A vérsejtek három fő típusa (vörösvértestek, vérlemezkék és fehérvérsejtek) közül a fehérvérsejtek a fertőzések elleni védekezésben játszanak fontos szerepet.
A fehérvérsejteknek is három fő típusát különböztetjük meg ezek:
- a granulocyták,
- a monocyták és
- a lymphocyták
A neutrophilek alkotják a granulocyták legnagyobb csoportját.
Mi az a neutropenia?
A neutropenia olyan állapotot jelöl, amikor a vérben a neutrophilek száma túl alacsony. Előfordulhat, hogy hirtelen jön létre (heveny neutropenia), de kialakulása akár hosszabb ideig (hónapokig, évekig) is elhúzódhat (idült neutropenia).
A súlyos krónikus neutropenia a születéstől fogva is fennállhat (pl. Kostmann-szindróma), de megjelenhet későbbi életkorban is. Kifejlődhet magától, és lehet más alapbetegség (pl. Shwachman-Diamond-betegség) kísérő tünete is.
A betegségnek számtalan oka lehet.
Átmeneti neutropeniát vírusfertőzések (influenza), bakteriális fertőzések (pl. tuberkulózis) gyógyszerek (pl. epilepszia elleni szerek, gyulladáscsökkentő készítmények, daganatellenes kezelés szerei) és bizonyos toxinok (benzol, rovarirtószerek) is okozhatnak.
Mivel a neutropenia jelezhet akár súlyos betegséget is (pl. leukémiát, immunműködési zavart vagy anyagcsere-betegséget), ezért fontos a haematológiai kivizsgálás.
A neutropenia tünetei
Ha valakinek túl gyakran van fertőzése, az orvosban felmerül a neutropenia gyanúja hiszen minél kisebb a vérben a neutrophilek száma, annál nagyobb az esélye, hogy újra és újra valamilyen fertőzés alakuljon ki a szervezetben.
Mivel magának a neutropeniának nincsen specifikus tünete, leggyakrabban valamely fertőzés során derül fény a problémára. Neutropeniára utalhatnak a súlyos bőrfertőzések, fekélyek, tályogok, ínygyulladás valamint a fertőzést kísérő lázas állapot.
Előfordulhat azonban olyan is, hogy a tartósan fennálló neutropeniára csak véletlenül derül fény. Ilyenkor semmiféle klinikai tünet nem figyelhető meg a gyermeknél és lázas betegsége, súlyos fertőzése sem volt korábban. Ez az állapot többnyire a kisdedkor vége felé normalizálódik, és a gyermek “kinövi” a betegséget.
A neutropenia diagnózisa, kezelése
Neutropenia gyanúja esetén az orvos először teljes vérkép vizsgálatot fog kérni, hogy a neutrophil számra fény derülhessen. Amennyiben ez alacsony, akkor a vizsgálatot meg kell ismételni. Ha az orvos a vérvizsgálatok alapján valamilyen típusú neutropeniára gondol, akkor fontos a csontvelő vizsgálat elvégzése, amellyel ellenőrizni lehet a csontvelőben a fehérvérsejtek képződését. A személyre szabott terápiát a kezelőorvos fogja beállítania, hiszen a kezelés a kiváltó októl és a súlyosságtól függ.
A neutropeniás beteg kaphat stimuláló injekció, amely elősegíti a granulocyták élénkebb termelését, és az ott lévő fehérvérsejtek kijutását a vérbe, de súlyosabb esetekben komolyabb beavatkozásra is szükség lehet (pl. csontvelő átültetés).
Emellett antibiotikumok, vitaminok, immunszuppresszív szerek, immunglobulinok, kortikoszteroidok is szóba jöhetnek a kezelés során.
Neutropeniás betegek esetében – a fertőzés elkerülése miatt – különösen fontos a higiénére odafigyelni.
Súlyos neutropenia esetén a szervezet kevéssé ellenálló a fertőzésekkel szemben. Emiatt, ha fertőzés alakul ki, kórházi kezelés válhat szükségessé, hogy a fertőzés helyét és a kórokozó típusát azonosíthassák, és megkezdhessék a mielőbbi antibiotikumos kezelést.
Neutropeniás betegek esetében fontos rendszeresen haematológiai kontrollra járni.
Jó tudni!
A neutropeniás betegek a Magyarországon érvényes oltási rendben szereplő összes oltást megkaphatják.
Szakértő: Dr. Bátai Árpád, hematológus, belgyógyász
Kapcsolódó cikkeink:
- Kanner-szindróma: tünetek és fejlesztés
- Eritema infekciózum: tünetek és kezelés
- Afta a gyereknél: tünetek és tennivalók
Kapcsolódó cikkek
