Rejtélyes plakkok
A szálak az 1953-ban, a koreai háborúban elhunyt amerikai katonák vizsgálatáig vezetnek vissza. A huszonegynéhány éves fiatalemberek nyaki ereiben olyan atheroszklerotikus plakkokat fedeztek fel, amelyekről feltételezték, hogy ezek már a későbbi érelmeszesedés, illetve az időskori szív- és érrendszeri betegségek előjelei.
A felismerésnek akkor nem tulajdonítottak jelentőséget a szakmában, de az elszánt kutatócsoport kitartott álláspontja mellett, és 1969 és 72 között egy újabb szomorú esemény kapcsán, a vietnami háborúban elesettek között ugyanez a kutatócsoport megint célzott vizsgálatokat végzett. A fiatal amerikai katonák ereiben ismét megtalálták a jellegzetes plakkokat, míg az ázsiai katonák erei egészségesek voltak. Ebből nyilvánvalóvá vált, hogy az elváltozás nem a háború idegi megterhelésével és stresszével hozható összefüggésbe, sokkal inkább a helytelen amerikai táplálkozással és az egészségtelen életmóddal.
Ami a felnőtteknél a halálos négyes
A hetvenes években így már komolyan vették az intő jelet, és további vizsgálatokat folytattak a fiatal korosztályban, amelynek köszönhetően egyértelművé vált; a felnőttkori érkatasztrófákra való esélyt már gyermekkorban valószínűsíteni lehet. Ez nem jelenti azt, hogy a gyermekek ereit kellene belülről megvizsgálni. A plakkok jelenléte különben is csak egyetlen – a zsíranyagcsere zavarára, illetve koleszterinben gazdag táplálkozásra utaló – jellemző a sok közül.
Miokardiális infarktusA veszélyeztetetteknél fiatalkorban ugyanazok a kóros élettani folyamatok fedezhetők fel, amelyeket a felnőtt betegeknél a “halálos négyes” összefoglaló név alatt emlegetünk. Náluk az elhízás, cukorbetegség, magas koleszterinszint és magasvérnyomás együttes jelenléte kezelés híján nagy valószínűséggel előbb-utóbb infarktushoz, stroke-hoz vagy más súlyos, sokszor halálos kimenetelű érkatasztrófához vezet. E kóros állapotok, illetve ezek kezdeti formái azonban külön-külön is jelentős rizikófaktorok.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulását alapvetően az öröklött genetikai adottságok és az életmód határozzák meg. Ezért fontos, hogy különösen azok táplálkozzanak és éljenek megfelelően, akik örökletesen veszélyeztetettek. Náluk a helytelen életmód már nagyon korán, 40 éves kor előtt tragédiához vezethet.
A cél tehát, hogy a zsír- és szénhidrátanyagcsere-zavarokat, az elhízást, valamint a gyermekkori magasvérnyomást idejében felfedezzük, és kezelni kezdjük. Sajnos egyre több az elhízott gyerek, amiből arra gondolhatunk, többeket fenyeget a korai infarktus.
Mit jelent a gyermekkori kövérség?
A veszélyeztetett gyermekek egy része elhízott, de a kövérség nem egyértelmű jele az anyagcsere-zavaroknak. Hároméves kor alatt nincs jelentősége, hogy a kisgyerek jó húsban van-e, ilyenkor még a vérzsír-értékek is félrevezetők lehetnek. Lényegében 6-7 éves kor fölött érdemes vizsgálni a gyerekeket. Amerikai vizsgálatok alapján, melyekben több ezer gyermekre vonatkozó adatokat sikerült gyűjteni, elmondható, hogy a 7 évesen kövér gyerekeknek 7-8%-a válik csak kövér felnőtté. A serdülőknél már 10-15%-os arány a jellemző.
Mindenképpen oda kell azonban figyelni, ha a kövérség mellé anyagcsere-zavarok vagy magasvérnyomás is társulnak.
A kövér gyerekek 10-20%-ánál mérhető magas vérnyomás. Az iskolai orvosi vizsgálaton kívül természetesen otthon is meg lehet mérni a gyerekek értékeit, de azt tudni kell, hogy náluk más számít magasnak. Feltehetően a kutatások alapján a határértékeket tovább fogják módosítgatni, de jelenleg a következő szisztolés – “perjel előtti” – vérnyomásértékek irányadók:
|
*A percentilis érték azt jelenti, hogy 100 gyerekből 95-nek ezen érték alatt van a vérnyomása.
Ha például egy ötéves gyermeknél 110 Hgmm-es szisztolés vérnyomásértéket mérünk, az ugyanolyan súlyos probléma lehet, mint egy 50 éves beteg 140-es értéke. Hozzá kell azonban tennünk, hogy az optimális vérnyomásérték csak a gyermek termetének, méretének ismeretében lehet meghatározni. A nagynövésű óvodásnál még ez az érték is lehet normális.
A komplex vizsgálathoz és szűréshez hozzátartozik a vércukor és koleszterin szintjének meghatározása is. A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy 8-9 éves korban már meg lehet állapítani a kezelendő esszenciális magasvérnyomás diagnózisát.
Nagy eredmények, megmentett életek
Ahhoz, hogy a valóban veszélyeztetetteket ki lehessen szűrni, és oda lehessen rájuk figyelni, el kell, hogy jussanak a lipidológiai központokban dolgozó gyermekorvosokhoz. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy milyen úton-módon történhet ez meg. Mekkora haszna és jelentősége van a szűrésnek, és minden gyereknek van-e rá lehetősége.
Dr. Szamosi Tamás a Magyar Atheroszklerózis Társaság Gyermekszekciójának elnöke és a Johann Béla Népegészségügyi Program keretében működő, a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére életre hívott PEACH projekt vezetője nem hagyott kétséget afelől, hogy a megelőzésnek rendkívüli jelentősége van.
Magyarországon alig három évvel az amerikai kezdetek után, 1983-ban indult el a prevenciós program. Budapesten és abban a hét megyében, ahol a program azonnal elindult, a 0 és 45 év között bekövetkező kardiovaszkuláris halálozás több mint 30 százalékkal csökkent, ami hatalmas eredmény. Reményeink szerint a családi hajlammal rendelkezőknél ez nem csupán azt jelenti, hogy ki lehet tolni az első kardiovaszkuláris esemény idejét, hanem azt is, hogy sikerül teljesen megelőzni, ez azonban csak az elkövetkező években fog kiderülni.
A lipidológiai központokba való eljutásnak több útja is lehetséges. A fővárosban a gyerekek szülei által önkéntesen kitöltött kérdőívek hívják fel a figyelmet a lehetőségre, és a dolog jelentőségének tudatában egyre nagyobb számban jelentkeznek a gyerekek a központokban.
Az iskolaorvosok is kötelezően végeznek vérnyomásmérést, ami alapján a gyerekeket további orvosi vizsgálatra küldhetik. Elsősorban a központi megyei kórházak területére jellemző, hogy a kardiovaszkuláris betegséggel kezelt szülőnek ajánlják fel a lehetőséget, hogy gyermekeit is megvizsgálják, de ugyanígy előfordulhat az is, hogy a gyerekek orvosi vizsgálata alapján sikerül megelőzni a szülőknél készülődő bajt.
Szülők figyelmébe! Intések és intő jelek?
A gyermekkori magasvérnyomás tipikus tünetei a gyakori fejfájás, orrvérzés és a karikás szemek, utóbbi nem csak vérszegénységre utalhat.
Nem kizárólag a kövér gyerekeknek lehet magasvérnyomása. Bizonyos lipid-anyagcserezavarok esetén a testalkat kifejezetten vékony is lehet. Ha például a sejtek lipidfelvétele gátolt, akkor a vérben nagy mennyiségben vannak jelen a különböző vérzsírok, és könnyen lerakódhatnak az érfalakon. A passzív dohányzás is emeli a vérnyomást. A dohányfüstben legalább nyolcféle vérnyomásemelő hatású vegyületet sikerült kimutatni.
Milyen a gyerekfogyókúra?
A lipidológiai központokban diagnosztizált gyerekek kezelése csak ritkán gyógyszeres, általában a megfelelő étrend és a rendszeres mozgás elegendő.
A kövér gyerekeknél a fogyást mindenféle túlzástól mentesen, fokozatosan szabad csak elérni. Az egyhetes fogyitáborok helyett 2-3 éves távlatokban gondolkoznak a kezelőorvosok. A legjobb, ha a gyermek nem fogy, csupán növésével párhuzamosan tartja a súlyát.
A gyors “siker” a gyerekeknél – ha lehet még károsabb – mint a felnőtteknél, hiszen a helytelen fogyókúra eredményeképp csupán a fejlődéséhez szükséges fehérjeraktárait és vizet ad le a szervezet, ahelyett, hogy a zsíroktól szabadulna meg. Mi több, a fejlődő szervezetnél az energiaadó zsír megvonása is káros. Az étrend összeállításánál a zsírok minőségére kell odafigyelni.
A magasvérnyomású gyerekeknél csökkenteni kell a sóbevitelt, illetve érdemes előnyben részesíteni a tengeri sót, amely kálium-tartalmánál fogva csökkenti a vérnyomást. A különböző tartósítószerekkel is fölösleges sót viszünk be.
A sózás visszaszorítása egyáltalán nem jelenti azt, hogy ízetlen ételekkel kellene magunkat kínozni. Szamosi doktor védelmébe vette a hagyományos, jó magyar konyhát. A 100 évvel ezelőtti szakácskönyveket böngészve ugyanis sokkal gazdagabb fűszervilágra lelhet az olvasó, mint ami mai étrendünket jellemzi. Eleink nem egészségtelenül főztek, csupán életformájuknak és lehetőségeiknek megfelelően energiadúsan és praktikusan. Ha mi is életkörülményeinkhez adaptáljuk a magyar konyhát, megfelelő ételeket fogunk fogyasztani.
Mindenképpen kerülni kell a palackos és dobozos üdítőket. A vizet és a saját kezűleg facsart gyümölcslevet lehet csak jó szívvel ajánlani. A megfelelő étrend mellett napi egy-másfélóra mozgás szükséges, aminek intenzitása a gyermek alkatától, vérnyomásától is függ.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
