Erdőjárás kisbabával
Erdei sétákat már néhány hetes babával is tehetünk, ha a kicsit előtte már szabad levegőhöz szoktattuk, és amennyiben az időjárás is megengedi. A legkisebbeknél nagyon fontos fejben tartanunk, hogy a hőháztartásuk még alakulóban van, épp ezért sokkal hamarabb túlmelegedhetnek, hőgutát kaphatnak.Mivel a csecsemőt erdei kirándulásra vinnünk kizárólag hordozóban érdemes, ezért kulcsfontosságú, hogy helyesen megválasszuk az ehhez használt eszközt és a kicsi öltözetét is ennek megfelelően állítsuk össze.A hordozó legyen rugalmas vagy szövött kendő, ezek anyaga ugyanis jól szellőzik, így csökken annak az esélye, hogy a kicsi teste túlhevüljön bennük. A babát könnyed, természetes alapanyagokból készült ruhácskába öltöztessük. Gondoskodjunk kis sapkáról, kalapról hiszen a nyári nap még az erdők lombjain keresztül is túl erős lehet számukra. Az egy év alatti gyerekekkel a közvetlen napsütést kifejezetten kerülni kell, de még a szórt fénytől is érdemes testüket laza, ám hosszú ujjú felsőrésszel, hosszú szárú nadrággal védeni.Habár a kullancsok és szúnyogok elleni védekezés ilyen pici gyerekeknél is nélkülözhetetlen, a kullancsriasztó sprayk és kenőcsök használata még semmiképp sem javallott. Így kiemelten fontos, hogy akár már a kirándulás alatt vagy a kirándulást követő első pelenkázásnál azonnal átnézzük a kicsi testét, hajlatait, illetve séta közben is folyamatosan ellenőrizzük ruházatát (éppen ezért is tanácsos világos ruházatot választani a baba számára).Amire még mindenképp érdemes odafigyelnünk az a megfelelő terep kiválasztása. Érdemes olyan útvonalaknak nekivágnunk, ahol az extra súllyal is biztonságosan és könnyedén tudunk haladni, a meredek hegyi lejtők, vagy a túlontúl köves, sziklás ösvények nem a kisbabás túrázóknak vannak “kitalálva”.
Kirándulás és a kis kíváncsiak
Amikor a kicsik már képesek stabilan ülni, akkor a kirándulásaink is új színt kapnak. Újfajta hordozó eszközöket vethetünk be, bevezethetjük a háton hordozást és ez a szülők számára is nagyban megkönnyíti az erdőben tett látogatásokat. Akár a kendős, akár a csatos hordozót, akár a merevített fémvázas hordozót választjuk, továbbra is fontos a kicsi megfelelő öltöztetése.A forró nyári napokon könnyű abba a hibába esnünk, hogy alulöltöztetjük a kicsiket, ám ez akár megfázáshoz is vezethet, ha a leizzadt kis testet az árnyas erdőben átfújja egy hűvösebb fuvallat. Az erdei kirándulásoknál tehát kulcsfontosságú a réteges öltözet, amit folyamatosan váltogathatunk az adott külső hőmérsékletnek és területi adottságoknak megfelelően.Mivel a járni még nem tudó apróságokat még mindig a szülők “cipelik”, így továbbra is kulcsfontosságú a biztonságos terep megválasztása. A már ülni tudó babák elég nagyok már ahhoz, hogy ne aludják végig az erdei sétákat, így – arra az esetre, ha a fák lombjai, és az erdő zajai már nem kötnék le – érdemes a hordozóra erősíthető játékokkal, illetve “megállókkal” készülnünk a túra során.Egy pléd, néhány egészséges, finom falat, és egy-egy menet közben talált erdei kincs (toboz, színes falevél, virág) társaságában megpihenhetnek a szülők, a kicsik pedig nagyon sok új impulzust, tapasztalást szerezhetnek az erdei közegben.
Apró erdei felfedezők
Azok a gyerekek, akik már megismerkedtek a járás tudományával, maguk is meg akarják majd tapasztalni a kirándulás örömeit. Készüljünk fel, hogy egy totyogóval már nagyobb – ám annál hálásabb – feladat lesz a természetjárás. A kicsik folyamatosan le-fel kéredzkednek majd a hordozóból, amikor valami számukra izgalmasat látnak, vagy épp elfáradnak és megpihennének.Az örökmozgóknál is nagyon fontos a réteges öltözet. Mindig legyen nálunk számukra egy könnyed cipzáros kardigán, amit akár úgy is fel tudunk adni rájuk – le tudunk venni róluk, hogy közben a hordozóban vannak. De ami a nagyobbaknál már kifejezetten fontos, az a megfelelő lábbeli. Mindenképp olyan kialakított kiscipő legyen rajtuk, amely zárt (nem megy bele kő, por, bármi szúrós stb.) és megfelelően tartja a kicsik bokáját. Így megelőzhető, hogy a szokatlannál amúgy is nehézkesebb terepen vég nélkül bukdácsoljanak a kicsik.Ennél a korosztálynál már érdemes időben gondoskodnunk a megfelelő kullancs elleni védelemről, úgymint oltás és spray, krém verzió. Tartózkodjunk a vegyszeres készítményektől és igyekezzünk minél természetesebb összetevőkből álló kullancs- és szúnyogriasztókat használni.Védelem a kullancsok ellen
“A zárt öltözék némi védelmet biztosíthat. Tűrjük be a gyermek nadrágját a zokniba, pólóját a nadrágba. Adjunk rá világos ruhadarabokat, hiszen ezeken megláthatjuk már a ruhán mászó kis sötét kullancsot. Melegben, mikor szabadon van a kicsi teste, további lehetőség a testrészek lekezelése valamilyen kullancsűző szerrel. Többféle kullancsriasztó kapható. Sajnos amelyik diethyl-toluamidot tartalmaz (DEET), az hatékony koncentrációban alkalmazva felszívódva a gyermek bőréről kellemetlen tüneteket okozhat. Egy másik viszonylag újabb készítmény, amely eukaliptusz olajat és más illóolajokat tartalmaz, a vizsgálatok alapján hatékony, 4-5 órán át elriasztja a kullancsokat, és nincs toxikus mellékhatása. Harmadik védelmi vonal a védőoltás, amely a kullancsok által terjesztett egyik betegség, az agyvelőgyulladás ellen képes védeni szervezetünket, ha az oltási sort megkaptuk. Ez már specifikus védelem, ha akár egy a vírussal fertőzött kullancs csípné meg gyermekünket. A nyári táborozásokhoz is még időben vagyunk, hiszen addig az egy hónap múlva esedékes oltást is megkaphatja a gyermek és annak a hatása is ki tud alakulni” – mondja dr. Sztanó Gabriella.
Forrás: Hogyan védekezzünk a kullancs ellen?
Az 1-2 éves kicsik számára már mindenképp készüljünk néhány apróbb feladattal az erdei túráink alkalmával, ezzel is fokozva a kalandot, s elősegítve a természet szeretetének kialakulását. Keressünk együtt terméseket, hívjuk fel a figyelmet az erdő állataira, ismertessünk meg velük egy-egy jellegzetes növényt, erdei érdekességet. Ne sajnáljunk megállni, és időt szakítani egy-egy “bogárelemzésre”, a levelek összehasonlítására, vagy akár a különböző állatnyomok tanulmányozására.Nagyon fontos, hogy az erdei kirándulások előtt tájékozódjunk a mérgező növényekről, termésekről, hogy felismerjük őket és időben megakadályozhassuk a bajt. Tanítsuk meg a kicsiket arra is, hogy az erdei bogyók, gombák, egyéb termések nem mind ehetők. Sőt vannak kifejezetten veszélyesek is, így fontos, hogy mindenképp kérjenek engedélyt, mielőtt bármi ilyesmit megfognának.
Vagányok a vadonban
Ha a gyerekkel egészen kicsi korától kezdve járjuk az erdőt, akkor mire eléri az ovis kort már otthonosan fog mozogni a természetben. A 2-3 éves apróságoknak már csak akkor van szüksége hordozásra, ha a hosszú út során elfáradnak, elálmosodnak. Ezeknek a nagy vagányoknak a hordozásához már megfelelő strapabírású háti hordozóra van szükség, ami akár egy hosszabb úton is jól osztja el a súlyt a hordozó szülő testén, hogy annak ne fájduljon meg a háta, dereka a fokozott terheléstől.A már magabiztosan közlekedő gyerekekkel mi is lehetünk egy kicsivel bátrabbak és választhatunk olyan túraösvényeket, ahol már van egy kis emelkedő, vagy esetleg sziklásabb, nehézkesebb a terep. Ez külön kihívás a kicsiknek is. Ebből adódóan még nagyobb hangsúlyt kap, hogy megfelelő túrabakancs nélkül ne indítsuk őket útnak, ugyanis akár komoly bokaficam is lehet egy-egy rossz lépés következménye.Az erdei túrákat jópofa küldetésekkel is feldobhatjuk. A kirándulás előtt készítsünk egy kártyát kartonból (akkorát melyet kényelmesen a kezében tud tartani a gyermek a kirándulás alatt), melyre rajzoljunk fel 6 – az adott túraútvonalra jellemző – erdei dolgot. Ha tölgyesbe megyünk, akkor például makkot, gombát, bogarat, ha fenyvesbe, tobozt, tűlevelet stb. Készüljünk e mellé hat matricával is. A kicsi feladata, hogy a kirándulás során a kártyán felrajzoltak közül minél többet megtaláljon, észrevegyen, és amikor valamelyik ábrán szereplő dolgot megtalálja, “nyer” egy matricát.Fontos, hogy már pici korban tanítsuk meg gyermekünket a természet tiszteletére, az erdőjárás szabályaira. Tájékozódjunk a túraútvonal védett növényeiről, ne szakítsunk le bármit, amit meglátunk. Emeljük ki, milyen fontos, hogy ne hangoskodjunk, ne zavarjuk az állatok nyugalmát. Mutassunk példát: piknikezés után mindig gyűjtsük össze közösen a szemetet, sőt akár már a túraútvonalon haladva is szedhetünk szemetet, ezzel is felhívva a figyelmet a környezetünk védelmének fontosságára.További tippek: