Gátvédelem vs. gátmetszés – előnyök és hátrányok

gátvédelem gátmetszés gátseb

Gátvédelem vs. gátmetszés – előnyök és hátrányok

Az egyéves kislányunk születésénél a szülésznő kifejezetten próbálkozott a gátvédelemmel – meséli Lilla, négy gyermek anyukája, aki minden esetben az orvosára és a szülésznőre bízta, hogy elvégzik-e a gátmetszést. – A szülésznő rugalmasító olajokkal és homeopátiás szerekkel készült, de annyira gyorsan jött a baba, hogy muszáj volt egy kis metszést ejteni. Szinte észre sem vettem, mit csinálnak, fájdalommentesen zajlott minden, talán egy kis tűszúrást éreztem, mielőtt összevarrtak, de nem igazán érdekelt, mi zajlik ott lent, teljesen az új családtagra koncentráltunk a férjemmel.

A sebem szépen gyógyult, igaz, amíg a varratok bent voltak, érzékeny volt az a terület, és egy ideig a házaséletet is szokni kellett, de ez csak néhány hónapig tartott, azóta semmi problémám nem volt vele.

Általában nincs probléma a gátsebbel, a gátmetszés utáni időszak kellemetlenségei néhány hét alatt teljesen elmúlnak, legalábbis erről számolt be az általunk megkérdezett kismamák többsége. Sajnos olyan esetről is hallottunk azonban, amikor az anyukának begyulladt a gátsebe, ami hetekig megkeserítette az életét.

– A gátseb gyulladása nagyon ritka dolog, mivel a gát vérellátása, ellenállóképessége, immunitása, gyógyulási hajlama nagyon jó – hangsúlyozza dr. Szőnyi György, szülész-nőgyógyász, a G1 Intézet orvosigazgatója. – Legtöbbször akkor fordul elő, ha a hüvely “alap” baktériumflórája igen agresszív kórokozókat tartalmaz, vagy a szülés utáni intimhigiénés szokásokkal, ellátással van baj.

A szülőszobai sterilitás nem okozhat ilyen gondot. Ha mégis előfordul, hűtéssel, valamint helyi fertőtlenítő kezeléssel, súlyosabb esetben antibiotikum adásával kezelendő a gyulladás. – Dr. Szőnyi György a megfelelően kisméretű, középvonalban végzett, kb. fél-, egy centis iránymetszés híve. Az a tapasztalata, hogy ez a megoldás jár a legmeggyőzőbb, a legjobb gyógyulási és felépülési eredménnyel.

– Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy minden esetben beérzéstelenítem a gátat, a fej kigördülése előtt pedig a szülésznőm és én is közösen megítéljük, hogy szükség van-e metszésre. Amennyiben igen, úgy megkapja a minimális metszést a kismama és a fej “megcsinálja” magának a szükséges helyet, amit ezt követően egy felszívódó, elbuktatott tovafutó öltéssorral látok el. Így nincs a gáton sündisznó varratsor és nem is kell kivenni semmit, nincs varratszedés.

A szülész-nőgyógyász minden esetben a szülésznővel egyeztetve hoz döntést arról, szükséges-e a beavatkozás, hiszen a szülésznő az, aki a kezében tartja a kitoláskor a fejet és védi a gátat. – A döntést igazából a kitolási szak legvégén, a fej kigördülése előtt, az utolsó pillanatban lehet meghozni. Egyébként egységes protokoll nincsen, a mai magyar és nemzetközi protokollok ebben a témában nagyon tág határok között fogalmaznak, és csak irányokat jelölnek ki, amit az adott helyzet mindig felülír.

– Mindig az aktuális helyzetben kell mérlegelni, hogy milyen módon teszünk a legjobbat páciensünknek a szülés élménye, a megszülető gyermek és a nő későbbi hüvelyi és hüvelyi bemeneti (vagyis a gát területe) állapota szempontjából.

Hiszen nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a hüvelynek ugyan jelentős a szülésben betöltött szerepe, nyilván a gyermekek számától függően, de ennél reményeink szerint lényegesen többször van szerepe a nő szerelmi életében, a testi együttlétek során. Azt hiszem, abban mindenki egyetért, hogy egy hosszú távú, jó párkapcsolat mindkét fél számára kielégítő szexuális együttléttel párosul.

A gátvédelem is járhat kellemetlenséggel?

Az első lánya születése, és a gátmetszést követő kellemetlenségek után a gátvédelem mellett döntött a kétgyermekes Eszter. – Nem maga a beavatkozás volt kellemetlen, hanem a sebgyógyulás. Hetekig nem tudtam ülni, csak a hathetes kontroll idejére némileg elviselhetővé az állapotom. Ezt még egyszer nem akartam átélni, ezért ahogy tudtam, felkészültem, az orvossal, szülésznővel is megbeszéltük, hogy megpróbálják elkerülni a vágást.- A gát rugalmasítása, a hüvely tágítása miatt viszont elhúzódott a kitolási szakasz. Míg az első szülésnél 1-2 perc alatt kint volt a baba, másodszorra fél órán keresztül zajlott, ami megerőltette Eszter tartó- és záróizmait. – Lehet, hogy a hanyattfekvő pozíció sem volt megfelelő, mindenesetre a hosszúra nyúlt szülés után a záróizmaim meggyengültek, kellemetlen volt az ürítés, vizelettartási zavarral küszködtem és hetekig kellett edzeni, tornáztatni az izmaimat, mire helyreálltak. De számomra ez még mindig kisebb macerát jelentett, mint a gátseb- mondja Eszter.Dr. Szőnyi György megerősíti, hogy az elhúzódó kitolás következménye lehet az izomszövetek megnyúlása, túlnyúlása, mely időlegesen okozhatja a záróizmok gyengülését, előfordulhat részleges vagy teljes izomszakadás, ami a záróizomzat funkciózavarát okozhatja.

Túl sok a rutinszerű vágás

Kórházanként és az egyes orvosok gyakorlatát tekintve is nagyok a különbségek a gátmetszés tekintetében – állítja Békés Emőke, szülésfelkészítő és családkísérő dúla, aki szerint a szakmailag indokolt eseteken túl sajnos jóval magasabb ma Magyarországon a gátmetszések száma.- Vannak olyan orvosok és szülésznők, akikkel évek óta kísérek szüléseket, és nem láttam a kezükben ollót, míg olyan kórházakról is hallok, ahol rutinszerűen végzik el a gátmetszést minden először szülő nőnél. Abban is nagyok a különbségek, hogy az anyák milyen mértékben, kitől és honnan informálódnak. Egyre több nő készül tudatosan a szülésére, olvas, tájékozódik.Ők tudják, hogy mennyire nagy jelentősége van annak, hogy kiket választanak a szülésük kíséréséhez. És persze sokan mindent az orvosra bíznak. A bizalom nagyon fontos dolog, a jó szülésélmény egyik fő alapja, azt azonban pont az előzetes beszélgetésekkel lehet igazán elmélyíteni – mondja. A dúlák akkor is a háttérben maradnak, ha elleneznek egy-egy beavatkozást. – Az eltérő gyakorlatokat mi, dúlák is jól látjuk, de egészségügyi végzettség híján nem szólhatunk bele az orvos és a szülésznő munkájába. Másrészt, a feszültség a szülőszobán a lehető legrosszabb, az anya vajúdását nagyon megzavarhatja. Mi abban tudunk segíteni, hogy körültekintően informáljuk az anyát, arra törekszünk, hogy az orvosával már a várandósság időszakában át tudja beszélni a beavatkozásokkal kapcsolatos kérdéseket.

Tudatos gátvédelem intimtornával

Egyre többet teszünk a testi és lelki egészségünk érdekében, mégis azt tapasztalom, hogy az intim testrészeinkkel kapcsolatban még mindig sok a hiányosság – véli Nágl Edina, női jógaoktató, aki szerint nagyon fontos, hogy tudatosak legyünk a női szerveinkkel kapcsolatban is.- Sajnos a hétköznapokban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogyan óvjuk az intim részeinket, beleértve a hüvely, a gát, a végbélnyílás területét is. A férfiaktól eltérően, akiknél két nyílás szakítja meg a gátizmot, a nőknél három kimenet gyengíti a területet, ezért sokkal kevésbé stabil a gát által nyújtott alátámasztás. A női tartószalagok a helytelen életvezetési szokások következtében hajlamosak a megnyúlásra, várandósság idején pedig még nagyobb terhelésnek vannak kitéve, ami különösen az eleve gyengébb kötőszövettel rendelkezők számára okozhat kellemetlenségeket a szülés alatt és után.A jógaoktató nemcsak a tornára, hanem néhány hétköznapi praktikára is felhívja a figyelmet. – Ha betartjuk, hogy nem cipelünk nagy terheket, figyelünk a helyes testtartásra, törekszünk a könnyed széklet és vizeletürítésre, és lehetőség szerint kerüljük az intenzív föl-le mozgással járó sportokat, ahol függőleges igénybevételnek tesszük ki az alhasi szerveket (például ugrálás, futás, terep-kerékpározás, lovaglás) akkor már tettünk néhány lépést a gátizmunk védelmében.Ha mégis ilyen sportot választanánk, mozgás előtt mindenképp ürítsük ki a húgyhólyagunkat. Érdemes korán, akár már serdülő korban elkezdeni az intimtorna-gyakorlatok szakszerű végezését, mert egy kevés edzéssel sok kellemetlenségtől megóvhatjuk magunkat.Kapcsolódó cikkeink: