a megoldást, a megvalósítást. És minél önállóbbak és rugalmasabbak vagyunk, minél több használható ötletünk van, és minél kitartóbban tudunk ezekkel dolgozni, annál könnyebben oldjuk meg a felmerülő problémákat. És itt nem feltétlenül kell nagy drámákra gondolni: egész nap „dolgozunk” olyasmiken, hogy hogyan javítsunk meg valamit, ami elromlott, hogyan főzzünk ebédet úgy, hogy nem minden hozzávalót sikerült beszerezni, vagy hogyan érjünk oda a gyerekért az iskolába, miközben a bevásárlást is meg kéne ejteni. Ahogy a kicsiknek is ki kell találni, hogy hogyan szerezzék meg azt a játékot, amivel szeretnének játszani, de más lefoglalta, vagy hogyan magyarázza el a tanító néninek, miért nincs leckéje.
És akadnak ennél kevésbé konkrét megoldandó feladatok, problémák is: mit csináljon a gyerek, ha unatkozik, hogyan gazdálkodjon a zsebpénzével, hogyan érje el, hogy elfogadják a többiek.
Ki tanítsa?
Ugye látható, milyen fontos készség a problémamegoldás? És ugye milyen kár, hogy az iskolában nem tanítják? (Tantárgyspecifikusan igen, de általánosságban nem.) Ahhoz, hogy valaki hatékony problémamegoldó legyen, a meglévő ismereteit rugalmasan kell alkalmaznia, és tudnia kell, honnan szerezheti meg az esetleg még meg nem lévő, de szükséges ismereteket. Az oktatási rendszer alapvetően információk elsajátításán és utasítások követésén alapul, szerencsés az a gyerek, akinek kreatívabb, elhivatottabb tanárai, tanítói úgy igyekeznek átadni a tudást, hogy azt a gyerekek nem nem csak tantermi körülmények között tudják használni. Sok ilyet látunk, de sajnos azért nem ez az általános – így a szülők szerepe nagyon nagy abban, hogy megtanítsák a gyerekeknek a problémamegoldás alapjait. Ami persze egy nem konkrét cselekvési terv, nem egy lépésről lépésre megtanulható módszer. Ennek ellenére az alábbi lépések gyakorlása, elsajátítása sokat segíthet abban, hogy a gyerekekből hatékonyabb problémakezelő váljon.
- Azonosítsd a feladatot: Fontos, hogy meg tudjuk határozni, az adott szituációban pontosan mi a feladat, és milyen eredményt szeretnénk elérni.
- Értékeld a helyzetet: Tisztában kell lenni azzal, mik az adott helyzetben a határok, mi az, ami határt szab a szóba jöhető megoldásoknak.
- Listázz: Érdemes összegyűjteni minden felmerülő megoldási lehetőségeket – és azt is, mi szól ellenük és mellettük. Első körben jöhet bármi, ami felmerül.
- Érvelj: A felsorakoztatott érvek alapján tudni kell dönteni, vagyis kiválasztani a felmerültek közül a legjobbnak tűnő megoldást.
- Legyen B-terv: Azt is fel kell ismerni, ha az első terv nem vezet sikerre, és a lehetőségek közül kiválasztani a következőt, ami a legesélyesebb lehet.
De hogy néz ki ez a gyakorlatban?
Természetesen ezen nem tudatosan megyünk végig minden szituációban, de ha tudatosítjuk, hogy általában ezekkel a lépésekkel oldunk meg feladatokat, az sokat segíthet éles helyzetekben. Érdemes beszélgetni erről a gyerekekkel, átnézni egy-egy problémát, amit akár a saját életetekből, akár kedvenc meséből vesztek, és megnézitek, hogyan, milyen lépésekben is zajlik a probléma megoldása. Ezen kívül a következő trükkök segíthetnek még abban, hogy jobb problémamegoldó legyen a gyereked.
Fotó: Getty Images
Gyakoroljatok
Egyszerű, hétköznapi helyzetekben hagyd, hogy ő döntsön és találjon megoldást. És amikor sikerült, nagyon röviden mutass rá neki, hogy mi is történt, milyen ügyesen oldotta meg a helyzetet.
Ösztönözd a kritikai gondolkodást
Ha csak lehet, ne te add a kezükbe a megoldásokat, hanem hagyd, hogy kritikusan viszonyuljon a helyzetekhez, és soroljon fel lehetséges megoldásokat. Segítsd, hogy többféle szempontot is figyelembe vegyen, mielőtt dönt.
Bátorítsd a kreativitást
Te magad is tartsd észben, hogy a legtöbb problémának számos lehetséges megoldása van. És minél többféle stratégia jut eszetekbe, annál esélyesebb, hogy igazán jó megoldást találtok. Ezért sose ragaszkodj túlságosan a bevált módszerekhez, megoldásokhoz, legyél nyitott a gyerek javaslataira is.
Hagyd hibázni
Ne akard megvédeni minden kudarctól és ne előzd meg minden hibáját. Jó, ha megtanulja, hogy a hibázás nem a világ vége, és a kudarcok nem jelentenek katasztrófát. A hibákból tanulni lehet és kell, ez egy természetes folyamat.
Biztasd, hogy tartson ki
Jó, ha tudatosítod a gyerekben, hogy sosem szégyen segítséget kérni, de előtte jó megtenni mindent, ami csak tőlünk telik, hogy megtaláljuk a megoldást. Ne adja fel könnyen, próbálja erősen megtalálni a saját útját.
Forrás: Parentingforbrain.com
Kapcsolódó cikkek
