6 tipp, hogy könnyedén túléld a dackorszakot
A gyermekpszichológia a dackorszakot nagyjából a gyerekek kettő és négyéves kora közé helyezi. Ettől függetlenül az sem ritka, ha ennél előbb jelentkezik és/vagy tovább tart. A gyerek megváltozott viselkedésére a legtöbb szülő tanácstalanul tárja szét a karját, mert látszólag sem a kedves, vigasztaló szavak, sem a szidás nem oldja a feszült helyzeteket.
A babák az első hónapokban még egynek érzik magukat anyjukkal, majd nagyjából a kétéves kor kezdetén válik világossá a számukra, hogy ők is saját akarattal rendelkező önálló lények. Hatalmas felfedezés és változás ez a kicsik életében, aminek egyre nagyobb és határozottabb hangot adnak – az akaratukkal ellenkező dolgokra a legtöbben hisztivel, sértődéssel, dühvel válaszolnak. A gyerek nemcsak a szülői döntés ellen dacolhat, viselkedése háttérében a kistestvér érkezése, bölcsőde vagy óvoda kezdése, de még a szülők között feszülő problémák is megbújhatnak.
1. Légy következetes
Hogy a dackorszak – sokszor bizony idegtépő – időszakát minél egyszerűbben és gyorsabban átvészeljétek, a következetesség a legfontosabb eszköz a kezedben. Ha egyszer kimondod, hogy “nem szabad”, bármennyire sikít, hisztizik, ordít a gyereked, ne engedj neki.
A gyerek dühe sosem a személyed, hanem a tiltás ellen irányul. Ha engedsz a hisztinek, azzal csak megerősíted őt abban, hogy a viselkedésével érvényesíteni képes az akaratát. Ha kijelentetted, hogy nem ehet több csokoládét, akkor ne adj neki még egy kockát csupán azért, mert előbb abbahagyja a sírást. Meglátod, idővel a gyerek megszokja, hogy nem érdemes fellázadnia a tiltásod ellen, hiszen azzal úgy sem ér el semmit sem.
2. Fő a türelem
A türelem a következetesség melletti második legfontosabb eszköz a kezedben. Bármennyire is bosszant a gyerek viselkedése, ne vedd fel, hanem próbálj meg minél több türelmet, nyugalmat magadra erőltetni. Nem oldod meg a helyzetet, ha te is kiabálsz a gyerekkel, már pedig csak attól fog lehiggadni, ha látja és érzi a nyugalmadat. Végy inkább néhány nagy levegőt, számolj el tízig és legfőképp ne végy tudomást a hisztiről. Inkább hagyd őt magára, amíg lehiggad.
Csukd be a szobája ajtaját, de mielőtt kimennél, mondd el neki, hogy amint befejezte a sírást és megnyugodott, játszotok együtt valami izgalmasat. A dühét megértheted, de a viselkedését nem kell elfogadnod. Kisebb gyerekeknél az is megoldás lehet, ha néhány percre egyedül hagyod – persze mindig úgy, hogy lásd, mit csinál.
3. A csitítgatás csak olaj a tűzre
Ha elkezdődött a hiszti, nem érdemes a gyereket csitítgatni, mert valószínűleg csak még hangosabban fog sírni, hiszen nem teheti meg azt, amit szeretett volna. A kisgyerek még nem tudja kezelni a saját dühét. Csak azzal vigasztalódna, ha megengednéd neki, amit megtiltottál. Nem kell szólnod hozzá, mert ilyenkor a kedves szavakra is többnyire elutasítással reagál. Amikor úgy látod, hogy kezd lecsillapodni, vesd be a fantáziád, próbáld meg elterelni a figyelmét arról, amit korábban csinálni akart. Adj neki játékot, vagy ülj le mellé, énekelj, tapsolj neki.
Fontos, hogy a figyelmét soha ne étellel vagy édességgel vond el, mert így az tudatosodhat benne, hogy a konfliktusok megoldása az evés, már pedig az elhízáshoz, súlyproblémákhoz vezethet. Természetesen a szidás, a verés sohasem lehet megoldás, azzal csupán a saját tehetetlenségedet bizonyítod.
4. Mások mondjanak, amit akarnak
A gyerek gyakran hozhat kellemetlen helyzetbe, ha épp nyilvános helyen vágja magát földhöz és kezd éktelen ordításba, sírásba. Bármilyen kellemetlen számodra a szituáció, viseld el szó nélkül, és főleg ne végy tudomást a szúrós tekintetekről, nem beszélve a “milyen anya az, aki nem tudja fegyelmezni a gyerekét” típusú megjegyzésekről.
Senkinek sincs joga pálcát törni feletted a gyereknevelési módszereket illetően. Bármilyen furcsa, de magadnak és a gyereknek is azzal teszel a legjobbat, ha egyszerűen nem veszel tudomást a kicsi viselkedéséről. A gyerek hadd dühöngjön, ha arra nincs reakció, abba fogja hagyni a hisztit. Ha idegenek meg akarják vigasztalni, kérd meg őket, hogy ne tegyék, mert boldogulsz magad is a helyzettel.
5. Egyik enged, a másik nem
Gyakran teremt a szülők, nagyszülők között konfliktushelyzetet, ha az egyik megtilt valamit, a másik pedig ugyanazt megengedi a gyereknek. Fontos, ha nem is értesz egyet a másik tiltásával, ne szállj szembe vele, mert egyrészt a kicsit összezavarhatja az ellentétes vélemény, másrészt a kapcsolatnak sem tesznek jót az ilyen jellegű viták. Ha a másik fél engedett a te tiltásod ellenében, akkor is mindig higgadtan mondd el, hogy miért nem értesz egyet a döntésével. Nagyon fontos, hogy soha ne a gyerek előtt beszéljétek meg a nézeteltéréseket.
6. Vannak helyzetek, amikor jobb ráhagyni
A következetesség nagyon fontos a dackorszak átvészelésében. Ám vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes a saját igazadhoz ragaszkodnod. Például ha a gyerek a piros pulóverét akarja felvenni, pedig te a sárgát adtad oda neki, akkor ne vitatkozz fele fölöslegesen, vegye föl, amit választott. Ha épp harminc fok van odakint, akkor ez a szabály megdől, és persze annak sem szabad engedni, ha fagyban szandálba akar menni a gyerek az óvodába. Nem kell magad kellemetlenül érezni, mert a gyerek össze nem illő ruhadarabokat vett föl aznap, az ízlése kialakulóban van, és egyébként is téged utánoz, a te példádat követi a későbbiekben is.
Kapcsolódó cikkeink dackorszak témában:
- 44 elképesztő ok, amiért hisztizik egy 3 éves
- Hiszti: minden, amit tudni kell róla
- Miért az empátia a legjobb válasz a hisztire?
Kapcsolódó cikkek
