A baba megfelelő mozgásfejlődése másfél éves korig

nagymozgások mozgásfejlődés izomtónus

A baba megfelelő mozgásfejlődése másfél éves korig

A korai fejlesztésben részt vevő társszakmák, a védőnői, háziorvosi rendszer és a szülők tudása, megfigyelései kiegészítik egymást és elősegítik, hogy ha szükséges, akkor mielőbb megkezdődjön a baba fejlesztése.

Mielőtt részletesen belemennénk a megfelelő, jobb szó híján normálisnak mondható mozgásfejlődési állomások ismertetésébe, két dolgot érdemes tisztázni.

Egyfelől a mozgásfejlődési szakaszok egymásra épülnek, a nagymozgások egy megadott sorrendben kell, hogy kövessék egymást, például a mászásnak meg kell előznie a járást.

Az izmok munkája egy összetett mozgásszervi, neurológiai folyamat. A megkésett mozgásfejlődés is tünet, ugyanígy a mozgásforma kimaradása vagy felcserélődése is, mert egyik mozgásnak a másikra kell épülnie. Ahogy fejlődik az idegrendszer úgy hozza az egyre magasabb szintű, bonyolultabb mozgásokat. Ezek a mozgások a csecsemőkor egy meghatározott idejében kell, hogy bekövetkezzenek, nem maradhatnak ki és nem cserélődhetnek fel.

Másfelől minden gyermek mozgásfejlődési üteme más, nem minden egyéves baba jár és nem is kell, hogy mindenki azonos időben pont ugyanazt a mozgásformát sajátítsa el. Bár igaz, hogy eltérő ütemben fejlődnek a babák, de bizonyos időhatárokon belül azért meg kell kezdődniük a különféle mozgásoknak. Könnyen beláthatjuk, hogy például ha egy egyéves baba még nem képes önállóan egyedül ülni, akkor ott valami gond van, amellyel érdemes foglalkozni. Ha a mozgásfejlődés legkésőbbi idejében sem tapasztalja azt a szülő, hogy gyermeke “megugrotta” az adott nagymozgást, akkor feltétlenül szakemberhez kell fordulni.

A tájékozottság mellett minden szülőt arra biztatnánk, hogy hallgasson a megérzéseire. Ha úgy érzi, hogy valami nem stimmel gyermeke fejlődésével, akkor érdemes a korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberekhez fordulni, csak ők lesznek ugyanis azok, akik megfelelő kompetencia birtokában szakvéleményt tudnak adni a baba fejlődéséről.

Ebben az esetben sem kell megijedni. Ma már számos olyan eltérést ismerünk, ami könnyen orvosolható. A lényeg, hogy időben megkezdődjön a fejlesztés, hiszen a nagymozgások nagy szerepet játszanak az agyféltekék közötti kapcsolatok kiépítésében. Ennek hiányában – jobb esetben – találkozhatunk majd azokkal a gyerekekkel, akik nem tudnak fára mászni, “bénák” a tornaórán és egyáltalán szinte minden mozgással kapcsolatos dologban ügyetlenek. Rosszabbik esetben már kisiskolás korban koordinációs problémák és tanulási nehézségek (diszlexia, diszgráfia) jelentkezhetnek.

Éppen ezért nem érdemes azokra a véleményekre hallgatni, amelyek egy vállrándítással elintézik a problémát: majd kinövi a gyerek a rossz beidegződéseket, lusta, duci és azért nem kúszik. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint nincs olyan, hogy egy gyerek azért nem sajátított el egy nagymozgást, mert lusta. Minden jel egyben tünet is, amellyel foglalkozni kell.

Számos esetben “csupán” izomtónus problémák okozzák az eltéréseket, amelyek eltérő mértékűek lehetnek és okai is különbözőek. Lehet enyhe oxigénhiánytól vagy akár méhen belüli tartási rendellenességtől. Azok a gátló tényezők, amelyek fennállnak az izomtónus rendellenességek okán, aszimmetrikus mozgásban, a fej-, törzs-, végtagok nem szabályos tartásában, szabálytalan mozgásban, a mozgásfejlődés elmaradásában jelentkeznek.

Korai életszakaszban és kitartó fejlesztéssel gyógyítható problémákról van szó. A lényeg az időben felismert eltérés és a minél korábbi fejlesztés megkezdése.

Lássuk, hogy születéstől másfél éves korig melyek azok az állomások, mozgásfejlődésre vonatkozó szintek, amelyeknek meg kell történniük egy baba életében.

0-2 hónapos baba

Jellemzők:

– az újszülött hajlítva tartja a karjait, keze ökölbe szorítva van

– az első 8 hétben az öklözés lazulni kezd

– a hátán és a hasán is szeret feküdni, fejét mindkét oldalra elfordítja

– fejét 45 fokos szögben 6 hetesen felemeli

– ebben az időszakban még lehet kedveltebb oldala

Gyanúra adhat okot:

– gyakran megfeszíti magát, túl erős a hajlított kar helyzete

– aszimmetria a testtartásban vagy a végtagoknál illetve az arcon

– fejét hátra feszíti, ha felemeljük

– nehezen szopik vagy nyel

– mindig csak az egyik irányba fordítja a fejét

– aszimmetrikus redők a combon

3. hónap

Jellemzők:

– törzse háton fekve szimmetrikus

– hason fekve szimmetrikus alkartámasz

– fejét a vállától függetlenül is tudja mozgatni

– ülésbe húzva fejét emeli, nem esik hátra

– kezeit középre összehúzza, nézegeti

– a kezébe adott tárgyat megfogja

Gyanúra adhat okot:

– nem emeli a fejét sem hason fekve, sem ülésbe húzásnál

– fejét mindig egy irányba fordítja

– nem szeret hason feküdni, sír, ha hasra tesszük

– nem lazult az ökölbe szorult kéz

4-5. hónap

Jellemzők:

– beindulnak a nagymozgások: hason fekve könyökét kinyújtja, és nyitott tenyérrel támaszkodik, mellkasát is emelve

– hátáról oldalára fordul mindkét irányba

– lábaival játszik

Gyanúra adhat okot:

– hason fekve támaszkodva nincs nyitva a tenyere

– nem próbálkozik a hátáról az oldalára fordulni

– izomtónus problémákra utal ha a baba szinte szétfolyik, mint a tészta vagy épp ellenkezőleg mindig túl feszes

– nagyon nehéz pelenkázni annyira feszes vagy épp ellenkezőleg: nincs ellentartása a lábainak (könnyen spárgázik)

– háton próbál közlekedni

– hason fekve karjaival repülőzik és nem támaszt

6-7. hónap

Jellemzők:

– hátról hasra és hasról hátra is fordul, mindkét irányba

– játékai után gurul

– a talaj felé közelítve talpát leteszi és rugózik

– ha a talpát megtámasztjuk miközben hason fekszik, megpróbálja magát elrúgni

Gyanúra adhat okot:

– nem fordul magától mindkét irányba

– repülőzik hason fekve

– háton próbál közlekedni

– a talaj felé közelítve lábait felhúzza

8-9.hónap

Jellemzők:

– szabályosan váltott lábbal-kézzel kúszik

– négykézlábra állva “hintázik”

– négykézláb állva fenekét magasra tolja

Gyanúra adhat okot:

– kúszásnál mindkét kezével egyszerre húzza magát vagy mindig csak az egyik oldali végtagjait mozgatja

– nem próbál négykézlábra állni

– négykézlábra állva szétcsúsznak a lábai

10-11.hónap

Jellemzők:

– mászik

– felül

– feltérdel, esetleg kapaszkodva feláll

– kapaszkodás nélkül egyedül rövid ideig áll

Gyanúra adhat okot:

– nem mászik

– nem ül

12-18.hónap

Jellemzők:

Erre az időszakra tehető a járás beindulása, amely nagy egyéni eltéréseket mutat. Ennek fázisai:

– bútor mellett oldalazva lépeget

– egyik bútorról a távolabbira átfog és átlép

– egy-két lépést önállóan is megtesz

Gyanúra adhat okot:

– amikor feláll lábujjhegyen áll

Összefoglalásul a megfelelő mozgásfejlődési fázisokat:

0-1 hó: reflexmozgások, akaratlagos mozgás még nincs

2-3 hó: fejemelés, alkartámasz

3. hónap: elkezdenek leépülni a csecsemőreflexek

4-5. hónap: megindul a fordulás

6-7. hónap: elkezd kúszni

8-9.hónap: négykézlábra áll és hintázik

9-10.hónap: elkezd mászni, ülni

11-12. hónap: feláll kapaszkodva lépeget

12-18. hónap: önállóan jár (elesés után egyedül, kapaszkodás nélkül feláll és továbbjár)

Végezetül néhány fontos tanács. Korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberek nem ajánlják sem az ültetést, sem a járatást. Azaz várjuk meg, amíg a baba magától képes ezekre a mozgásokra, ne erőltessük, mert csak árthatunk vele.

Az ülést a kúszás és a négykézlábra helyezkedés előzi meg, amivel megerősödik annyira a hátizma, hogy képes legyen megtartania magát ülő helyzetben. Akkor ültessük, ha már magától, önállóan képes ülni széken, földön, anélkül, hogy eldőlne. A korai erőltetett ültetés később gerincproblémákat okozhat.

Ugyanez igaz abban a helyzetben is, amikor a baba járni “szeretne”, nyújtogatja a kezét, de még nem mászik. Ne járassuk, mert még nem alakult ki az az izomzat, ami képessé teszi a járásra. Ráadásul mivel még nem képes járni, mert nem tart ott, helytelen mozgásformák rögzülhetnek.

Hasonlóan nem ajánlják a bébikompot sem: nincs olyan természetes mozgásforma, hogy kerekeken gurulva közlekedünk. Mivel csak lábujjhegyen tudja hajtani az eszközt, ez rögzülni is fog. Sokan akkor ültetik bele a gyereket a kompba, amikor még erre magától nem képes.

A baba mozgásfejlődésénél nagyon fontos, hogy a környezet legyen türelmes, ne sürgessék a babát, bízzák rá, hogy mikor áll készen egy-egy nagymozgás elsajátítatására. Ugyanakkor legyenek tisztában azzal is, hogy mikor kb. mit kell csinálnia egy egészségesen fejlődő babának. A legkisebb eltérésnél is gyanakodjunk (de ne pánikoljunk) és forduljunk szakemberhez.

(A cikk megírásában felhasználtuk a Dévény Tájékoztató Füzetet.)

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: dévény.hu/babaszoba.hu