Ezek ismerete napjainkban már nem csak elméleti kérdés: a magzat méhen belüli keringésvizsgálata mára az egyik legfontosabb diagnosztikai eszközzé vált. Tekintsük át a magzat méhen belüli keringésének kialakulását, annak jellegzetességeit.
“Megszületik” a szív
A szív fejlődésének első szakaszában egy csőszerű képletként jelentkezik, melyben a finom pulzáció megfelelő eszközökkel már a fogamzást követő 21. napon felismerhető. Rutin ultrahang-vizsgálattal általában a hatodik terhességi héten (a fogamzást követő 4. héten) ismerhető fel a szívműködés. A szívfrekvencia a legkorábbi stádiumban 80-90/min. körüli érték, mely a 10. hétig 180-190/min. értékig változik, majd a terhesség folyamán fokozatosan, lassan csökken. A szülést megelőző hetekben a normális magzati szívfrekvencia 120-160/min. közötti tartományban tekinthető élettaninak. A szív az ötödik terhességi hét körül intenzív alak- és formabéli átalakuláson megy keresztül.
A kezdeti csőszerű képletből egy “S” alakú görbület kialakulása után fokozatosan felveszi későbbi alakját, kialakulnaka szív üregei: a kamrák és a pitvarok. Felismerhetővé válnak a billentyűk, és a vér áramlása már a billentyűk és az elválasztó sövények által meghatározott irányban történik.
A szív fejlődése az ötödik-hetedik terhességi hét során a legintenzívebb, és ekkor a legsérülékenyebb is ez a biológiai folyamat. Nem tekinthető véletlennek tehát, hogy egyes fertőzések, gyógyszerek, vegyszerek, anyai anyagcserebetegségek gyakorta magzati szívfejlődési rendellenesség képében jelentkezhetnek. A felnőttek szívében a négy üreget (két kamrát és két pitvart) sövények választják el egymástól, míg a kamrák és a pitvarok közt, valamint a kamrákból eredő nagyerek elindulásánál billentyűk teszik egyirányúvá a vér áramlását.
A szív leggyakoribb fejlődési hibái e sövények és – ritkábban – a billentyűk kóros eltérései. Élettani esetbena magzat pitvarait összekötő sövényen egy nyílás található, melynek lényeges szerepe van a méhen belüli magzati ke-ringésben, a megszületést követően azonban ez a nyílás bezáródik.
Rendellenességek
A szív méhen belüli rendellenességei alapvetően két csoportba oszthatók: anatómiai (tehát alakbéli), illetve funkcionális (működésbéli) rendellenességekre. Az anatómiai hibák lehetnek önállóak, tehát egy terület hibái (például sövényhiba), illetve összetettek, vagyis a szív több részét egyszerre érintő fejlődési rendellenességek. A funkcionális rendellenesség leggyakrabban ritmuszavar képében jelentkezik.
A szívhibák felismerése napjainkban megfelelő technikai háttér és speciális szaktudás birtokában egyre nagyobb hányadban megoldhatónak tekinthető. A magzati szív célzott ultrahangos vizsgálatával (magzati echokardiográfia) mind az anatómiai, mind a funkcionális hibák felismerhetők. A vizsgálat speciális szaktudást, technikai hátteret igényel, valamint időigényessége miatt jelenleg még nem képezi a rutin terhesgondozás részét, indokolt esetben azonban a vizsgálat megfelelő centrumokban elérhető.
Javallatnak tekinthető a kórelőzményben szereplő szívhiba (mind a családi terheltség, mind az esetleges előző beteg magzat, illetve újszülött indoka a vizsgálat elvégzésének), idős anyai életkor, anyai cukorbetegség, méhen belüli magzati fertőzés gyanúja, egyes gyógyszerek,vegyszerek alkalmazása a terhesség során, illetve rutin ultrahangszűrés alkalmával észlelt bizonyos eltérések esetén.
Súlyos, az élettel össze nem egyeztethető szívhiba megfelelő időben történő felismerése esetén lehetőség nyílik a terhesség genetikai javallat alapján történő megszakítására. Enyhébb, kezelhető szívhibák esetén a megszületést követően optimális ellátás biztosítását teszi lehetővé a korai felismerés.
Méhen belüli működés
A magzati keringés “motorja” tehát a felnőtt keringéshez hasonlatosan a szív. A keringő vér oxigéntartalmának helyreállítása, “felfrissítése” azonban a felnőttétől eltérő módon nem a tüdőben történik, hiszen a tüdő méhen belül még nem légtartalmú szerv, így értelemszerűen a gázcserére sem alkalmas. A gázcsere (oxigénfelvétel, széndioxidleadás) szerve méhen belül a lepény.
A lepényben a magzati oldalon az erek bolyhokban “fürdenek” az anyai oldal – az anyai keringés – vérkészletében. Így a magzati és anyai vér csak közvetve, a bolyhok rétegein keresztül érintkezik egymással, de ezen a hatalmas felszínen keresztül lehetőség nyílik a gáz-cserére. A magzat által elhasznált vér a köldök-zsinór két artériáján keresztül jut be a lepénybe, ahol a bolyhokon keresztülhaladvaaz anyai “kádban” megfürödve felfrissül, oxigénben dússá válik.
A köldökzsinór vénáján keresztül a friss vér visszajut a magzatba, ahol a májat friss vérrel látja el, valamint keveredik a magzat alsó testfeléből elhasznált, vénás vért szállító nagyérrel, és továbbjut a magzat szívébe. A két pitvarban a felső testfél elhasznált vére és az alsó fővénán érkező friss vér a pitvarok közt lévő élettani nyíláson (foramen ovale) keresztül keveredik. A jobb szívfélből a vér egy igen kis része jut csak a magzat tüdejébe, nagyobbrészt egy – a megszületés után záródó – éren át (Botallo-vezeték) juta főverőérbe (aorta).
A főverőéren keresztül történik a magzat testének vérellátása, az alsó végtagok felé elágazódó nagyerek egyik ágaként a két köldökartéria a már elhasznált vért ismételten visszavezeti a köldökzsinóron keresztül a lepénybe.
Fontos információk
A magzat keringésének szabályozása, a szabályozás törvényszerűségeinek felismerése lehetővé tette, hogy a magzat méhen belüli állapotáról a keringés paramétereinek vizsgálatával információkat nyerjünk. A magzat szívfrekvenciájának ellenőrzése a szülészetben régóta ismert vizsgálóeljárás. A szülés körüli időszakban a normális magzati szívfrekvencia 120-160/min. A magzat szívfrekvenciájának a méh összehúzódásával, illetve a magzat mozgásával egy időben az idő függvényében történő észlelése a kardiotokográfia (CTG) vizsgálat.
Ennek során észleljük a magzat szívfrekvenciáját, az esetleges méhtevékenységet, magzatmozgásokat, az eredményt a gép grafikusan megjeleníti egy papírcsíkon. Értékeljük a szívfrekvencia pillanatról pillanatra történő változását, a periodikus változásokat (gyorsulások, lassulások), illetve a tartós szívfrekvencia eltéréseket.
A vizsgálóeljárás segítségével igen lényeges információkat nyerhetünk a magzat méhen belüli állapotát illetően. Oxigénhiányos állapotban többnyire a szívfrekvencia átmeneti vagy súlyosabb esetben tartós lassulása figyelhető meg. A vizsgálóeljárások másik csoportja a magzat ereiben keringő vér eloszlását, sebességét, irányát határozza meg. Oxigénhiányos állapotban a keringés szabályozása az életfontosságú szervek keringésének megtartása céljából “átrendezi” a véráramot.
A vázizomzat, a belek, a végtagok keringésének rovására az életfontosságú szervekben a keringés fokozottá válik, így a rosszabb oxigénellátás ellenére – átmenetileg legalábbis – ezen fontos szervek oxigénellátása zavartalan marad.
A keringés paraméterei speciális ultrahangvizsgálattal (magzati keringésvizsgálat: flowmetria) ellenőrizhetők, a keringést egyes érszakaszokon vizsgálva véleményt alkothatunk a magzat oxigénellátását illetően. A vizsgálat előnye, hogy úgynevezett non-invazív, tehát az anyai szervezetbe nem hatoló vizsgálat, mégis igen lényeges és megfelelően pontos információt szolgáltat a magzat méhen belüli állapotát illetően. A vizsgálatot minden olyan esetben indokoltnak tartjuk elvégezni, amikor a magzat oxigénellátásának zavara feltételezhető.
A vizsgálat indokát képezheti például anyai magas vérnyomás, a magzat fejlődésének lassulása, kóros CTG lelet. Segítségével a magzat hipoxiás – tehát oxigénhiányos – károsodása időben felismerve megelőzhetővé válhat az esetek jelentős részében.
A témához kapcsolódó cikkek:
Forrás: Anyák Lapja
Kapcsolódó cikkek
