„Egyszerűen nem értem, hogyan lehetséges, hogy egy pár hosszú éveken át próbálkozik, átesik nyolc sikertelen körön, végül feladja a dolgot…. aztán öt év múlva levelet kapok tőlük, benne a kisbabájuk fotójával, aki teljesen spontán fogant, és nulla komplikációval jött a világra. Az ilyen esetekre nincs más magyarázat, mint hogy a tudomány csak egy szűk szegmense a jelenségnek, és bár mindent megteszünk a sikerért, a teremtés döntő faktora alighanem transzcendens forrásból érkezik” – véli Emma több évtizedes gyakorlata alapján.
A MEA egy kicsit pszichológus is
“Sok mindent láttam ebben a csaknem huszonöt évben. Azt hiszem, még most is a szakmában volnék, ha 2020-tól nem válnak ingyenessé a meddőségi kezelések. Azzal, hogy megszűnt a várólista, egyrészt sokkal több ember számára ért elérhetővé a kezelés, a másik oldalról viszont olyan teher szakadt az egészségügyi szakemberekre és intézményekre, amivel szinte képtelenek megbirkózni. Futószalaggá vált az ipar, holott korábban én épp azt a léleksimogató személyességet szerettem, amivel a babára várók lelkét ki lehetett nyitni, meg lehetett érinteni, a szakszerű szakmai segítség mellett, persze” – mondja a ma már korai nyugdíjas éveit élvező nő.
A meddőségi egészségügyi asszisztens, azaz a MEA feladata, hogy fogadja a betegeket a klinikán, regisztrálja, majd előkészítse őket a különféle kezelésekre. Amellett, hogy ő az, aki segíti az orvos munkáját a beavatkozások előtt és után, az ő feladata a páciens állapotának felügyelete és az edukációs munka elvégzése is. Így talán ő az, aki a leginkább belelát az ide érkezők lelkébe: félelmeikbe, reményeikbe, vágyaikba. A MEA tehát egy picit pszichológus is: tudnia kell, kihez hogyan szóljon, mivel nyugtassa meg, erősítse őket.
Nem is tudjuk, milyen nehéz az apáknak
“Általában már az első pillanatban látni, miben van benne épp a pár, aki hozzánk érkezett. De nemcsak a lelkiállapotot látni, hanem a férfi és a nő kapcsolatának dimenzióit is. Látom, hogyan alakul át a kapcsolat az első találkozástól a sokadikig, különösen akkor, ha hosszú időn át nincs sikerélmény. A férfiak nagyon sokszor szenvednek amiatt, hogy nem tudják átvállalni a kellemetlenségeket a párjuktól, és amolyan csendes háttérfiguraként kezelik őket. Míg a nők esetleg sírnak, összeomlanak sikertelenség esetén, a párjaik nehezebben fejezik ki az érzéseiket, viszont nagyon hálásak, ha kapnak pár biztató, emberi szót.”
Fotó: Getty
Az egyik sikeres felsővezetőként dolgozó, jómódú apa például megállás nélkül zsörtölődött és morgott a kezeléseken a párja mellett, de aztán mikor megszületett a babája a harmadik kör után, olyan hálás volt Emmának, hogy egy katalógust tett az asszisztens elé: válasszon magának konyhabútort. Tudta, hogy Emma épp költözik – ő így fejezte volna ki a háláját. Emma természetesen nem fogadta el a túlzó ajándékot, pedig az újdonsült apa nagyon ragaszkodott volna hozzá. “Az orvosnak nem mindig van ideje a páciensek lelkével foglalkozni, ezért sokaknak én voltam az a biztos pont, akihez kötődtek” – magyarázza.
Van, hogy ordít a párról, hogy nem illenek össze
Az is előfordult, hogy a férfi annyit hisztizett és követelőzött, hogy azonnal láttam, ő az igazi gyerek a kapcsolatban, azért marad üres a nő méhe…
Megtanultam, hogy nem szabad ítélkezni, pláne beleszólni más életébe, de volt jó pár olyan eset, amikor a legszívesebben odamentem volna, és a feleség arcába mondom: hagyd ott ezt a férfit, nem ő lesz a legjobb apa a gyerekeidnek” – mondja Emma. Elmeséli, hogy több olyan esetet is látott, amikor a pár a sikertelen lombikpróbálkozás után különvált, majd mindkettejüknek hamar spontán gyermeke fogant – valaki mástól. “Náluk minden bizonnyal kompatibilitás-problémák voltak, de ezek szerint nem csak fizikai, hanem lelki téren is. “Olyan is előfordult, hogy jött az álompár, mindenben egymás mellett álltak, szinte együtt lélegeztek, mire viszont – a hatodik kör után – meglett a pozitív teszt, az anya már egyedül jött terhesgondozásra, mert a párja kilépett a kapcsolatból. Az ő házasságuk egyszerűen nem bírta el azt a terhet, amit az állandó próbálkozás miatti stressz és felfokozott érzelmi állapot jelent.”
Összességében véve viszont elmondható, hogy akik túléltek jó néhány sikertelen próbálkozást és együtt maradtak, azokat a szülőség korai kihívásai sem távolítják el egymástól. Ha válnak is, nem azért, amiért sok pár, és nem az első években: ők általában jó csapatként működnek, amíg a gyerek pici. “Ez egy jó szűrő” – nevet Emma.
Két apa, két anya
Érdekesek az azonos nemű párok is. Ezek a nők többnyire egyedülállók papíron, mivel a bejegyzett élettársi kapcsolat két nő esetén nem számít a törvény előtt. Ilyenkor anonim spermadonorral dolgozik az intézet, testalkat, szem- és hajszín, valamint egyéb ismertetőjegyek alapján történik a kiválasztás, a törvény szerint ismerős nem adományozhat hímivarsejteket. “De volt olyan is, hogy hetero párnak tűntek az alanyok első látásra, aztán kiderült, hogy egy leszbikus és egy meleg pár így vállalt gyereket. Konkrétan hármat is, végül azonban ők is külföldre költöztek az itthon tapasztalat jogi akadályok miatt”.
Sokan persze eleve külföldre mennek vagy otthoni módszerekkel próbálkoznak: meglepődnénk, mire jó a pulykatöltő…
persze, tegyük hozzá, itt azért egészséges, különféle komplikációkkal nem küzdő, fogamzóképes koruk csúcsán álló nőkről van szó. Aki a férjével otthon hiába próbálkozik, annak azért a kezelésekre is szüksége van az inszemináció előtt. Akárhogy is, mi soha nem nyomoztunk vagy ítélkeztünk: aki segítséget kér, azt segíteni kell, függetlenül attól, hogy férfivel vagy nővel él-e együtt vagy akár egyedülálló”.
Egyedülálló nők a rendszerben
“Párt lehet találni ötven fölött is, szülni azért ritkábban sikerül adott kor után. Jó példa erre egy régi ismerősöm, aki harmincnyolc évesen szakított a férfivel, akivel tizenkét éve együtt volt, mert az nem akart gyereket. Három évig randizott, folyamatosan pofára esett, míg végül úgy döntött, elengedi a szerelemtémát, gyereket viszont mindenképpen akar. Sikeres nő volt, az anyagi bázisa, a családi háttere megvolt hozzá. Szinte azonnal megfogant, és lássatok csodát: másfél éves volt a kicsi, amikor a szerelem is megérkezett az életébe. Már kamasz a kislány, boldog, átlagos családként élnek azóta is. Úgy tűnik, el kellett engednie a ketyegő biológiai óra miatti aggodalmát ahhoz, hogy társra leljen végre”.
Fotó: Getty
Nagyon érdekes belelátni kicsit a családok dinamikájába is. Az idősek és a vallásosok között még mindig akadnak, akik elítélik a lombikprogramot, ezért sokan inkább titokban tartják, min mennek keresztül, pedig a támogató háttér rengeteget számít egy ilyen különleges, ugyanakkor megterhelő utazás során. Mások a munkahelyen titkolóznak: a sok jövőbeni hiányzási potenciál miatt inkább hallgatnak. Emma ugyanakkor több olyan esetnél is ott volt, amikor a reménybeli leendő édesanya testvére jött petesejt-adományozásra. A petesejt adományozásnak rendkívül szigorú szabályai vannak, és ilyenkor a lelki oldal sem egyszerű: van, hogy a sógor az, aki nem egyezik bele a donációba.
Akiknek nem sikerül
“Nagyon fontos, hogy a lombikprogramot választóknak reális elvárásai legyenek a kezdetektől fogva. Tegyük fel például, hogy száz nő kezdi el a kezelést. Közülük hetvenöten jutnak el az embriótranszferig, körülbelül huszonöten produkálnak pozitív tesztet, és húszan szülnek egészséges babát. Az első gyerekre vágyók általában a végletekig elmennek, tíz kör se számít ritkaságnak. Ott, ahol már a kis testvért várják, sokkal kevesebb a próbálkozások száma, elvégre a lombikprogram megterheli a testet, a lelket és pénztárcát is, és ők már úgy számolnak, hogy a már meglévő gyereket még fel is kell nevelni. Kevésbé kockáztatnak, ha két körben nem sikerül, ritka a harmadik próbálkozás”.
Miközben a sikertelenül próbálkozókat gyakran biztatják, hogy fogadjanak örökbe, fontos tudni: az adoptáció nem alternatívája a lombiknak, hanem egészen más útja a családbővítésnek. Azoknak a többsége, akik lombikoznak, nem feltétlenül nyitottak az örökbefogadásra, de persze sokan akadnak, akik végül így találják meg az utat a nagycsaládhoz. És persze ott vannak azok is akik, egyszerűen elfogadják: gyerek nélkül is lehetnek boldogok. “Aztán, ahogy meséltem korábban, van, amikor épp ilyenkor érkezik a csoda, amikor már senki nem számítana rá” – nevet Emma.
Címlapképünk illusztráció.
Kapcsolódó cikkek
