Mivel édesítsük a baba, gyermek ételeit?
Az elején érdemes leszögezni pár dolgot: fontos, hogy a baba legelőször a természetes ízekkel ismerkedjen meg. Ha például túl sok édes ízzel találkozik a hozzátáplálásnál, könnyen lehet, hogy el fogja utasítani a nem édes zöldségeket. Olyan extrém trend is létezik már, hogy egyenesen cukrozzák a zöldségeket, hogy a kicsik megegyék.
Ezzel szemben viszont például a francia hozzátáplálási szokások sok szempontból eltérnek más országokétól. A franciáknál sokkal inkább előtérbe kerülnek a zöldségek, jellemzően zöldségekkel kezdik az új ételek bevezetését, és egy ízt, zöldséget nagyon sokszor, nagyon sok variációban felajánlanak a kicsiknek. Nem mítosz, tény: ennek is köszönhető talán, hogy a francia felnőttek is több zöldséget esznek.
Viszont az is fontos, hogy az anyatej, a tápszer alapvetően édeskés, tehát ez az íz lesz ismerős a babának, ezért érdemes az elején úgy egyensúlyoznunk az ízekkel, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon.
Rossz hír
Hiába a számtalan új trend, ismeretlen alapanyag, az újabbnál újabb és egyre drágább összetevők: a cukor alapvetően cukor. Kisebb eltérések lehetnek a tápanyag- és vitamintartalomban, de a lényegen mindez nem változtat, ahogy ezt Bencze Mária dietetikus szakértőtől megtudhattuk.
Üres kalóriák
– A természetes cukrokról tudni érdemes – kezdi Bencze Mária dietetikus -, hogy igen magas az energiatartalmuk, és mindemellett más, a szervezet számára fontos mikro- és makrotápanyagokat elenyésző mennyiségben tartalmaznak. Ezért is szoktuk üres kalóriáknak nevezni őket. Ebből a szempontból nincs érdemi különbség aközött, hogy nádcukrot, répacukrot vagy szőlőcukrot választunk.
A szervezet energiával való ellátására mind felnőtteknél mind gyermekeknél szükség van, de ehhez rendelkezésre állnak olyan élelmiszerek, melyek az energia mellett biztosítanak más, a szervezet számára nélkülözhetetlen elemeket, fehérjéket, zsírokat, ásványi anyagokat, vitaminokat, bioaktív anyagokat.
Normális, hogy szeretjük
Persze az édes íz szeretete velünk született tulajdonságunk, nehéz ellenállni a csábításnak. Az édes íz hiányát enyhíthetjük gyümölcsök, gyümölcskészítmények, aszalt gyümölcsök, gyümölcssaláta fogyasztásával, vagy megihatunk egy pohár százszázalékos (lehetőleg hígított) gyümölcslevet.
A méz csodálatos anyag, melyet érdemes használni, ha édes ízre vágyunk, mert összetevői szervezetünk számára nagyon sok segítséget adhatnak. Kisgyermekeknek azonban egyéves kor alatt nem ajánlatos adni, mert tartalmazhat kórokozót, és allergizálhat.
Édesítőszert csak indokolt esetben!
– Mesterséges édesítőszereket, fruktózt, nyírfacukrot kisgyermekkorban nem javasolok – folytatja a szakértő -, csak kialakult betegség esetén. Hasmenést okozhatnak, és más egészségkárosító hatásuk is lehet, ami egy fejlődő szervezet számára még nagyobb problémát okozhat.
A hozzátáplálás megkezdése során (az anyatejes táplálás kiegészítésképpen) a baba az édes ízzel gyümölcslevek, gyümölcspépek formájában találkozik. Ennél többre élettanilag a későbbiekben sincs szükség. Sajnos nagyon vonzó a gyermekek számára a sok ízes, színes, cukrozott üdítőital, a gumicukrok, egyéb cukorkák, édességek, melyeket bizonyos helyzetekben nehéz elkerülni. Ilyenkor törekedjünk a mértéktartásra, és keressük a jobb minőséget. Zsúrokra, ritka alkalmakra válasszunk színezékektől és mesterséges aromáktól mentes, lehetőleg jó alapanyagokból készült termékeket.
Az édes íz elérésére kiváló lehetőség az otthon elkészített sütemény, desszert, melyet fajtájától függően adhatunk már másfél-két éves korban. Itt is érdemes kihasználni a gyümölcsök természetes édes ízét, és ezek felhasználásával készíteni a desszerteket, nassolnivalókat.
Nézzük sorra, milyen cukrokat ismerünk, és melyikről mit lehet tudni!
Kristálycukor
Hagyományos kristálycukor, nálunk cukorrépából, más helyeken cukornádból vonják ki, az előállítás során minden ásványi anyagot is kivonnak a cukorból.
Barna cukor
Sokan azt hiszik, csak azért, mert barna, rögtön egészségesebb is, mint a fehér cukor, de sajnos ez nem igaz. A barna cukor gyártásának módja csak a legutolsó fázisban tér el a fehér cukorétól. A finomítási eljárás során visszamaradt anyag a melasz, amit végül a cukorhoz kevernek. Minimálisan tartalmaz hasznos anyagokat, de nem számottevő mértékben. Ráadásul sok esetben csak sima színezék hozzáadásával érik el a barna színt. (Jó tudni, hogy rossz esetben a barna kenyereknél is ehhez hasonló trükköt szoktak alkalmazni.)
Nádcukor
Ez is barna, de ne keverjük össze a barna cukorral. Mivel az eljárás során nem finomítják, kis mértékben tartalmaz B-vitaminokat, valamint a cukornádból származó ásványi anyagokat.
Melasz
Gyakorlatilag cukorszirup, a cukornád vagy cukorrépa feldolgozása során keletkezik. Van értékelhető ásványianyag- és vitamintartalma.
Fruktóz
Szintén megtévesztő lehet, mert bár szerkezetileg egyezik a gyümölcscukorral, ezt kukoricából állítják elő. Annyival jobb, hogy lassabban szívódik fel, mint a finomított répacukor.
Fruktózszirup
Az élelmiszeripar kedvelt adalékanyaga, üdítőkben, fagylaltokban, kekszekben is ezt találhatjuk, de sajnálatos módon a virsliben és egyéb feldolgozott kész és félkész élelmiszer-ipari termékben is felbukkan, olyanokban is, ahol egyáltalán nem számítanánk rá. A rosszabb minőségű mézeket is ezzel hígítják.
Tipp: Minél sűrűbb, minél kevésbé folyós egy méz, annál valószínűbb, hogy megfelelő a minősége. Ha “becukrosodik”, az a legjobb jel. Ha a boltban könnyen mozog az üvegben, az gyanúra adhat okot. Kukoricaszirupnak és “invert cukornak” is hívják, sajnos rejtetten az ilyen adalékanyagokkal visszük be a legtöbb cukrot a szervezetünkbe. Fontos: Ha el akarjuk kerülni a felesleges kalóriabevitelt, mindig olvassuk el a termékek címkéjét.
Méz
Az egyetlen természetes édesítő, mely valóban sok értékes tápanyagot tartalmaz, és jóval lassabban szívódik fel, mint a cukor. Fontos, hogy sütésnél, főzésnél ezeknek a hasznos összetevőknek a nagy részét elveszíti.
Szőlőcukor
Krumpliból vagy kukoricából nyerik. Már a nyálban felszívódik, villámgyorsan megemeli a vércukorszintet, ezért az inzulinháztartás szempontjából elég káros.
Datolyacukor
Szárított datolyából készül, nagyon édes és nagyon drága. Valamivel édesebb, mint a cukor, ezért kevesebb is elég belőle, és tartalmaz valamennyi tápanyagot.
Nyírfacukor
Az elmúlt évek nagy sztárja, nem rontja a fogakat, és nem terheli az inzulinháztartást, viszont a dietetikus óvatosságra int, csak indokolt esetben (túlsúly, cukorbetegség) javasolja a használatát. – A nyírfacukor hasmenést okozhat, és erre a kicsiknek semmi szükségük – mondja Bencze Mária.
Agávészirup
Szintén kezd elterjedni, fruktózból és glükózból áll, a növényből nyerik préseléssel. Feleolyan gyorsan emeli a vércukorszintet, mint a cukor, viszont 42 százalékkal édesebb, ezért szintén kevesebb kell belőle, hogy elérjük ugyanazt az ízhatást.
Sztívia
Tulajdonképpen egy édes gyógynövény, viszont sajnos jellegzetes mellékíze miatt nem váltja ki 100 százalékban a cukrot. Sok gyártó próbálta már elvenni mellékízét, de igazi áttörés még nem történt.
Fontos: Hiába vannak egyes édesítőszereknek – a sztívia is annak számít – kecsegetető tulajdonságaik, végső soron becsapjuk a szervezetet, hiszen testünk az édes ízzel valami tápanyagot is remél, s végül ezt nem kapja meg. Ez a mechanizmus már közép-, illetve hosszú távon is káros lehet, hiszen felborítja az érzékelést és ezáltal a szervezet egyensúlyát. Egyes kutatások szerint az édesítőszerek hosszú távon akár még testsúlygyarapodáshoz is vezethetnek.
Számít-e a vitamintartalom?
Bizonyos cukrok valóban tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat, de nem gondolnám, hogy cukrot kellene fogyasztani a B-vitamin bevitele miatt – kommentálja a szakértő -, még akkor sem, ha tonnányi mennyiségben tartalmazna. A kisebbik rossz elve alapján választhatjuk azokat a cukrokat, melyekben marad némi vitamin vagy egyéb tápanyag, de ezek összességében inkább a lelkiismeret megnyugtatására jók, és az áruk sokszor jóval magasabb, mint amennyi a hozzáadott értékük.
Az arany középút
A cukrot nem kell mumusként kezelni, a legfontosabb a mértéktartás. Lehetőség szerint kerüljük a hozzáadott cukrot, a szervezet számára teljesen felesleges. Számtalan olyan megoldás van, amellyel el tudjuk érni az édes ízt (gyümölcsök, aszalványok). Ha mindenképpen szükség van hozzáadott cukorra, használjunk elsősorban mézet. Ezekkel a technikákkal már rengeteg finomság készíthető.
Ha pedig alkalmakra – születésnapra, ünnepekre – cukorral készítünk egy-egy tortát, tál sütit, nem dől össze a világ. Nevelhetünk egészséges gyerekeket úgy is, ha esznek fagyit, amiben cukor van, de fontos, hogy előtte és utána milyen ételeket adunk nekik. Ismertessük meg velük a zöldségeket, gyümölcsöket, tartalmas ételeket. Amíg tápanyagokban és vitaminokban gazdag, változatos ételeket esznek, és eleget mozognak, addig belefér az édes finomság is a fent leírt alapelvek alapján.
A szakértő legfontosabb tanácsai:
1. Alapelvként elmondható: ahol csak lehet, kerüljük a hozzáadott cukrot.
2. Használjuk ki a gyümölcsök, aszalványok természetes édesítő képességét.
3. Készítsünk házi sütiket, finomságokat a fentieket figyelembe véve.
4. Ha mindenképpen hozzáadott cukorra van szükségünk, egyéves kor felett használjunk mézet.
5. Ha egy adott receptet nem tudunk a fentiek alapján elkészíteni, a lassabb felszívódású, valamennyi tápanyagot tartalmazó cukrok valamivel jobbak.
6. Édesítőszereket csak kialakult probléma esetén használjunk.
Hasznos infó a témában, hogy jelenleg mennyi az ajánlott cukorbeviteli mennyiség gyerekeknek, erről bővebben olvashat a WHO ajánlásáról szóló cikkünkben.
Kapcsolódó cikkek:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
