Beágyazódás: jelek és problémák
A hímivarsejt és a petesejt egyesülése a petevezeték oldalsó, tölcsérszerű tágulatában következik be, majd a már megtermékenyített petesejt innen indul el több napig tartó útjára a beágyazódás helyére, a méh felé. Nézzük meg pontosan, mi is történik ilyenkor a szervezetünkben!
Utazás a méh felé
A megtermékenyített petesejt, amit már zigótának nevezünk 5-7 napig tartó vándorútra indul a petevezetékben, és a vándorlás során folyamatosan osztódik.
A zigóta osztódása során alakul ki a szedercsíra, ami egy 32 sejtes állapot. Ennek belső sejtjei részben elfolyósodnak, és ebből jön létre a negyedik napra a hólyagcsíra (blasztociszta).
A petesejt lassú mozgását a petevezeték csillámai segítik elő, és miközben halad a beágyazódás helye felé, a méh felkészül befogadására. Ennek során alakul ki az ún. terhességi nyálkahártya (a méhet bélelő nyálkahártya megvastagodása). Ezt a folyamatot a petefészek által termelt sárgatest hormon és tüszőhormon segíti elő.
A beágyazódás
A megtermékenyülést követő 5-7. napon érkezik meg a blasztocita, amely ekkor 0,2-0,4 mm átmérőjű, és egy 2-3 napos várakozást követően beágyazódik. A beágyazódás 5 napig tart. A balsztocita beágyazódási helye a méh felső részéhez közel van: a pete az elülső vagy a hátulsó falba ágyazódik be, vagyis befúrja magát a méhet bélelő nyálkahártyába. Ettől a pillanattól kezdve szervezetünkben rohamosan nő a HCG hormon mennyisége.
Ezt a hormont, amely megakadályozza a terhesség során történő további peteérést, valamint az ösztrogén és a progeszteron hormon termelését is szabályozza, figyelik a terhességi tesztek is.
A beágyazódással megkezdődik az embrió, a magzatburok, a méhlepény és a köldökzsinór fejlődése is.
Beágyazódási problémák
A megtermékenyített petesejt az esetek 25-30 százalékában ágyazódik be, míg a petesejtek 70-75 százaléka elhal, és a következő menstruációval távozik.
A beágyazódás csak bizonyos feltételek esetén történhet meg. Ha a méhfal még nem készült fel a blasztocita fogadására, vagy a zigóta még azelőtt érkezik meg a méhbe, mielőtt blasztocitává fejlődött volna, akkor a nem tud beágyazódni.
Néhány ritkán előfordulhat az is, hogy a blasztocita a petevezetékhez vagy a hasüregbe tapad meg. Ezt méhen kívüli terhességnek nevezzük, amely veszélyes állapot, és műtéttel kell megszakítani.
Vannak a beágyazódásnak jelei?
Az esetek többségében a beágyazódásnak nincsenek egyértelmű jelei. Ugyanakkor a testhőmérséklet emelkedése, a rózsaszín vagy barnás pecsételő vérzés valamint hasi görcs is jelezheti, hogy a balsztocita beágyazódása megtörtént. Ezeket azonban a kismamák gyakran nem is tapasztalják meg.
A menstruáció elmaradása valamint a pozitív terhességi teszt már a terhesség tényét erősíthetik meg.
Kapcsolódó cikkek beágyazódás témában: