(Kép forrása: Getty Images)
Az első menstruáció, vagyis a menarche a pubertás egyik fontos állomása, amely általában 9-15 éves kor között jelentkezik. Mindenki szervezete a saját ütemében fejlődik, így nagyok az egyéni eltérések abban, hogy kinél mikor jelentkezik az első havivérzés. Általánosságban viszont elmondható, hogy nagyjából két évvel azután kezdődik, hogy a mellek fejlődésnek indulnak.
Az egyik menstruáció első napjától a következő menstruáció első napjáig általában 21–35 nap telik el. A menstruáció hossza általában 3–7 napos lehet, és a vérzés az első napokban a legerősebb. Tinédzserkorban teljesen normális, ha az első években a menstruáció rendszertelenebbül jelentkezik.
Érdemes tudni, hogy a petefészkekben több százezer petesejt található. Ahogy a tinédzserek áthaladnak a pubertáson, a petefészkek elkezdenek nagyjából havonta egyszer egy petesejtet kibocsátani. Ezt nevezzük ovulációnak, vagyis tüszőrepedésnek. Ahogy az ovuláció egyre rendszeresebbé válik, az ösztrogén- és progeszteronszint is kiszámíthatóbban változik, ennek köszönhetően válik rendszeresebbé a menstruáció.
Mikor rendszertelen a menstruáció?
Habár a menstruáció ciklikusan zajlik, ez a ciklus hónapról hónapra különböző hosszúságú lehet a serdülőkorban. Gyakran hallani, hogy a menstruációs ciklus 28 napos, ez azonban csak egy átlagszám – valójában a ciklusok hossza egyénenként változó.
Előfordulhat, hogy egyik hónapban 24 nap után, a következőben pedig 42 nap után jelentkezik a menstruáció. Serdülőkorban az ilyen eltérések még gyakoriak lehetnek, különösen a menstruáció kezdetét követő első években.
Az ilyenkor még kiszámíthatatlan ciklusok hátterében állhat, hogy a szervezet hormonális rendszere még fejlődésben van, az ovuláció még nem minden ciklusban történik meg következetesen, illetve hogy az agy–petefészkek közötti hormonális szabályozótengely még érésben van.
Mi okozhatja a rendszertelen menstruációt?
A legtöbb esetben a rendszertelen menstruáció a normális serdülőkori változások része. Ahogy a kamasz idősebb lesz, a ciklus valószínűleg felvesz egy mintázatot, ütemet. Sok esetben a menstruációs ciklus természetes módon stabilizálódik, nagyjából 2–3 éven belül.
A rendszertelen menstruációban szerepet játszhatnak különféle életviteli tényezők is, így hatással lehet rá egyebek között a fokozott stressz is. Stresszt okozhat például az iskolai leterheltség, a kortárs kapcsolatokból fakadó feszültség, egy szerelmi csalódás, családi konfliktus vagy bármilyen jelentősebb élethelyzeti változás. A stressz megemelheti a kortizolszintet, ami befolyásolhatja a menstruációs ciklust. De akár egy utazás vagy egy jelentősebb változás a napi rutinban szintén okozhatja azt, hogy a menstruáció a várthoz képest más időpontban érkezik.
Ha a serdülőkorban gyors súlygyarapodás vagy fogyás jelentkezik, az is hatással lehet a ciklusra, mert a testzsír befolyásolja az ösztrogéntermelést. A hirtelen testsúlyváltozások kiválthatják a korai menstruációt vagy késleltethetik azt. Hasonlóan a túlzott testmozgás vagy intenzív sporttevékenység is beleszólhat a ciklusba: a versenysportolók gyakran szembesülnek mozgás által kiváltott amenorrhoeával (menstruációkimaradással), amelyet az alacsony testzsír és a magas energiafelhasználás okozhat.
De a nem megfelelő táplálkozás vagy az evészavarok is hatással lehetnek a menstruációra. Az étkezések kihagyása vagy a szigorú, extrém diéták – illetve szélsőséges esetben az étkezési zavarok – is vezethetnek menstruációkimaradáshoz, mert a tápanyaghiány hatással van a hormontermelésre és azok szabályozására.
A kamaszoknál még jellemzően nem szervi eltérés vagy betegség okozza a cikluszavarokat, inkább az, hogy még kialakulóban van a hormonháztartás egyensúlya. De egyes esetekben állhatnak a háttérben olyan egészségi állapotok, mint a pajzsmirigy működésének zavara, cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia, vagy akár az agyalapi mirigy rendellenességei. Ezek mindegyike megzavarhatja a menstruációs ciklust, és orvosi kivizsgálást igényel.
A rendszertelen menstruáció miatt bizonyos esetekben tanácsos szakorvoshoz fordulni. Ilyen lehet, ha korábban rendszeres volt a menstruáció, majd rendszertelenné vált; ha több mint 3 hónapig nincs menstruáció, miután korábban már rendszeresek voltak a ciklusok; ha megszűnik a menstruáció; ha fokozott szőrnövekedés tapasztalható az arcon, az állon, a mellkason vagy a hason; ha a menstruáció 7 napnál tovább tart, nagyon erős vérzéssel jár, vagy 21 napnál gyakrabban jelentkezik; ha a menstruáció 45 napnál ritkábban jelentkezik; ha súlyos, erős görcsökkel vagy hasi fájdalommal jár együtt; ha vérzés jelentkezik két menstruáció között; illetve ha a menstruáció 3 évnél tovább rendszertelen marad.
Hogyan lehet támogatni a ciklusok rendszeresebbé válását?
A hormonális egészség szorosan kapcsolódik az életmódbeli szokásokhoz. Tinédzsereknél a rendszeres ciklust egészséges szokások bevezetésével is lehet támogatni. Ilyen szerepe lehet a kiegyensúlyozott étrendnek, ami tápanyagokban és vitaminokban gazdag, valamint tartalmaz vasat, kalciumot, fehérjét és esszenciális zsírokat is. Fontos törekedni a rendszeres, napi 8 óra minőségi alvásra a megfelelő fejlődés és a fizikai-szellemi egészség érdekében. A képernyőidő korlátozása lefekvés előtt segítheti az álmossághoz, elalváshoz szükséges melatoninhormon megfelelő termelődését.
Érdemes keresni egy működő stresszkezelési módot is, például kipróbálni a naplóírást, a jógát vagy a vezetett légzőgyakorlatokat, esetleg valamilyen művészeti elfoglaltságot vagy mozgásformát. A testmozgásnál arra fontos figyelni, hogy legyen fokozatos, és ne vigyük túlzásba az edzést.
(Források: kidshealth.org, drsaimagynecologist.in, brownhealth.org, acog.org)
Kapcsolódó cikkek
