Beteg a gyerek
Tünetei
Vírusos légúti huruton minden gyerek többször is átesik, mire felnő. Tíz-tizenöt százalékuknál azonban a gyerekkor során legalább egyszer a fertőzés hatására ugató, fullasztó köhögés lép fel. Az ijesztő tüneteket felső légúti szűkület váltja ki: a gyulladás következtében a hangszalagok alatti részen több-kevesebb váladék képződésével járó duzzanat, ödéma alakul ki. A belégzés nehezítetté válik, és ha a hangszalagok is érintettek, akkor rekedtséget is tapasztalunk.
Az “ugatás” abból fakad, hogy a levegőnek kis résen kell átpréselődnie. Ősszel és télen a leggyakoribb, csúcsidőszak az október és a november, szinte mindig éjszaka jelentkezik, fiúknál gyakrabban, mint lányoknál. Legfeljebb egy-két napos, náthaszerű tünetek előzik meg, vagy még ez sem.
Az esetek többségében nem jár magas lázzal, legfeljebb 38,5 Celsius-fokig megy fel a hőmérséklet. Az első huszonnégy-negyvennyolc óra a legkritikusabb, mert átmeneti javulás után rosszabbodás következhet be. Ha kórházba kerül a gyerek, az ilyenkor szokásos rutinvizsgálatok közt bakteriális leoltást is végeznek, ám baktérium csak elvétve tenyészik ki. A betegség vírusos eredetét a CRP- (C-reaktív protein) vizsgálat is igazolja. Előfordulhat, hogy az ugató köhögést idegen test belélegzése okozza, nem vírusfertőzés. Ha csecsemőkorban kezdődik a pszeudokrupp, az orvos azt is megvizsgálja, nem valamilyen anatómiai eltérés okozza-e a tüneteket.
Mire figyeljünk?
A pszeudokrupp általában nem bizonyul súlyos betegségnek, s az esetek többségében szerencsére különösebb beavatkozás és gyógyszerezés nélkül, a kis beteg megnyugtatásától és az egyszerű, hideg pára belélegzésétől magától elmúlik a roham. Néha azonban súlyos lefolyásúnak bizonyul a betegség, de ennek okát még nem ismerik. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy a görcsös, ugató köhögési roham 10-15 perc elteltével sem enyhül, a gyerek légzése szapora (a normális percenkénti 22-30 légvételhez képest 35-40) és nehezített. Ez utóbbi abból is látható, hogy nyakának alsó része egészen behúzódik az erőlködéstől, hogy levegőhöz jusson.
Előfordulhat, hogy a légcsőszűkület olyan mértékű lesz, hogy a gyerek szürkülni kezd az oxigénhiánytól. Ezt az állapotot azonban nem szabad megvárni, mert ilyenkor csak gyors beavatkozás mentheti meg az életét. Régebben gégemetszést végeztek, hogy biztosítsák a szabad légutat, manapság altatásban intubálják a beteget, vagyis légcsövében vékony eszközt vezetnek le, s azon keresztül lélegeztetik. Mindez természetesen gyulladáscsökkentő gyógyszerek adagolásával is kiegészül.
Gyógymódok
A pszeudokruppos beteg gyógyulási esélyeit javítja, ha hűvös, a roham idején pedig kifejezetten hideg, szabad levegő veszi körül. Segíthet, ha ilyenkor néhány korty hideg vizet itatunk vele. A megfelelő folyadékbevitel biztosítása a gyógyulás egész időtartama alatt fontos. Szopós gyerekeknél, ha a kicsi hajlandó szopni, természetesen az anyatej jelenti a legideálisabb folyadékot, egyébként nem szabad erőltetni az evést. A száraz, meleg levegő fokozza a köhögést, ezért érdemes hidegpárásítót használni.
A kórházi kezelés során porlasztó készüléket használnak, mely alkalmas arra, hogy a finom cseppecskékre porlasztott sós vizet és a (gyulladáscsökkentő és váladékoldó) gyógyszereket egy kis maszk segítségével közvetlenül a gyerek légútjaiba juttassák. Ha ennek hatására sem következik be javulás, a gyulladáscsökkentőt vénásan kezdik adagolni, ha ez sem segít, intubáció segítségével teszik szabaddá a légutakat. Ez utóbbira már a kórház intenzív osztályán kerül sor, szerencsére ritkán. Többnyire a légutakba juttatott gyógyszer is gyorsan javítja a gyerek állapotát. Ha gyakran ismétlődnek a rohamok, a kezelőorvos otthoni használatra is felírhatja a porlasztó készüléket.
Létezik egy szteroid- (gyulladáscsökkentő) tartalmú kúp is, amit a kruppos roham oldására használnak. Hátránya, hogy nem lehet pontosan tudni, mennyi szívódik fel belőle, túl sok-e, vagy éppen kevés. A szteroidok túladagolása azonban súlyos mellékhatásokkal járhat. A légutakba juttatott gyógyszer pontosabban adagolható, és éppen ott hat, ahol szükség van rá, anélkül, hogy a szervezet egyéb részeit jelentős hatóanyag-mennyiséggel terhelné. A pszeudokruppnál alkalmazott gyógyszerek a tüneteket enyhítik, a gyógyulással a szervezet maga birkózik meg.
Mivel a betegséget vírusok okozzák, nincs szükség antibiotikumra. A láz csillapítása általában felesleges, mivel a láz természetes védekező reakció, mely a gyógyulás szolgálatában áll. Ritkán előfordul, hogy hasonló tüneteket okozó, baktériumok okozta betegségről van szó, ilyenkor természetesen szükség lehet antibiotikumra. A döntésben és a pontos diagnózisban ma már többféle laborvizsgálat is segíti az orvost.
Túlérzékenység?
Létezik olyan vélekedés is, mely a pszeudokruppot az allergiás hajlammal hozza összefüggésbe. A gyakorlatban azonban a krupposok közt sincs több allergiás gyerek, mint az átlagnépességben. Ráadásul az allergia elleni szerek krupp esetén hatástalanok. Egyes természetgyógyászati irányzatok ételallergiával, túlzott fehérjefogyasztással hozzák összefüggésbe az ismétlődő, riasztó tüneteket. A tehéntej, a tojás és a hús elhagyása azonban rendszerint nem oldja meg a problémát. Aki kíváncsi a diétás gyógymód részleteire, Dr. Harold Markus A gyermekkori asztma és pszeudokrupp természetes gyógyítása című könyvében olvashat róla részletesebben. (Holistic Kiadó, 1994.)
Ha először kerül sor kruppos rohamra, jobb, ha azonnal kórházba visszük a gyereket, hiszen még nem vagyunk gyakorlottak a tünetek megítélésében. Ha már nem először fordul elő, várhatunk 10-15 percet, esetleg elkezdhetjük az otthoni körülmények közt is kivitelezhető kezelést, hátha javulnak a tünetek. A kis beteget azonban semmiképp se hagyjuk magára, figyeljük állapotát, mert az első hat napon belül még előfordulhat visszaesés. A kórházi kezelés során megnyugtatja a gyereket, ha valamelyik szülő ott marad vele.
Elnevezések
A köznyelvben egyszerűen “kruppos rohamot” emlegetünk, holott a pontos elnevezés álkrupp vagy pszeudokrupp, orvosi nevén laryngitis subglottica. Ha a tüneteket magas láz kíséri, és a gyulladás a légcsőre is kiterjed, az orvos akut laryngotracheitisről beszél, ám a külső szemlélő számára a tünetek ugyanolyanok, mint az első esetben. Maga a krupp szó az angolszász kropan, azaz hangos ugatás szóból származik. A krupp kifejezés eredetileg egy súlyos, bakteriális betegség, a diftéria tünetegyüttesére vonatkozott, s a pszeudo/ál az ettől való megkülönböztetést szolgálta. Manapság krupp szindróma néven foglalják össze mindazokat a betegségeket, amelyekre a nehezített belégzés és a szaggatott, ugató köhögés jellemző.
Szaktanácsadó: Dr. Póder György pulmonológus adjunktus, Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika
Elsősegély kruppos roham esetén
A ködös, nyirkos őszi napokban nagyobb valószínűséggel fordulhat elő pszeudokruppos köhögési roham. Kilenc hónapos és hároméves kor között a leggyakoribb, fiúknál többször előfordul, mint lányoknál. Az első roham nagyon ijesztő lehet a szülők számára. A napközben még teljesen tünetmentes, vagy kicsit náthás gyerek éjszaka vagy a kora hajnali órákban mély, ugató köhögésre ébred, láthatóan levegőért küzd, hangja rekedt, a belégzés sokszor hallható zihálással jár.
A légszomj akár fulladásveszéllyel is fenyegethet, ezért ha az ajkak, az orrhegy, a kéz kékülni kezd, azonnal szállítsuk a legközelebbi ügyeletes gyerekkórházba vagy Budapesten az állandó kruppügyeletet adó Szent László Kórházba, illetve a Bókay utcai gyermekklinikára, vagy hívjunk mentőt. A pszeudokrupp okozója rendszerint légúti vírusfertőzés vagy allergiás reakció. A hangszalagok, a gégefő és a légutak nyálkahártyájának duzzanata okozza a fuldoklást. Dohányos családokban a szennyezett szobalevegő növeli a roham kialakulásának veszélyét.
Kruppos roham esetén mindenesetre őrizzük meg nyugalmunkat. Ha éppen nincs köd vagy szmog, nyissuk ki az ablakot, vegyük fel a gyereket, bugyoláljuk be egy takaróba, és álljunk a nyitott ablakhoz, a friss, hideg levegő rendszerint könnyít a légzésen. Hasonló eredményt érünk el, ha a kicsit a fürdőszobába visszük, kézitusolóval forró vizet zubogtatunk a kádba, és a gyerek a nedves levegőt lélegzi be. Még szerencsésebb, ha a nyitott hűtőszekrényből kiáradó hideg levegőt szívja be. Miután enyhült a roham, adjunk neki hideg innivalót.
A probléma az esetek többségében magától is megoldódik, s egy légúti betegség során csak egyszer kell számolnunk vele, többnyire az első huszonnégy órában. Igen fontos, hogy ilyenkor egy pillanatra se hagyjuk magára a gyereket, mert csak így vehetjük észre az állapotromlást.
Ezek is érdekelhetnek:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
