A családot tervező, gyermeket váró hölgyek étkezési szokásai igen eltérőek, nemritkán szélsőséges szokások is megfigyelhetők. Az egészséges gyermek iránti vágy olykor annyira kifejezett, hogy az állapotos nők egy része túlzásba esik. Előfordul, hogy a bevitt táplálék mennyisége jóval több vagy éppen kevesebb, mint amire szükség van, esetleg minőségileg sem olyan összetételű, amely optimális lenne a várandós anyának és magzatának.
A még nem terhes nő szempontjából fontos, hogy már a fogantatás ideje előtt készüljön a nagyobb szükséglet kielégítésére, gondoskodjék a vitamin és nyomelem raktárak (vas!) feltöltéséről. A terhesség ideje alatt pedig nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az anya és a magzat egészségéhez szükséges plusz kalóriaigény kisebb mértékű, mint a nyomelemek, vitaminok iránti megnövekedett szükséglet. Ezen táplálék-kiegészítők szerepe vitathatatlan a magzat, majd pedig a csecsemő egészséges fejlődése vonatkozásában.
A hagyományos táplálkozással sokszor csak felesleges kalóriabevitel árán fedezhető a terhes, illetve szoptató nő vitamin- és ásványianyag-szükséglete, mely azután feleslegként rakódik le a szervezetben. A táplálékalkotók tudatos összeválogatása gondosságot igényel. Könnyebbséget és nagyobb pontosságot nyújtanak az adagolás tekintetében a kifejezetten e célra kifejlesztett készítmények.
Ezek összetétele nemzetközi kutatások eredményén alapszik, és minden esetben szigorú törzskönyvezési folyamatok előzik meg a termékek piacra kerülését. Összetételük igazodik a szakmai állásfoglalások alapján megállapított ajánlott, napi dózishoz, és egyaránt biztonságosak (amennyiben a fogyasztásuk az alkalmazási előírásnak megfelelően történik).
Különféle felvilágosító jellegű publikációk segítik, hogy a táplálkozással és a vitamin-nyomelem pótlással kapcsolatos ismereteket széles körben megismerjék az édesanyák, melyeknek köszönhetően az egészséges életmód is egyre népszerűbbé válik. Fontos mindez azért is, mert ha tudjuk, hogy mit miért eszünk, milyen hasznos építőelemeket tartalmaz étrendünk, úgy könnyebben be tudjuk tartani a szakemberek testre szabott tanácsait. Mindezek ellenére néha egy-egy tévhitből adódóan indokolatlanul félelmek, aggályok ébrednek a leendő édesanyákban, melyek eloszlatása nemcsak a média, hanem a szakemberek feladata is.
Terhesség alatt is figyelj oda, miből mennyit eszel
Az egyik ilyen tévhit volt, és sajnos még ma is sokan esnek hiszékenységük áldozatául, miszerint a vitamint szedő nőknek óriás bébijük születne. Nemcsak valótlan, hanem táplálkozás-élettani alapokat is nélkülöz ez az állítás, arról nem is beszélve, hogy semmilyen adat sem támasztja alá. A vitaminokról, nyomelemekről tudjuk, hogy az anyagcsere folyamatokhoz nélkülözhetetlenek, de nem árt azt is tudni, hogy mindezek az anyagok nem szolgáltatnak kalóriát a szervezetnek, ellentétben például a zsírokkal vagy a szénhidrátokkal.
Az extra kalóriák ezzel szemben súlyfelesleget okoznak, s amennyiben terhességi cukorbetegség is kifejlődik, abban az esetben – mint azt már korábban is megfigyelték és jól ismert adat – a cukorbeteg anyák gyermekei nagyobbak az átlagosnál. E tekintetben érdemes megjegyezni, hogy van olyan vitaminkészítmény is, amely több mint 15 éve van forgalomban, és a világ sok országában összegyűlt tapasztalatok sem utaltak arra, hogy szedésétől óriásbébik születnének.
Más termékek mögött pedig jóval kevesebb tapasztalat van – mert csak rövid ideje vannak piacon -, és ezek némelyikének összetétele pedig olyan, hogy nem is tartalmazza mindazt, amire a terhes nőnek szüksége lenne.
A másik köztudott tény, hogy a táplálékok hasznosulásának mértéke egyénenként különböző lehet. Vannak, akik jobban hasznosítanak, és vannak, akik kevésbé, így aztán lesznek soványak, közepesek és súlyfelesleggel rendelkezők egyaránt. A SOTE II. sz. Női Klinikáján feldolgozott kérdőíves felmérés eredménye is azt támasztotta alá, hogy nem a vitaminszedés ténye az, ami meghatározza a magzat méreteit.
Kitűnt, hogy az újszülöttek súlyeloszlási görbéjének felső részén lévő újszülöttek (akik ráadásul nem is nevezhetők óriásbébinek, bár egy-egy kiugró méret akadt köztük a korábbi évekhez, évtizedekhez hasonlóan) édesanyjának jobb a szociális állapota, magasabb az iskolázottsági foka, így vélhetően az egészségére is nagyobb hangsúly fektet. A születés módjában sem jelentett hátrányt az, ha egy gyermek az átlagosnál nagyobb súllyal született (pl.: szignifikánsan nem volt több császárszülés köztük). A kis születési súlyú újszülöttek édesanyja közül pedig kevesebben szedtek vitamint.
A kis születési súly sajnos többnyire nem genetikai eredetű, hanem annak köszönhető, hogy a terhes nő életmódjában olyan faktorok szerepelnek, amelyek a magzatra nézve sorvasztólag hatnak (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, fehérje- és kalóriaszegény táplálkozás, ezzel együtt vitaminok, nyomelemek hiánya stb.). Mindebből érthetővé válik, hogy miért kell odafigyelni a várandós nőnek mindarra, amit tesz, ahogyan él, és ebben csupán egy lehetőség – egy tényező – a vitaminpótlás kérdésköre.
Kapcsolódó cikkek:
Forrás: Anyák Lapja
Kapcsolódó cikkek
