A UCL és a London School of Hygiene & Tropical Medicine kutatóinak új tanulmánya szerint el kell vetni azt az elméletet, miszerint a modern nyugati társadalmak túlzott tisztaságmániája miatt a gyerekek sokkal kevésbé lesznek ellenállóak, pl. az allergiával szemben.
Az orvostudományban a “higiéniai hipotézis” azt állítja, hogy a kora gyermekkori, bizonyos mikroorganizmusoknak való kitettség véd az allergiás betegségekkel szemben azáltal, hogy hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Elterjedt narratíva, hogy a 21. századi nyugati társadalmak túlságosan is higiénikusak, ami azt jelenti, hogy a gyerekek kevésbé vannak kitéve különféle baciknak, így kevésbé is lesznek ellenállóak, kevésbé lesz erős az immunrendszerük.
- Kapcsolódó: Az immunrendszer fejlődése
A Journal of Allergy and Clinical Immunology című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók négy jelentős okot jelölnek meg, amelyek szerintük megcáfolják ezt az elméletet, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem vagyunk “túl tiszták”.
A tanulmány vezető szerzője, Graham Rook mikrobiológus szerint “a mikroorganizmusoknak való kitettség a korai életévekben elengedhetetlen az immunrendszer és az anyagcsere fejlődéséhez.”
“A beleinket, bőrünket és légutainkat benépesítő organizmusok fontos szerepet játszanak az egészségünk fenntartásában egészen idős korunkig: így egész életünk során ki kell, hogy tegyük magunkat ezeknek a jótékony mikroorganizmusoknak, amelyek főként az édesanyánktól, más családtagjainktól és a természetes környezetből származnak.”
- Kapcsolódó: Az erdőtalaj erősítheti a gyerek immunrendszerét
“Több mint 20 éve azonban az a közvélekedés, hogy a kéz- és háztartási higiéniai rutinok, amelyek elengedhetetlenek a betegséget okozó kórokozóknak való kitettség megállításához, egyben meg is fosztanak a hasznos organizmusoktól. Ebben a tanulmányban azt a látszólagos konfliktust igyekszünk összeegyeztetni, amely a tisztálkodás/takarítás és a higiénia szükségessége között áll fenn: egyszerre óvjanak meg minket a kórokozóktól, és egyúttal be is vigyük a szervezetünkbe azokat a mikroorganizmusokat, amelyekre szükségünk van az immun- és anyagcsere-rendszerünknek.”
A kutatók négy tényezőre mutatnak rá:
Először is, a modern otthonokban található mikroorganizmusok jelentős mértékben nem azok, amelyekre az immunitáshoz szükségünk van.
Másodszor, a vakcinák amellett, hogy megvédenek minket bizonyos fertőzéstől, sokkal többet tesznek az immunrendszerünk megerősítéséért. Ma már tudjuk, hogy nem kell belehalni bizonyos kórokozóknak való kitettségbe.
Harmadszor,konkrét bizonyítékunk van arra, hogy a természetes környezet mikroorganizmusai különösen fontosak az egészségünk szempontjából; az otthoni higiéniás és tisztálkodási szokásaink nem befolyásolják a természetes környezetnek való kitettségünket.
Végül, a legújabb kutatások azt mutatják, hogy amikor a járványügyi szakemberek összefüggést találnak a takarítás és az olyan egészségügyi problémák, mint például az allergia között, az gyakran nem azt jelenti, hogy magától a takarítástól leszünk allergiásak, hanem a tisztítószerek károsítják a tüdőt, ami elősegíti az allergia kialakulását.
- Kapcsolódó: A gyermekkori stressz aláássa az immunrendszert
Rook professzor hozzátette: “Az otthonunk takarítása tehát jó, és a személyes tisztaság is jó, de – amint azt a tanulmányban részletesen kifejtjük – a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében a higiéniának elsősorban a kézmosásra és a lakásban található felületekre kell irányulnia. Ha célzottan takarítunk, akkor azt is megakadályozzuk, hogy a gyerekek közvetlenül ki legyenek téve a tisztítószerek káros hatásainak.”
“Az édesanyánkkal, családtagjainkkal, a természetes környezettel és a vakcinákkal való érintkezés biztosíthatja az összes szükséges mikrobiális inputot. Ezek nem állnak ellentétben sem a higiéniával, sem a tisztálkodással.”
(Cikk forrása: medicalxpress.com)
Kapcsolódó cikkek
