Terhesség

Vércsoportok

Szérumvizsgálat, anti-D, ellenanyag termelés, epefesték, vércsere - titokzatos kifejezések, amelyekkel a legtöbb kismama nem is találkozik. Az érintettek számára azonban létfontosságú, hogy megértsék: mi a helyzet a vérrel.
2007. Szeptember 05.

Az első trimeszterben esedékes a vércsoport meghatározás és ellenanyagszűrés

A múlt század közepén derült fény arra, hogy a magzatok és az újszülöttek egy részét éppen a saját édesanyjuk vérében megjelenő anyag sodorja veszélybe. A vércsoportok létezését a sikertelen vérátömlesztések okainak kutatása során fedezték fel. A tudósok ma már tíznél több, egymástól függetlenül öröklődő vércsoportrendszert ismernek. Ezek közül a mindennapi életben leginkább az AB0 és az Rh rendszert érdemes ismerni. A többi (MN, Kell) inkább a genetikusok számára érdekes.

Kiderült, hogy a vér sejtes elemeinek külső burka, a membrán jellegzetes szerkezetet mutat. Emellett a vérben egy olyan anyag is található, ami a sajátjától eltérő membránszerkezetű, vagyis “idegen” vérsejteket elpusztítja. A vörösvértest felületén található anyagot antigénnek, míg a plazmában találhatót antitestnek (ellenanyagnak) nevezzük.

Az A vércsoportú ember vérében anti-B található, tehát ha B vagy AB tulajdonságú vér jut a szervezetébe, azt elpusztítja. A “nullás””vérben nincs A vagy B antigén, de a plazmájában anti-A és anti-B is található. AB vércsoport esetén mindkét antigén megtalálható, viszont nincs ellenanyag a vérben.

Ha a vért az Rh-faktor alapján vizsgáljuk, megtudhatjuk, hogy az emberek 85 százaléka Rh-pozitív, míg a maradék tizenöt százalék vércsoportja Rh-negatív. Ha egy Rh-negatív vércsoportú ember keringésébe Rh-pozitív vértestek kerülnek, a szervezet ellenanyag-termelésbe foghat, hogy el tudja pusztítani az idegen sejteket.

Ez történik akkor is, ha az Rh-negatív anya szervezete az Rh-pozitív magzat vérsejtjeinek hatására antitestet (anti-D) kezd termelni. Normális körülmények között tehát nincs anti-D az RH-pozitívak vérplazmájában, a termelés csak az “idegen”, Rh-pozitív vér hatására kezdődik meg.

Egy kis genetika

A vércsoportok öröklődését egyszerű genetikai törvényszerűségek határozzák meg. Ám a gyerek vércsoportját még szülei vércsoportjának ismeretében sem tudjuk minden esetben előre megjósolni. Két Rh-negatív szülőnek csak Rh-negatív gyereke lehet, viszont két Rh-pozitív szülőtől is származhat Rh-negatív utód is. Ez azon múlik, hogy a nagyszülőktől öröklött génpár melyik felét tartalmazták a szülők összeolvadó ivarsejtjei.

Terhesség: összeférhetetlen vércsoportok

A terhesgondozás során legalább kétszer megvizsgálják az ellenanyagszintet, és az anyai vércsoportot is ellenőrzik. Ilyenkor nem csak az Rh-ellenanyag jelenlétére derülhet fény, hanem a többi vércsoportrendszerhez kapcsolódó antitest megjelenését is kimutatják. A kevésbé ismert vércsoportok ellenanyagai többnyire nem váltanak ki problémát, az AB0 antitestek pedig bizonyos esetekben fokozott, elhúzódó újszülöttkori sárgaságot okozhatnak, amit a gyerek állapotának ismeretében lehet majd kezelni.Magzati korban az Rh-antitest megjelenése veszélyes. Erre akkor lehet számítani, ha Rh-negatív anyának Rh-pozitív magzata van, és a magzati vérsejtek valamilyen módon bejutottak az anyai vérkeringésbe, például vetélésnél, abortusznál és szülés alatt. Ebben az esetben a következő magzatot veszélyeztetné az anya szervezetében termelődő ellenanyag, ha az anya nem kapná meg időben (72 órán belül) az anti-D-oltást. Ha ez megtörténik, az újabb terhesség általában tiszta lappal indul, nincs szükség fokozott óvintézkedésekre.Veszélybe kerülhet az első baba is, főleg, ha magzatvízvétel vagy más olyan beavatkozás történik a terhesség idején, ami az anya testén át hatol be a magzatba, illetve a méhlepénybe. Ebben az esetben is jár az anti-D a kismamának.Mivel ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy sérüléssel járó beavatkozás nélkül is kialakul ez az állapot, a biztonság kedvéért minden kismamánál elvégzik az ellenanyagszint-vizsgálatot. Ha magas ellenanyagszintet mérnek, ezután havonta ellenőrzik az értékeket, és a magzat fejlődését, állapotát is figyelik. Az ellenanyag ugyanis a méhlepényen keresztül a magzatba jutva károsítja a magzati vörösvértesteket, így vérszegénységet okoz.A magzati vérszegénységre utaló jelek ultrahangvizsgálat segítségével észlelhetők: a szokásosnál több magzatvíz, a megnagyobbodott máj gyanújel lehet, súlyos esetben pedig a testüregekben folyadék halmozódik fel. Biztos diagnózist magzatvízvétellel állíthat fel az orvos.Ha a magzatvíz sok bilirubint (epefestéket) tartalmaz, ez a vértestek bomlására utal. A magzatvízvétel kockázatos eljárás, ráadásul egy leletből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ehhez több beavatkozásra is szükség van. A vizsgálatsorozatot tehát csak akkor írja elő az orvos, ha erre alapos oka van.A diagnózis másik módja, hogy vért vesznek a magzati köldökzsinórból. Ez a hasfalon keresztül bevezetett tűvel, ultrahang-irányítás mellett történik. A mintából pontos magzati vérkép készül, ebből kiderülhet, vérszegény-e, és ha igen, milyen mértékben, valamint mód van a magzat vércsoportjának meghatározására is.

Mi lesz a babával?

A magzat állapotától függően több kezelési lehetőség is szóba jöhet. Ha már jó az esély a méhen kívüli életre, megindítják a szülést, vagy császármetszést hajtanak végre, és a babát méhen kívül kezelik. Szükség esetén vért kap az újszülött.Ha a magzat túl kicsi ahhoz, hogy megszülessen, méhen belüli vérátömlesztést végeznek, ultrahangvezérlés mellett. Előfordul, hogy ezt akár háromszor is meg kell ismételni. A beavatkozás kockázatos, ám az orvoscsoport többnyire sikerrel jár, és végül egészséges csecsemő születik.

Beszédes számok

A nők 15 százaléka Rh-negatív, náluk is csak akkor alakulhat ki a magzatra veszélyes ellenanyag-termelés, ha az utód Rh-pozitív vércsoportú. Magyarországon évente hat-tíz olyan, magas ellenanyagszinttel jelentkező, már a méhen belül vérszegénységet okozó terhesség fordul elő, ahol a magzat már születése előtt is kezelésre szorul.Az időben megkapott anti-D-injekció jelentősen csökkenti a veszélyeztetettek számát, de ha nem lenne ez a megelőzési forma, akkor is csak a nők egy százalékát érintené a probléma. Anti-D beadásával sem lehet nullára csökkenteni a problémás esetek számát, mivel a beadott immunanyag mennyiségét átlagos esetekre számítják ki. Mindezzel együtt a várandós nők egy ezrelékét érinti ez a probléma.

Vörösvértestek nyomában

A vér sejtes elemekből és vérplazmából áll. A sejtes elemek az oxigént szállító vörösvértestek, a szervezetet kórokozóktól védő fehérvérsejtek és a véralvadást segítő vérlemezkék. A vörösvértestek már embrionális korban elkezdenek termelődni. Először a szikhólyagban, azután a lépben és a májban, majd a hetedik hónaptól a vörös csontvelőben.A vörösvértestek élettartama nagyjából százhúsz nap, ezután az öreg sejtek a lépbe kerülnek, és lebomlanak. A szervezet azonban csak az átlagos mennyiségű vértest lebontására van felkészülve. Ha túl sok sejt esik szét, a bomlástermék (bilirubin) felhalmozódik a májban, a bőrben (ez okozza a sárgaságot) és más szervekben.

Gyakori kérdések a vércsoportok kapcsán

– Honnan tudják meg, hogy a magzat milyen vércsoportú?

– Ha méhen belüli beavatkozás miatt szükséges anti-D-t adni az Rh-negatív anyának, megkapja anélkül is, hogy a magzat vércsoportját megállapították volna. Ez nincs rá káros hatással. Szülés után a köldökzsinórvérből végeznek vércsoport-meghatározást. Ha a magzat Rh-pozitív, az Rh-negatív anya anti-D-t kap.– Jelzi-e bármilyen érezhető tünet az ellenanyag megjelenését?

– Semmilyen jele nincs az antitest-termelődésnek, amit a kismama érezne. Csak a vérvizsgálat eredményére hagyatkozhatunk.– Ha egy előző vetélésnél/szülésnél elmaradt az anti-D beadása, van-e értelme pótolni a következő terhesség előtt vagy alatt?

– Nem, ekkor már az ellenanyagszint gyakori ellenőrzésére és alapos ultrahang-vizsgálatokra hagyatkozhatunk csak.– Mi az RhDu alvércsoport? Van-e gyakorlati jelentősége, ha ezt mutatják ki?

– Az ilyen egyedek Rh-negatívként kezelendők. Gyakrabban fordul elő, hogy vércsoportjukat tévesen határozzák meg.– Néhány hetes magzat elvesztésénél is (spontán vetélés) szükséges az anti-D beadása?

– Igen, a vetélés során ugyanis az anya vérkeringésébe juthat néhány magzati vérsejt.Szaktanácsadó: Dr. Hajdu Krisztina szülész-nőgyógyász, humángenetikus, Országos Gyógyintézeti KözpontKapcsolódó cikkeink:

Forrás: Kismama magazin