Trend

A dietetikusok nem ajánlják az időszakos böjtöt

Az időszakos böjtölésnek (vagy az angol elnevezésből rövidítve IF-nek) többféle formája is elterjedt, de a legtöbben a 12 vagy 16 órás koplalásból és 12 vagy 8 órás étkezési ablakból álló változatot ismerik. A qubit járta körül a témát.
2024. Április 13.
böjt
Fotó: Getty

Világszerte diétázók ezrei döntenek az időszakos böjtölés mellett, de sokan nemcsak az álomalak elérése érdekében választják, hanem hormonális egyensúlyt, a mikrobiom helyreállítását vagy a betegségek kezelését és megelőzését remélik tőle. Még orvosok is csodaszerként tekintenek az időszakos böjtölésre, pedig egyelőre igen kevés tudományos eredmény támasztja alá az IF-nek tulajdonított előnyöket – írja a qubit. A hátrányai viszont eléggé nyilvánvalók, ezért március végén a Magyar Dietetikusok Országos szövetsége (MDOSZ) is kiadta hivatalos állásfoglalását az időszakos böjtölésről.

Ebben nem meglepő módon a magyar dietetikusok kiállnak amellett, hogy az időszakos böjtölés előnyei egyelőre nem bizonyítottak, a kockázatai viszont valósak. Ezért nem ajánlják sem daganatos betegeknek, sem krónikus betegséggel élőknek, de még kimondottan fogyókúrázóknak sem. Leginkább azért, mert a legtöbb esetben az egyszerű kalóriacsökkentés ugyanannyira hatékony – ha nem hatékonyabb – eszköz, mint a böjtölés.

Az időszakos böjtölés számos előnyét az MDOSZ szerint eddig vagy kis mintás és igen rövid követési idejű kísérletekkel igyekeztek igazolni, vagy olyan kutatásokkal, amelyekben rágcsálókat vizsgáltak. Márpedig a laborállatok és az ember emésztőrendszere és agyműködése között komoly eltérések vannak, amit a dietetikusok is kiemelnek az állásfoglalásban.

Ám az IF-nek olyan előnyöket tulajdonítanak a fogyás mellett, mint a csökkent vérnyomás, a jobb éjszakai alvás, az inzulinérzékenység fokozódása vagy a gyulladások csökkenése. Az MDOSZ ajánlása külön tárgyalja a mikrobiom egyensúlyát, amivel kapcsolatban egyelőre meglehetősen alacsony az embereken végzett kutatások száma. Az állatkísérletek alapján úgy tűnik, hogy a mikrobiom diverzitása növelhető a böjtöléssel, viszont a változatosságért valójában – kevésbé meglepő módon – a változatos összetételű táplálkozás a felelős. Az időszakos böjtölés előnyei leginkább akkor mutatkozhatnak meg, ha változatos és kiegyensúlyozott növényi táplálkozással kombinálják.

A kardiovaszkuláris egészséget tekintve az IF valódi előnye, hogy csökkentheti a vérnyomást és jó hatással lehet a már kialakult inzulinrezisztenciára – ezekre a fogyáson keresztül is pozitívan hat. Hosszú távú következtetést viszont az eddig rendelkezésre álló kutatási eredményekből nem érdemes levonni a magyar dietetikusok szerint.