Étvágytalanság vagy sem…
A kisgyermekes anyák rendkívül gondosak, mindennek utánanéznek. A csöppségek vidámak, kutya bajuk, az anyukák mégis találnak aggódni valót: A cingár lábacskák, hiányzó hurkák, no meg az otthagyott étel láttán azon törik a fejüket, hogy lehetne gyermekükből jobb evőt faragni. Nincs olyan vitaminkészítmény, amit ki nem próbálnának. Mielőtt azonban megnézzük, mit is várhatunk ezektől, érdemes kideríteni, valóban étvágytalan-e a gyermek.
Szerencsére nincs mindig egyforma étvágyunk. A napi ritmus szabályszerű váltakozását a gyomor teltségi foka szabályozza: csak akkor éhezünk meg, ha a legutóbb megevett étel a gyomorból már a belekbe távozott. A teli gyomor az étel emészthetőségétől függően 2-5 óra alatt ürül ki újra. Ez nem jelenti azt, hogy csak üres gyomorral kívánnánk enni. Az ínycsiklandó falatok látványa és illata szinte bármikor képes rábírni egy-két falat elfogyasztására.
Ha valakinek egyáltalán nincs kedve enni, nem érez éhséget, csak piszkálja az ételt, nyilvánvalóan étvágytalan. Kóros, aggodalomra okot adó étvágytalanságról azonban csak akkor beszélhetünk, ha az állapot hosszú időn keresztül áll fenn. A gyermek étvágytalansága akkor lehet veszélyes, ha fogyással, kimerültséggel jár együtt. Előbb-utóbb alultápláltság, tápanyag- és vitaminhiány is súlyosbítja az állapotot.
A bajok gyökere a testben
Tartós étvágytalanság esetén a szabályozórendszer működészavaráról van szó, melynek hátterében csaknem mindig valamilyen betegség bújik meg. Épp ezért viszont az étvágytalanság is csak addig áll fenn, míg a kiváltó betegség. Régóta tudott, hogy a gyógyulás első jele, ha megjön az étvágy. Bármely betegség okozhat étvágytalanságot, leggyakrabban azonban a különféle emésztőrendszeri bajok az egyszerű hasmenéstől vagy épp székrekedéstől az ételallergián át a súlyosabb emésztőrendszeri gyulladásos és egyéb betegségekig.
Az étvágytalanság egyben jel, hogy a szervezetnek átmenetileg nincs szüksége ételre, az emésztés nélküli pihentető “üzemmód” mintegy segít az erőket a gyógyulásra összpontosítani. Ezért nincs étvágya a lázas betegnek sem.
Egyes vitaminok hiánya is lehet az étvágytalanság hátterében. A vitaminhiányt kiválthatja a szervezet átmenetileg megnőtt vitaminigénye – köztudott például, hogy a meghűléses betegségek, valamint antibiotikumos kezelések idején az immunrendszernek némi többlet C-vitaminra van szüksége -, de fakadhat emésztőrendszeri problémákból, ha bizonyos vitaminok felszívódása a bélcsatornából gátolt. Egyes gyógyszerek mellékhatásként vitaminhiány előidézése révén vagy anélkül szintén lehetnek az étvágytalanság okai. Az antibiotikumok a bélflóra-baktériumok pusztításával okozhatnak hipovitaminózist, mert számos vitaminunkat a bélben élő baktériumok állítják elő.
Az étvágytalanság üzenete
Ha a gondos orvosi vizsgálat nem akad testi betegség nyomára, lelki okokra kell gyanakodni. Felnőtteknél főként a stressz vagy mély bánat, illetve valamilyen pszichés zavar okozhatja a szervezet effajta tiltakozását. A gyereknél árnyaltabb a kép, hiszen az étel megtagadása náluk még inkább a kommunikáció egyik eszköze lehet. A lelki tényezőkön túl látszatétvágytalanságot okozhatnak a helytelen evési szokások, a rendszertelen evés, a nassolás.
Az egyszerre kevesebbet evő gyermek nagyobb sikerrel tudja kikényszeríteni aggódó szüleitől az étkezések közötti nyalánkságokat, cukros itókákat, melyek tápanyagtartalmukat tekintve inkább szegényesek, viszont remekül el tudják venni az étvágyat a rendes nagy étkezések idejére. Egyetlen megoldás, hogy ellenállunk a gyerek nassolnivaló utáni követelőzésének. Viszonylag gyakori gond az is, ha a gyereknek egyedül kell az asztalhoz ülnie, szülei vagy más gyerekek nem esznek vele vele.
Az étvágytalanság ellenszere
Mindenek előtt a kiváltó bajt kell orvosolni, a betegséget megszüntetni, majd az étvágyat csökkentő gyógyszert abbahagyni, így a normális éhség-teltség ritmus többnyire magától helyreáll. Fontos az elegendő testmozgás is, a sok rohangálás, futkosás, bújócska, játék nagy energiafaló, ettől mindenki sokkal gyorsabban megéhezik. Az étvágy kialakulását már egészen kicsi kortól segíti a nyugodt, rendezett körülmények között, vidám hangulatban, jó társaságban zajló étkezés, az ízletes étel és a gusztusos tálalás.
Érdemes változatossá tenni a kosztot, a friss zöldségek,saláták és gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonából készült ételek bélműködést serkentő hatásuk révén növelik az étvágyat. Adhatunk-e a gyereknek ennél többet?
Igen. Léteznek étvágyfokozó gyógyszer-hatóanyagok felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt, a kicsiknek azonban ezekre általában nincs szükségük, s ha igen, csak szigorúan orvosi vizsgálatot követően és orvosi rendelvényre. A kíméletesen, finoman beavatkozó szerek a gyógynövény-kivonatok, teák és a vitaminok, melyek alkalmazásáról azért szintén nem árt megkérdezni az orvost, gyermekorvost, gyógyszerészt. A vitaminok elvileg közvetlenül és közvetve is befolyásolhatják az étvágyat.
Mivel a kiegyensúlyozott vitaminellátás a növekedés, regenerálódás és gyógyulás előfeltétele, bízhatunk benne, hogy a vitaminokkal elősegített gyógyulás meghozza a javuló étvágyat is. Ha valamely betegség vitaminfelszívódási zavart okoz, és a gyógyítás folyamán az elmaradt vitaminfelvételt igyekszünk vitaminpótlással ellensúlyozni, az étvágy remélhetőleg gyorsabban helyreáll. Ennek természetesen csak akkor van értelme, ha a bélcsatorna állapota már eleget javult, különben a marékszámra lenyelt vitaminkapszulák vitamintartalma éppúgy kárba vész, mint az elfogyasztott táplálékok vitaminjai.
Étvágygerjesztő vitaminok?
Nyilvánvaló, hogyha az étvágytalanságot egy-egy konkrét vitamin hiánya okozza, a megfelelő vitamin pótlásával könnyen helyreállítható az étvágy. Van néhány vitamin, melynek hiánytünetei között szerepel az étvágytalanság.
Az A-vitamin (retinol) helytelen táplálkozás és a bélben jelentkező tápanyag-felszívódási zavarai esetén hiányozhat, a fejlett országokra az jellemző, hogy az emberek elegendő A-vitaminhoz jutnak. Az A-vitamin provitaminja, a béta-karotin hiányát a szennyezett levegő, a passzív dohányzás is okozhatja, ugyanis többek között a levegőből származó káros szabadgyököket hatástalanítja. Szennyezett környezetben egyszerűen megnő a szervezet béta-karotin igénye.
Mind a nagyjából 70 milliárd sejtünknek szüksége van a B-vitaminokra anyagcsere-folyamataik végrehajtásához: valamennyi tápanyag feldolgozásához nélkülözhetetlenek. Az ember B-vitamin-szükségletének egy részét az egészséges bélnyálkahártya állítja elő. A B-vitamin-komplexbe nagyon különböző szerkezetű és tulajdonságú vitaminok tartoznak, de valamennyinek az állati eredetű hús- és tejes ételek a fő forrásai, melyekben együtt fordulnak elő, és a szervezetben is csak együtt hatnak jól.
A B1- (tiamin) és a B3-vitamin (niacin) a többi B-vitaminhoz hasonlóan a bélben szívódik föl, ennélfogva egyszerű hasmenés esetétől kezdve különböző felszívódási zavarokkal járó emésztőrendszeri megbetegedések kiválthatják hiányukat. A B3-vitamin nélkülözhetetlen a növekedéshez, de a szervezet maga is elő tudja állítani, ezért hiánya ritka. A B2-vitamin (riboflavin) és a B12-vitamin (cianokobalamin) a vörösvérsejtek felépítéséhez szükséges, növekedést serkentő, étvágyjavító.
Az E-vitamin a stressz-szituációkban a sejtekben termelődő és azokat károsító anyagcseretermékek, az úgynevezett szabadgyökök semlegesítése miatt számít fontos vitaminnak, késlelteti az öregedést, jelenlétében optimális a koncentrációs képesség és teljesítőképesség, javítja az étvágyat.
Gyerekek és a vitaminhiány
Annak megválaszolása, hogy e vitaminok adagolásától várhatjuk-e az étvágy javulását, mégsem olyan egyszerű. Gyermekek esetében igen ritka, hogy e vitaminok valóban hiányozzanak. Az sem pontosan tisztázott, hogy úgy is növelik-e a vitaminok az étvágyat, ha a szervezetben egyébként nem mutatkozott hiányuk. Mi tehát a teendő, ha mégis étvágytalannak tűnik a gyerek? Szedjen vitaminokat, vagy sem?
A gyerekek szervezete alapvetően tudja, mire van szüksége. Ha egészségesek, mozgékonyak és vidámak, nem jó étellel, és vitaminokkal tömni. A legtöbb édesanya is arról számol be, hogy a vitaminok nem növelték amúgy egészséges, ám keveset evő gyermekének étvágyát. Természetesen az is lehet, hogy bizonyos korban kevesebbet eszik, majd amikor a növekedésben meglódul, többet kíván enni.
Egészen más a helyzet, ha a gyermek fáradt, aluszékony vagy nem nő rendesen. Ilyenkor orvosi tanács mellett megfontolandó lehet egy kis vitaminpótlás. Különböző vitaminok más-más életkorban és életmód esetén hiányozhatnak, s lehetnek esetleg étvágytalanság okai. A gyerekek esetében a viszonylag csekély nagyságú vitaminraktárakat szokták a vitaminhiány okaként emlegetni, amit a gyermekszervezet a sok és bőséges evéssel jól tud ellensúlyozni. Betegség, felszívódási zavar és elégtelen vitaminbevitel esetén azonban nem kizárt az átmeneti hiány.
Az A- és D-vitamin hiánya kisgyermekkorban, a K- és az E-vitamin, valamint a biotin hiánya pedig csecsemők és koraszülöttek esetében bizonyos körülmények között az átlagosnál gyakrabban jelentkezhet. A riboflavin a tejérzékenyeknél, kevés tej fogyasztása mellett jelenthet problémát, a C-vitamin pedig legyengült, kórokozókkal küzdő szervezetben kel el nagyobb mennyiségben, különösen, ha a gyermek antibiotikumot is kap, ami növeli szervezetének C-vitamin-igényét.
Ne feledjük, hogy az egyes esetekben nagyon nehéz megállapítani, hogy ténylegesen mely vitamin milyen mértékű hiánya okoz tüneteket, esetleg konkrétan étvágytalanságot.
A gyermekek számára előállított multivitamin-készítmények nagyon pontosan igazodnak a szervezet napi vitaminszükségletéhez. Így ha bármely okból valamelyik vitaminból relatív hiány mutatkozik, akkor ezt az arányosan összeállított multivitamin-készítményekből nagy biztonsággal lehet pótolni. A mennyiségek úgy vannak beállítva, hogy a túladagolásnak még a zsírban oldódó vitaminok esetében is nagyon kicsi a valószínűsége.
Lehet, még sem olyan fölösleges
Újabban kialakulhat vitaminhiány egészséges táplálkozás mellett is, amiért csak silány élelmiszereinket okolhatjuk. Honnan is lenne a paradicsomban elegendő vitamin, ha sem termőföldet, sem természetes napfényt nem látott, és még arra sem hagytak neki időt, hogy megérlelje termését? A maradék csekély vitamintartalmat pedig végül a helytelen tárolás és főzési gyakorlat öli ki ételeinkből.
Aki egészség dolgában biztosra akar menni, az igyekszik természetes forrásból, biogazdaságban termelt, ízletes, nyers zöldségekből, gyümölcsökből és állati termékekből beszerezni a szükséges vitaminokat. Ha ez nem mindig sikerül, netán betegség, gyengeség jön közbe, érdemes lehet segítségül hívni a modern vitaminkészítményeket, akár étvágytalanságra is.
Ezek is hasznosak lehetnek:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
