A kutatások szerint az, ahogyan a kockázatokat és a jutalmakat mérlegeljük, tanulunk ezekről, és ahogy mások hatással vannak ránk, az gyermekkortól felnőttkorig mind gyökeres változáson megy keresztül. Emellett az agyban is nagy változások mennek végbe a kamaszkor idején, különösen azokon az agyterületeken, amelyeknek a döntéshozatalhoz és a tanuláshoz kapcsolódnak. A Psychology Today portálon megjelent írásukban dr. Patricia Lockwood és dr. Jo Cutler kutatók ezt a témát járták körül.
Az ismert kockázat és az ismeretlen kimenetel
Ahhoz, hogy a kockázatvállalási hajlandóságot felmérjék, a pszichológiai és idegtudományi kísérletek során gyakran arra kérik az embereket, hogy válasszanak két opció, a lottó vagy a szerencsejáték között. Ezek közül az egyik egy ”biztonságos”, kis, garantált nyereményt kínáló lehetőség, míg a másik lehetőséget nyújt egy nagyobb nyereményre, de arra is, hogy végül semmit se kapjon. Azok a tanulmányok, melyek a tinédzsereket és a felnőtteket hasonlítják össze ezeket a kísérletek tekintve, azt mutatják, hogy a serdülők hajlamosabbak a szerencsejátékra.
A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy lényeges a különbség a bizonytalanság két típusa, a ”kockázat” és a ”kétértelműség” között. Amit a pszichológusok kockázatos kimenetelnek neveznek, annak ismert valószínűsége van, a példánál maradva egy lottó 100 szelvénnyel, 1 százalék esélyt adva a nyerésre. A kétértelműség ismeretlen valószínűségű eredményekre utal, például ha nem tudod, hogy hány lottószelvényt vásároltál. A felnőtteknél és a tinédzsereknél agyszkenneléssel végzett vizsgálatok támasztják alá a kockázat és a kétértelműség közötti különbséget, mert az agy különböző részei vesznek részt ezekben a különböző típusú döntésekben.
Amit általában ”kockázatvállalásnak” szoktunk nevezni, azt pontosabban jellemezheti a kétértelműség, mert a negatív kimenetelek esélye nem ismert. Azok a tizenévesek, akik a kísérlet során többet választották a szerencsejátékot, annak ellenére, hogy nem is tudták a nagy nyeremény vagy veszteség esélyét, nagyobb valószínűséggel számoltak be kábítószer-fogyasztásról vagy ittas vezetésről.
Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a tinédzserek csak annyira kockázatvállalók, mint a felnőttek, amikor a valószínűségek ismertek, de a kétértelműséget tekintve nagyobb valószínűséggel fogadják el az ismeretlen szerencsejátékokat. A szakértők szerint ezek az eredmények azt sugallják, hogy annak a megértése, hogy a kamaszok hogyan becsülik meg a pozitív és negatív kimenetelek esélyét, ha azok kétértelműek, az létfontosságú lehet a veszélyes döntések kezelésében. Például, ha a tinédzserek alábecsülik a kábítószer okozta károk esélyét, nagyobb valószínűséggel használnak kábítószert.
Fokozott érzékenység a jutalmakra
A szerencsejátékra való nagyobb hajlandóság egy másik magyarázata az esetükben az, hogy az elérhető előnyökre, jutalmakra különösen érzékenyek, így például a költségek és a haszon mérlege a szerencsejáték választása felé billen, mert nagy jutalomban lehet részesülni általa.
Egy kísérletben kimutatták, hogy a felnőttekhez viszonyítva nagyobb volt az aktivitás a kamaszok ventrális striatumnak nevezett agyterületén, amikor a kockázatos szerencsejátékot választották. Egy másik tanulmány szerint pedig a kockázatvállalási kísérletek során ennek az agyterületnek az aktivitása előre jelezte a jövőbeni mértéktelen alkoholfogyasztást a tinédzsereknél. A ventrális striatum agyterület kulcsfontosságú ahhoz is, hogy tanuljunk a cselekedeteink következményeiből, és ezáltal jobb döntéseket hozhassunk a jövőben.
Kevésbé tanulnak a büntetésből
Felnőttként a jutalmakból és a büntetésből is tanulhatunk. A tanulmányok azt sugallják, hogy a büntetésből való tanulás serdülőkorban fejlődik, és a korai kamaszkorban kevésbé tanulnak a büntetésből, mint a későbbiekben. Így, ha egy fiatal olyan döntést hoz, aminek negatív következményei vannak, akkor a jövőben is választhatja ezt.
A múltbeli döntések mellett azonban a jövőbeli lehetőségeket is figyelembe szoktuk venni a döntéseknél. Egy új kutatási terület azt vizsgálta, hogyan választanak az emberek az új lehetőségek felfedezése között, hogy kiderüljön, jobbak-e a jelenlegieknél – például egy munkahely otthagyása, és egy jobb lehetőség keresése. Ez valószínűleg kulcsfontosságú a függetlenség felé vezető átmenet, illetve az új társadalmi kapcsolatok kialakítása és a pályaválasztási döntések szempontjából a serdülőkorban. A kutatás szerint a tinédzserek a felnőtteknél nagyobb hajlandóságot mutatnak az újdonságok felfedezésére, ami jobb általános kimenetelekhez vezetett a számukra.
A kortársak hatása
A kamaszoknak különösen fontos, hogy mások mit gondolnak. Egy kísérletben azt vizsgálták, hogy mekkora fizikai erőfeszítést voltak hajlandók tenni az emberek azért, hogy visszajelzést kapjanak egy társuktól. Az eredmények szerint a tinédzserek motiváltabbak, mint a felnőttek abban, hogy tudják, hogy mit gondolnak róluk mások, még akkor is, ha az negatív. Amikor a kortársak általi elutasítás kockázatát más kockázatokkal szemben kell mérlegelni, a serdülőknél érzékenysége a szociális eredményekre veszélyes viselkedést eredményezhet. Azonban a kortárs befolyásra való érzékenység előmozdíthatja a pozitív viselkedést is.
Forrás: psychologytoday.com
Nyitókép forrása: Getty Images