A fülgyulladás nagy fájdalommal jár
Fáj a füle!
A betegség náthával kezdődik, a fertőzés innen terjed a fül felé.Szükség esetén a nyálkahártya duzzanatát mérsékelő orrcseppel biztosítsuk az orr levegőzését és gyakran szippantsuk ki orrszívóval az váladékot. Ha a váladék a középfülben is felszaporodik, feszíti a dobhártyát és ez fájdalmat okoz. A tünetek rendszerint éjszaka kezdődnek: a kisgyerek dobálja a fejét, sír, a füle felé kapkod, lázas, esetenként hány. Szopáskor a fülben lévő nyomás nő, ezzel a fájdalom is fokozódik, ezért egy-két korty után abbahagyhatja az ivást a kicsi.
Mindenképpen forduljunk orvoshoz. Kezdetben elegendő lehet az orrcsepp, így a járatok ismét átjárhatók lesznek, a váladék az orron keresztül távozhat. Ha a gyulladás kifejlődött, lázzal, heves fájdalommal jár, antibiotikumot és fájdalomcsillapítót rendel az orvos. Ne hagyjuk abba a gyógyszer adását a tünetek kezdeti enyhülésekor, csak a teljes kúra öli meg az összes baktériumot. Előfordulhat, hogy az orvos megnyitja a dobhártyát, így a mögötte felgyülemlett genny a külső fül felé távozik – ez azonnali enyhülést hoz.
Az esetek tíz százalékában magától szakad át a dobhártya, ez nem jelent nagyobb bajt, a rés hamar gyógyul. A fül melegítése enyhítheti a fájdalmat, de a tüneti kezelés nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és az antibiotikumot. Gyakran visszatérő középfülgyulladás esetén felmerül a rendszeresen duzzadt orrmandula eltávolításának lehetősége, ezzel az üregek átjárhatóbbá válnak. Savós középfülgyulladáskor a dobhártya mögött felszaporodott váladék állandósul, nem okoz fájdalmas tüneteket, lázat, ám a gyerek nem jól hall.
Mikor forduljunk fül-orr-gégészhez?
Ha a kisgyerekkel gyakran járunk rendelőbe, egy idő után magunk is megismerjük azokat a tüneteket, amelyek miatt a gyerekorvos fül-orr-gégész kollégájához irányít minket. Biztosan indokolt közvetlenül fül-orr-gégészhez fordulnunk, ha a kisgyerek váratlanul rosszul hall, többször kell szólnunk hozzá, mire felfigyel. Dadog vagy pösze, holott elmúlt négyéves (négyéves kor alatt ezeket a problémákat életkori sajátosságnak tekinthetjük, amelyek rendeződnek a fejlődés során).
Gyakran folyik a füle, gyakran van középfülgyulladása, hosszan tartó náthája, torokgyulladása, sokat köhög, állandóan nyitva tartja a száját, mert az orrán nem kap levegőt. Ezek a tünetek legtöbbször az orrmandula megnagyobbodására vezethetők vissza. Eltávolításával megnyílnak az arc- és orrüreg járatai, s ezzel az esetek többségében meg is szűnnek a problémák. Manapság gyakori az orrmandulaműtét, ám a garatmandulákat csak végső esetben veszik ki, hiszen ezeknek fontos védőfeladatuk van.
Kell szúrni?
A fülfájás rettegett gyerekbetegség – hihetetlen fájdalmakkal jár, és a süketség rémképét vetíti elő. Számtalan alternatív gyógymód kínál enyhülést, miközben rémtörténetek tucatjai zavarják össze a kezdő anyukákat. Pedig a fülfájás általában nem okoz maradandó károsodást, a szakszerű fülészeti kezelés pedig nem fájdalmas!
– Nem minden fülgyulladás esetén kell szúrni! – erősíti meg Dr. Réti Csaba, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház Fül-Orr-Gégészeti Osztályának vezető főorvosa. – Ám bizonyos feltételek esetén nem szabad eltekinteni tőle. Ha a középfül üregében genny van, és ezt lázas, nyugtalan, hányással együtt járó állapot kíséri, akkor nem tesz jót azzal sem az orvos, sem a szülő, ha hagyja szenvedni a gyereket.
A gyerekek hét százalékának évente egyszer középfülgyulladása van. Különösen veszélyeztetettek a közösségbe járó kisgyerekek. A középfülgyulladás ugyanis cseppfertőzés következménye: az egyszerű nátha húzódik a fülre, és okoz komoly fájdalommal járó gyulladást. A gyerekek egy köhögés, tüsszentés, vagy akár egy lehelet útján is elkaphatják a vírust – amely télen a zárt közösségben különösen gyorsan terjed.
A kicsik anatómiai berendezése is segíti a fertőzés gyors terjedését: rövid és tágas a fülkürtjük, így a vírusnak nem kell nagy utat megtennie, hogy eljusson a középfülbe. A viszonylag nagyobb orrmandulák miatt pedig gyengébb az orr szellőzése, így a vírusok a meleg, nedves közegben gyorsan tudnak szaporodni. A bölcsődések különösen veszélyeztetettek, hiszen az ő immunrendszerük sokkal gyengébb az óvodásokénál.
Meg lehet előzni!
Ha tudjuk, hogy a gyerek hajlamos a fülbetegségekre, már az egyszerű náthát is kezelni kell, mégpedig gyakori orrszívással. Emellett orrcseppel kell megakadályozni a váladék bőséges keletkezését. És persze a legfontosabb: addig nem szabad közösségbe engedni a gyereket, ameddig nem lesz tünetmentes. Ez pedig akár hónapokig is eltarthat.
Szakértőnk személyes tapasztalata: Elsőszülött gyerekem egy tél alatt tizenegyszer lett beteg, amikor bölcsődébe került. Kétszer a fülét is fel kellett szúrni – emlékszik vissza dr. Réti Csaba. – Ezért a feleségemmel megfogadtuk, hogy ha megszületik a kistestvére, inkább szakadjon le rólunk a ruha a szegénység miatt, de kivárjuk, ameddig óvodás lesz, nem engedjük hamarabb közösségbe. Nem is volt vele ilyen gondunk.
Mikor nem kell szúrni?
Sokan a gyerekkori rossz élmények miatt rettegve viszik gyereküket a fülészetre, pedig a gyorsan felfedezett baj esetén el lehet kerülni a fájdalmas kezeléseket. A csecsemők első fülgyulladását például érdemes először antibiotikummal kezelni, és ha két-három napon belül javul a dobhártya látványa, akkor nincs szükség szúrásra. Ám ilyenkor folyamatos ellenőrzésre van szükség, nehogy a fül mögötti dobüregben felszaporodó genny általános gyulladást okozzon.
Nem érdemes ahhoz az aranyos doktor bácsihoz menni, aki soha senkinek a fülét nem szúrja fel, de nem is az a jó orvos, aki minden fülgyulladásnál tűt vesz elő. Ha már felszaporodott a genny a középfülben, akkor a gyereket kínzó fájdalom a szúrás után azonnal megszűnik, és megkönnyebbülve távozik a gyerek a rendelőből. A jó időben végzett szúrás megelőzi a visszaeséseket, és hamarabb gyógyul.
Inkább fakadjon ki?
– Hozzám naponta húsz-huszonöt fülfájós gyerek érkezik, de csak két-három alkalommal van szükség arra, hogy tűt vegyek a kezembe. Nem igaz, hogy a magától kifakadó dobhártya jobban gyógyul. Az orvos csupán apró metszést végez a dobhártyán, ezzel segíti a váladék kiürülését. A magától átszakadó dobhártya nehezebben gyógyul, gyakran lyuk marad utána, és ami a legrosszabb, az ürülés késlekedése miatt a gyulladás továbbterjedhet a fül belsejébe, és ott maradandó halláskárosodást is okozhat.
Még ma is jó néhány orvos állítja, hogy a gyulladt fület nem lehet érzésteleníteni, így fájdalomcsillapítás nélkül szúr bele a gyerek fülébe. Olyan hely is van, ahol adnak ugyan fájdalomcsillapító fülcseppet, de nem várnak a kellő hatás beálltáig. Mondanom sem kell, hogy mindkét esetben komoly fájdalom, és ezzel együtt súlyos trauma éri a gyereket. A jó és szakszerű érzéstelenítés hatására ugyanis a fül felszúrása kevésbé fájdalmas, mint a fülgyulladás állandóan lüktető kínja.
A helyi érzéstelenítés mellett nyugtató tablettát is lehet adni. Így biztosíthatja az orvos, hogy szúrás közben nem fogja elrántani a fejét a gyerek. A szerek hatásának kialakulásához tíz-tizenöt percre van szükség – ennél kevesebb idő alatt nem lép fel a kellő fájdalomcsillapító hatás! Ha szükséges, el is lehet altatni a kicsit – ám mivel ez a beavatkozás komoly szövődményekkel járhat, jobb elkerülni – állítja dr. Réti Csaba.
Házi gyógymódok
Az orvosi kezelés kiegészítésére, a gyógyulás gyorsítására és a fájdalom enyhítésére jó néhány házi szer közül válogathatunk.
– Ha van otthon infralámpánk, ültessük elé tíz percre a gyereket. Úgy állítsuk be a lámpát, hogy melegítő sugara a fület érje. Kezünkkel ellenőrizzük a hőfokot, ne legyen túlságosan forró! Üljünk mellé és meséljünk, nézegessünk közben együtt képeskönyveket! Naponta többször is ismételhetjük. Ne hagyjuk felügyelet nélkül a lámpa előtt!
– A melegítő pakolások szintén hatásosak. Legegyszerűbb, ha egy filteres kamillateát kifőzünk vízben, a kinyomkodott tasakot a kellő hőfokra hűlés után a fülre helyezzük, és fóliával, majd sállal rögzítjük. Az újramelegített főzetben többször is “frissíthetjük” a tasakot.
– Tartósabb meleget ad a burgonyapakolás. Egy nagyobb burgonyát héjában megfőzünk, összetörjük, majd félbehajtott textilpelenkára terítjük, amit még egyszer félbehajtunk, hogy a ruha betakarja a pürét. Ellenőrizzük, kellően lehűlt-e, majd a fájós fülre tesszük, és sállal rögzítjük. A burgonyapakolást mikróban két napig újramelegíthetjük, közben ki sem kell venni a pelenkából.
– Gyógyszertárban kapható a fülmelegítő sapka. Megfelelő méretet vásároljunk, hogy a zsebecskék éppen a fülre simuljanak. A termótasakokat meleg vízben kell felmelegíteni és a zsebekbe betenni. Használata igen egyszerű, utcai viselésre is alkalmas. Sokan minden fülfájást azonnal melegítéssel kezelnek, pedig ez nem minden esetben jó.
Némely fülgyulladást kifejezetten ronthat a melegítés, hiszen a középfül zárt terében fokozza a vérbőséget, a gyulladást és a fájdalmas, feszítő érzést, gyorsítja, hogy a fül magától kifakadjon. Ha a melegítés hatására két-három percen belül nem érzi jobban magát a gyerek, sőt fájdalmai növekedéséről panaszkodik, akkor azonnal abba kell hagyni. A melegítés csak hirtelen fülfájás esetén lehet hasznos, illetve a már átszakadt dobhártya gyógyulását segítheti.
A fülcseppeket is érdemes kerülni – a kövirózsa-kivonat, az érzéstelenítő fülcsepp mind feláztatják a dobhártyát, csökkentik a feszülését, tehát látszólag használnak, hiszen csökken a fájdalom. De gondoljunk bele: mindez nem szünteti meg az okot, így csak elfedi a tüneteket, késlelteti a gyógyulást.
Ha a gyerek erős fájdalomról panaszkodik és sír, érdemes paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítót adni. A fül-orr-gégész diclofenac tartalmú fájdalomcsillapító szirupot írhat fel. Arról se feledkezzünk el, hogy a legjobb gyógymód a személyes törődés, a gyereknek szentelt kizárólagos figyelem. Meséljünk neki Fülesről, a fülfájós manóról, gyűjtsünk össze egy cipősdobozba érdekes, de veszélytelen tárgyakat (például kimustrált zsebrádiót, rég elfeledett játékokat, nagyobbaknak fagyöngyöket és cipőfűzőt nyaklánckészítéshez), amelyek lekötik figyelmét, s amelyekkel együtt is lehet foglalatoskodni.
– A fülfájásra hajlamos kicsinél különösen figyelnek a felnőttek arra, nehogy sapka nélkül menjen a szabadba – pedig a sapka csak a külső füljáratok lehűlésétől véd, a középfülgyulladástól nem, hiszen ez cseppfertőzéssel terjedő betegség. Fontos támpont, hogy a gyerek hogy érzi magát sapkában. Ha nincs szüksége rá, ne erőltessük a fejére.
– Vannak, akik tartanak az orrszívó porszívó erejétől, félnek, nehogy a túlzott szívás összeroncsolja a kicsi belső szerveit. Jól illeszkedő betét esetén nem kell ilyesmitől tartani. Használni pedig olyan gyakran kell, amilyen gyakran egy alapos orrfújásra lenne szükség.
Füles tippek
– A fülfájás oka egy oda bekerült idegen test is lehet, ezért fájdalom vagy váladékozás esetén mielőbb forduljunk orvoshoz. Ilyen esetben persze nem lázas a gyerek, de panaszait komolyan kell venni.
– A fül-orr-gégészeti rendelésen általában hosszú várakozásra kell számítani. Vigyünk magunkkal innivalót, mesekönyvet, egyszerű kis játékokat. A beteg gyerek számára szörnyű kínlódást jelent a tétlen várakozás.
– Ha a csecsemő egyik napról a másikra elutasítja a szopást, vagy egy-két korty után fájdalmasan sír, középfülgyulladásra is kell gondolni. A nyelés ugyanis ilyenkor fájdalmat okozhat.
Nyári füles gondok
A fülproblémák sajnos nem múlnak el a tavasz beköszöntével. Az uszodai, majd a szabadvízi fürdőzések komoly fülfájást okozhatnak gyereknek, felnőttnek egyaránt. Sem az uszodák, sem a természetes vizek nem csíramentesek, különböző baktériumokat tartalmazhatnak. Nyáron a víz felmelegedésekor a kórokozók még jobban felszaporodnak. A vízből való kortyolás hasmenést, az orrba felszippantott víz melléküreg-gyulladást okozhat, de egyúttal fertőződhet az orrgarati mandula is, ami végül középfülgyulladáshoz vezet.
Nyáron a külsőhallójárat-gyulladás a leggyakoribb. Oka a hallójárat bőrének sérülése vagy felázása. A sérült felületen át kórokozók juthatnak a hallójárat bőrébe, és itt először viszkető érzést, majd égő fájdalmat okozhatnak. Az állapot dugulásérzéssel és váladékozással (fülfolyással) is együtt járhat, sőt időnként láz kíséri.
A külsőhallójárat-gyulladás a rendszeresen fülbe csorgó sampon vagy tusfürdő miatt is kialakulhat, mert ez megbontja a bőr védekező rétegét, és allergiás gyulladás, ekcéma alakul ki. Ez még önmagában nem okoz komolyabb panaszt. Ám ha ezután a strand vize bejut a fülbe, felülfertőzheti az egyébként is gyulladt bőrt, és így alakul ki a hallójárat-gyulladás.
A gyógyítás során a fül-orr-gégész fertőtleníti a hallójáratot, esetleg fertőtlenítővel átitatott gézcsíkot helyez a fülbe. Fontos, hogy a beteg fület ne érje víz legalább egy hétig. A megelőzés legegyszerűbb módja, ha vigyázunk arra, hogy ne sérüljön a hallójárat hámja: nem nyúlunk bele semmivel: kisujjal, gyufaszállal, vattás pálcikával. Vigyázzunk, hogy ne maradjon benne sampon vagy fürdetőszer-maradék. Aki hajlamos erre a betegségre, vagy nagyon gyakran jár uszodába, készíttethet magának egyedi, méretre kialakított füldugót, kereskedelmi nevén uszodai fülillesztéket. Egyes hallókészülékeket gyártó cégeknél van erre lehetőség.
Ez az eszköz tökéletesen illeszkedik a gyerek fülébe, lágy szilikonból készül. Mivel a gyerek növekszik, nagyjából kétévente újat kell készíttetni. A füldugó a hangot átereszti, a vizet nem, így megóvja a hámfelületet a felázástól. Az uszodai baktériumoktól viszont nem véd meg, mivel azok a száj- és orrjáraton keresztül is bejuthatnak.
Mikor forduljunk fül-orr-gégészhez?
Ha a kisgyerekkel gyakran járunk rendelőbe, egy idő után magunk is megismerjük azokat a tüneteket, amelyek miatt a gyerekorvos fül-orr-gégész kollégájához irányít minket. Biztosan indokolt közvetlenül fül-orr-gégészhez fordulnunk, ha a kisgyerek váratlanul rosszul hall, többször kell szólnunk hozzá, mire felfigyel. Dadog vagy pösze, holott elmúlt négyéves (négyéves kor alatt ezeket a problémákat életkori sajátosságnak tekinthetjük, amelyek rendeződnek a fejlődés során).
Gyakran folyik a füle, gyakran van középfülgyulladása, hosszan tartó náthája, torokgyulladása, sokat köhög, állandóan nyitva tartja a száját, mert az orrán nem kap levegőt. Ezek a tünetek legtöbbször az orrmandula megnagyobbodására vezethetők vissza. Eltávolításával megnyílnak az arc- és orrüreg járatai, s ezzel az esetek többségében meg is szűnnek a problémák. Manapság gyakori az orrmandulaműtét, ám a garatmandulákat csak végső esetben veszik ki, hiszen ezeknek fontos védőfeladatuk van.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
