Fotó: Getty Images
A gyerekek számára a szülinapi buli hatalmas élmény, a szülőknek azonban nem feltétlenül. Persze, jó látni, hogy a gyerek mennyire örül, milyen önfeledten játszik, szórakozik, ünnepel vagy épp élvezi, hogy őt ünneplik, de a szervezés, odajutás, ajándékbeszerzés, lebonyolítás bizony ad feladatot a szülőknek. Ha te abba a csoportba tartozol, aki ezt kimondottan élvezi mindezt, akkor nagyon szerencsés vagy. Ha azonban hozzám hasonlóan kicsit introvertált vagy, akkor előfordulhat, hogy inkább kihívásnak, mint örömteli bulikázásnak éled meg az egészet (és akkor még finoman fogalmaztam). Még akkor is, ha te „csak” vendég, vagyis inkább kísérő vagy. Kilenc éve szerveztem először gyerekzsúrt, és az évek alatt rendkívül sok meghívást kaptunk, szóval van miből meríteni – elárulom a szerintem leghasznosabb tippjeimet, a szerintem leggyakoribb kérdések köré szervezve. És a „szerintem”-nek itt nagyon fontos a szerepe.
Hiszem, hogy a véleményem, ötleteim, javaslataim sokat segíthetnek annak, aki szintén bizonytalan a szülinapi bulikat illetően, de pontosan tudom, hogy lesz mindig olyan, aki máshogy gondolja, máshogy érzi, aki szerint máshogy KELL csinálni.
Nekem az a legfontosabb szempont, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, senki ne verje magát felesleges költségekbe, és senki ne feszengjen. Ha ez megvan, én már sikeresnek gondolom a bulit, a többi meg örömteli extra. Ja, és most ne szuper lelőhelyekre meg ajándékvásárlási szabályokra számíts, hanem egy kis „lelkizésre”.
Milyen értékű ajándékot vigyek?
Itt szerintem a legfontosabb szabály: olyat, amilyet megengedhetsz magadnak. Lehet, hogy szerencsém volt eddig, de sosem voltam még olyan szülinapon, ahol azt mustrálgatta volna a szülő (a gyerek meg aztán pláne nem), hogy ki milyen értékű ajándékot hozott, és az megüti-e a mércét. Lehet, hogy van ilyen, de azokkal tényleg érdemes egy lenyűgözési versenybe belemenni? Bármilyen kedvesség jó, amiben egy kicsi odafigyelés van – nem árt előtte megkérdezni a szülőket vagy a gyereket, finoman persze. Örömet akarunk szerezni a gyereknek, nem egymásra licitálni. Egyszerűen nem ér annyit egy szülinapi buli, hogy értelmetlen költségekbe verd magad.
Fontos: Ha szerveződik közös ajándék, az nagyban megkönnyíti a dolgot. Akár te magad is vállalkozhatsz ennek leszervezésére, általában viszonylag zökkenőmentes a dolog. Jó út lehet, ha körbekérdezel a meghívottak között, mindenki bead amennyit gondol, az összeg ismeretében megmondja a szervező szülő, minek örülne a gyerek. Volt, hogy így nálunk több kisebb ajándék is lett, de olyan is, hogy a szülő kiegészítette, és meglett egy nagyon vágyott ajándék.
Menjek vagy maradjak?
Van, aki szereti, ha maradnak a bulin a szülők, más ezt soknak érzi – nagyban függ a helyszíntől, a programtól. Főleg kicsiknél számít ez – jó előre tisztázni. Ha nem írnak erről a meghívóban, akkor kérdezz rá, ne ott érjen meglepetés téged vagy a gyereket. A gyerekkel is beszéld meg, hogy lesz ez, te ott maradsz-e. Ha opcionális, akkor azt csináld, amit te szeretnél. Komolyan. Ha azt mondja a vendéglátó szülő, hogy maradhatnak szülők, ha akarnak, de te addig shoppingolnál, elintéznél valamit vagy csak ülnél csendben egy kávéval, akkor csináld azt. Senki nem lesz azzal előrébb, ha te maradsz, pedig mennél, miközben nem kért erre valójában senki. Ahogy az sem fog fájni a szervezőknek, ha megkérdezed, maradhatsz-e, mert a gyerekednek fontos lenne.
Fontos: Viszont ha egyértelmű kérés van erre előzetesen, ahhoz érdemes tartani magatokat, és ha valamiért nem megoldható úgy, jó, ha előre szólsz.
Muszáj ott lenni?
Nagyon sokáig gondoltam azt, hogy ha meghívnak, menni kell. Akkor is, ha a gyerek valójában nem akar – hiszen ha már ilyen kedvesen hívták… Aztán egy-két kudarcosabb esemény után (nálatok meddig tud egy 5-6 éves viselkedni egy olyan helyen, ahová nem is igazán akart elmenni?) rájöttem, hogy nem kell ezt erőltetni. Miért ne lehetne visszajelezni azt, hogy nem tudtok menni, ha a gyerek akármiért nem akar? Vagy ha neked csak nagyon nehezen megoldható? Egy időben adott udvarias visszajelzés teljesen rendben van, magyarázkodni sem kell.
Fontos: Az viszont elég kellemetlen, ha nem szólsz, hogy nem tudtok menni, ahogy az is, ha utolsó pillanatban mondod le. Ha lehet, ezt kerüld el, de ha véletlenül elfelejtetted, jelezd azt is – a szervező szülőnek jól fog esni, ha tudatod vele, hogy nem arról van szó, hogy nem foglalkozol vele, csak hiba csúszott a gépezetbe. Előfordul bárkivel.
Fotó: Getty Images
Mi van, ha rosszul érzi magát?
Nem mer egyedül ott maradni, nincs ott olyan gyerek, akivel tudna játszani, valamiért nem találja a hangot a többiekkel és haza akar menni – mit teszel? Hát, én próbáltam eleinte a lelkére beszélni, mert nagyon kellemetlenül éreztem emiatt magamat. A gyermekem hozzám képest elég határozottan képes kifejezni, mit szeretne, szóval a siker esélye nem volt túl nagy. Beletelt egy időbe, amíg megértettem, hogy nem kell (nem lenne szabad) a saját megfelelési kényszeremet a gyerekemre is ráerőltetnem. Teljesen rendben van, ha valamiért nem oké neki a helyzet, és ilyenkor a köszöntést követően igenis el lehet jönni udvarias elköszönés (nem mentegetőzés) kíséretében.
Fontos: Attól tartasz, hogy megharagszanak ezért rátok? Előfordulhat, hogy a szervező szülőnek ez akkor nem esik jól. Ám valójában minden szülő együtt tud érezni azzal, ha egy gyerek nem érzi jól, nem találja a helyét – ő is volt már sokszor ilyen helyzetben. Adjátok át az ajándékot, ha lehet, akkor a közös ajándékozásnál, ha nem, akkor előbb, udvariasan magyarázd el, mi a helyzet, gyertek el, és ne érezd rosszul magad emiatt. Nem kell.
Allergiás a gyerekem, hogyan jelezzem?
Ha ételallergiás a gyerek, az bizony nagy kihívást jelenthet a szülinapozásokon. Fontos, hogy ezt mielőbb jelezd, de ez még nem elég. Érdemes rákérdezni, hogy meg tudják-e oldani egyrészt azt, hogy neki legyen olyan nasi és édesség, amit ehet – előfordulhat, hogy ezt neked kell vinned, mert egyszerűen nincsenek erre felkészülve, nincsenek képben a tiltott összetevőket illetően. (Tudom, nem jó, de érdemes ezt bevállalni, ha kell.) Másrészt hogy ha van mindenféle étel, tud-e valaki arra figyelni, hogy a gyerek abból ne egyen (kicsiknél téma ez), vagy maradj te ott, hogy figyelhess, ha szükséges. Tényleg nehéz ez, ha ételérzékenység, intolerancia, allergia áll fenn, de te vagy az, aki tudod, milyen elővigyázatosságot, milyen szigorúságot igényel a gyerek diétája, és a legtöbb szülő ebben bizonytalan.
Fontos: Azért is segíts egy kicsit a szervezőnek, mert sokan félnek attól, nehogy rossz ételt adjanak a kicsinek, vagy épp fogalmuk sincs arról, mit kínálhatnának neki a hagyományos nasikon kívül. És előfordulhat, hogy bár amúgy meghívnák a gyerekedet a buliba, de a szervező szülő bizonytalansága, félelme miatt kimarad. Megint csak azt mondom: tudom, hogy nem jó ez így, nem kellene, hogy így legyen, de az életben olyan sokszor nem úgy vannak a dolgok, ahogy szerintünk kellene, hogy legyenek – és ha lehet, akkor segíts, hogy a lehető leginkább zökkenőmentes legyen mindenkinek. Legfőképp a gyerekednek.
Félek, hogy kárt csinál
Ha otthoni bulit szerveznek, akkor ez bizony lehetséges opció – és elég riasztó mindenkinek. Voltam olyan bulin, ahol az erélyes anyuka ezt csodásan intézte, és lállította a gyerekeket, ha a lakás vagy a berendezés épségét veszélyeztették. Senkinek nem volt gáz, a gyerekek elfogadták – egy ideig észben is tartották. Na de mi van, ha a te gyereked a féktelen, szertelen, szélvész a csapatban? Ha állandóan rászólsz, azzal elrontod a buliját, de mégsem hagyhatod, hogy tomboljon… Például hívd segítségül a szervezőt, és kérd meg, hogy magyarázza el az alapszabályokat a buli elején, vagy akkor, ha kezd elfajulni a helyzet. Ha ez nem opció, akkor te hívd fel a gyerek figyelmét, hogy hol játszhatnak, meddig mehetnek el, mi az, ami esetleg veszélyes, mikor fogsz szólni, ha valami nem oké. Legjobb, ha más gyerek is van ott, amikor erről beszélsz, úgy a tiéd is jobban odafigyel. Ha ezzel sem érsz célt, vidd el egy kicsit a mosdóba, ültesd le enni, teremts neki egy kis nyugalmat, hogy lehiggadhasson – de csak finoman, semmiképp nem megszégyenítve őt mások előtt.
Fontos: Persze még jobb, ha erről a buli előtt otthon is beszéltek egy kicsit – de ne paráztasd a gyereket. És ha mégis történik valami káreset, ne borulj ki. Ne kényszerítsd a gyereket bocsánatkérésre, pláne, ha ő is kiborult – most elég, ha te bocsánatot kérsz, és kivonod a gyerekedet a helyzetből, hogy meg tudjon nyugodni. A többit később beszéld meg a szülővel – de jelezd neki, hogy egyeztessetek erről később.
Muszáj segíteni?
Sokan rosszul érzik magukat, hogy amíg a szervező anyuka-apuka sürög-forog, addig ők csak ülnek a szélen. Ha van kedved, kérdezd meg, hogy segíthetsz-e, de ne érezd kötelező érvényűnek, főleg nem nagy, alap szervezési dolgokban. Minden szervező örül, ha akad, aki segít továbbadni a tortás tányérokat a gyerekeknek, vagy tölt innivalót annak, aki szomjas, de ne gondold, hogy a te felelősséged szórakoztatni azt, aki unatkozik például.
Fontos: Segíts, ha szeretnél és tudsz, de tartsd észben, hogy ez most az ő bulijuk, te vendég vagy – a nagyobb dolgokat illetően mindig egyeztess, kell-e a segítséged.
Én vagyok az egyetlen, aki nem élvezi a gyerekzsúrokat?
Lehet, hogy néha így érzed, így látszik, de egészen biztosan nincs így. Biztos, hogy van, akinek jobban megy a buliszervezés és -látogatás. De olyan is, akinek meg még ennyire se. És nem te vagy az egyetlen, aki feszül ezen. Kérdezz nyugodtan körbe a környezetedben, hogy hogyan élik meg a szülők a bulikázást – lehetőleg olyanoknál, akikkel tényleg őszintén tudsz beszélni. És nyugodtan mesélj nekik arról, te miben vagy bizonytalan, mit élsz meg nehézségként. Lehet, hogy kapsz hasznos tanácsokat, de ami még sokkal többet számít: rájöhetsz, hogy nem vagy egyedül. Hogy totál téves kép az, hogy mindenki profi ebben, csak te nem. Hogy egyszerűen nem igaz, hogy mindenki másnak ez (is) tökéletesen megy.
Fontos: És ne ostorozd magadat azért, mert nem ez a kedvenc elfoglaltságod. Nem vagy ettől rossz szülő – egészen biztosan van egy csomó dolog, amit szeretsz a gyerekeddel együtt csinálni, fókuszálj inkább azokra.
Kapcsolódó cikkek
