Méhen kívüli terhesség: a normál terhességgel megegyező tüneteket produkál
Méhen kívüli terhesség akkor következik be, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében ágyazódik be, hanem (általában) az egyik petevezetékben. Nagyon ritkán előfordulhat az is, hogy a megtermékenyített petesejt a hasüregi szerveket borító hártyához tapad, ezt hasűri terhességnek nevezzük, technikailag azonban ez is méhen kívüli terhesség. A méhen kívüli terhességek előfordulási aránya 1-2 százalék, de a mesterséges megtermékenyítések növekvő száma miatt ez akár 4 százalék is lehet.
Mivel a méhen kívüli terhesség ugyanúgy fejlődik, mint egy normál várandósság, az első tünetek megegyezhetnek: a mell érzékenysége, duzzanata, hányinger, hányás, hangulatingadozások, a menstruáció kimaradása stb. A méhen kívüli terhesség tünetei közé tartozik a hüvelyi vérzés, a hasi fájdalom, a medencetájéki fájdalom, a méh érzékenysége, ritkábban a hányinger, hányás és hasmenés. A méhen kívüli terhességek mintegy 10 százalékának nincsenek tünetei, sok esetben pedig a tüneteket egyéb problémákkal is össze lehet téveszteni, például vetéléssel, méhüregi ciszta megrepedésével, vakbélgyulladással, húgyúti fertőzésekkel.
A méhen kívüli terhességeket általában a terhesség 6.-7. hetében, az első nőgyógyászati vizsgálat idején felfedezik a hüvelyi ultrahang segítségével, de időnként egyéb módszerekre, például laparoszkópiára is szükség lehet, mert nem mindig könnyű felismerni a méhen kívüli terhességet.
Nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza a méhen kívüli terhességeket, ám sok olyan rizikótényező van, melyek hajlamosíthatnak erre. Ezek közé tartozik például a belső szervek fejletlensége, a kismedencei gyulladásos betegség, a méhüregi vagy petevezetékeket érintő korábbi műtét, az endometriózis és a dohányzás. A méhen belüli fogamzásgátló eszközt (IUD-t, spirált) használó nőknél valamivel megnő a méhen kívüli terhességek rizikója, és azoknál, akiknek korábban már volt méhen kívüli terhessége, azoknak sajnos később is nagyobb esélyük van erre.
A méhen kívüli terhesség legnagyobb veszélye, hogy a növekvő embrió megrepesztheti, kettészakíthatja a petevezetéket, belső vérzést, a hasüreg felé irányuló vetélést okozva. Ennek tünetei a sápadtság, eszméletvesztés, heves szívdobogás, ájulás, hirtelen rosszullét, igen erős fájdalom. Ilyen esetben azonnal kórházi ellátásra van szükség!
Előfordulhat, hogy a szervezet maga “gondoskodik” a méhen kívüli terhességről, így az spontán távozik a szervezetből. Kellően korán felismert esetben gyógyszeres kezelés hatására szívódik fel a terhesség. A leggyakoribb beavatkozás a méhen kívüli terhesség műtéti eltávolítása, mely mostanában általában laparoszkópiás műtét segítségével történik.Ha a petevezetékek még épek, a petezsák “kihámozható” a helyéről, így a jövőben nagyobb az esély az egészséges várandósságra. Előrehaladottabb esetben, amennyiben a petevezető már sérült, megrepedt, sajnos annak eltávolítására lehet szükség.
Megelőzhető-e a méhen kívüli terhesség? Természetesen, ha már a fogantatás előtt odafigyelünk magunkra, leszokunk a dohányzásról, egészségesen táplálkozunk, felderítjük és kezeljük az esetleges fertőzéseket, azzal nagy mértékben csökkenthetjük a méhen kívüli terhesség kialakulásának rizikóját. Nagyon fontos, hogy a méhen kívüli terhességet időben felfedezzék, nehogy a petevezeték repedését, szakadását okozza. Ehhez pedig az otthoni terhességi teszt elvégzését követő 1-2 hétben mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni, aki ultrahang segítségével megállapítja, hogy megfelelő helyen tapadt-e meg az embrió.
Kapcsolódó cikkeink méhen kívüli terhesség témában:
Kapcsolódó cikkek
