A szoptatás során az anyatejben lévő tápanyagok és egyéb összetevők mennyisége és aránya a csecsemő igényeinek megfelelően változik. Abban az esetben, ha az anyatejes táplálásra semmiképpen nincs mód, akkor a baba 6 hónapos koráig speciális – anyatejpótló – tápszerre van szükség, amely összetételében próbálja megközelíteni az anyatejét. Természetesen a legjobb minőségű tápszer sem vetekedhet az anyatej előnyeivel.
Új ételek bevezetése
Tudni kell azonban, hogy hat hónapos kor után a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi optimálisan a baba szükségletét. A szoptatás mellett ilyenkor már más táplálékra is feltétlenül szükség van. Az anyatej hiánya esetén legkorábban 4 hónapos kor után kezdhetjük el az új ételek bevezetését. Ez mindig lassan és fokozatosan történjék, ami nagy türelmet és megértést igényel. Sem az anyukának, sem a babának nem jelenthet lelki megterhelést.
Az új ételek bevezetésekor meghatározó, hogy milyen a baba egészségi állapota, általános fejlettsége. Ha a baba éppen beteg, ne kezdjük el az elválasztást! Az elválasztás megkezdése előtt, valamint az új ételek beépítésének sorrendjéről mindig tanácsos konzultálni a gyermekorvossal és a védőnővel.
Gyümölcslével kezdjük
Elsőként frissen készített, natúr gyümölcslével kezdjük az elválasztást. Az első próbálgatásra a délelőtti szoptatás előtt kerüljön sor – ebből lesz később a tízórai -, amikor 1-2 kávéskanál gyümölcslével kínáljuk a babát. Az adagokat csak fokozatosan emeljük 3-4, majd 5-6 kanálkára, amíg eljutunk a teljes adagig, vagyis a szopás lecseréléséig.
Egy szopás teljes lecserélésére legalább 3 hét szükséges. Ha a gyümölcslével már megbarátkozott, pépes formában is kaphatja a már megismert gyümölcsöt. Fontos, hogy kezdetben ízét tekintve viszonylag semleges gyümölcsöt válasszunk. Ezért ajánlott elsőnek az alma és az őszibarack, majd a sárgadinnye, meggy, cseresznye, narancs, banán. Ép és jó minőségű gyümölcsöt válasszunk, felhasználás előtt mindig alaposan mossuk meg. Héjas gyümölcsöket hámozva, kimagozva használjunk. A gyümölcsöket ne főzzük, mindig eredeti ízüket megtartva, frissen adjuk a babának.
Friss gyümölcs hiányában mélyhűtött is adható. A gyümölcspépet cukrozzuk, ne adjunk hozzá kekszet, babapiskótát. Egyéves kor előtt ne adjunk aprómagvas, nehezen tisztítható, hisztamin-felszabadulást kiváltó gyümölcsöt (pl. eper, málna, kivi).
Hozzátáplálás
A hozzátáplálást (elválasztás) kezdhetjük cereália alapú tejpéppel is, amit szintén tízóraira adhatunk. Fontos, hogy a pép a baba korának megfelelő és gluténmentes, vassal dúsított legyen. A tejpépek egyszerűen elkészíthetők és a babák is kedvelik. Ezeknél is fontos, hogy pontosan betartsuk az elkészítési utasítást, a kész darapépet ne cukrozzuk, ne sózzuk.
Nem kell aggódni, a csecsemők nagy része szívesen fogadja az új ízeket, így az elválasztás zökkenőmentes lesz. Ritkán azonban a babának gondot jelent az új íz vagy állag, de ilyenkor a türelem és a szeretet átsegít, semmiképpen ne folyamodjunk az erőltetéshez.
Kezdetben – ha mindenképpen szükséges – a gyümölcsleveket egy kevés forralt és lehűtött vízzel hígíthatjuk, de ezt később el kell hagyni. A következetes próbálkozásnak meglesz az eredménye. Először csak az ízekkel való ismerkedés a cél, nem ezzel kell jóllaknia a babának. Az új ételek 3-5 nap után kövessék egymást.
Főzelékek
A második lépés a déli szopás helyettesítése lesz. A szopás előtt tehát főzelékekkel kínáljuk meg a picit, ugyanúgy, mint a gyümölcsnél a fokozatosság elvének betartása mellett. Burgonyával kezdjük, ezt kövesse a sárgarépa, cékla, saláta, sütőtök, szelőtök, gesztenye, brokkoli, kelbimbó, spenót, zöldborsó, zöldbab és spárga.
Spenótot, sóskát magas oxálsavtartalma miatt csak hetente egyszer adjunk. A főzelékek kezdetben mézsűrűségűek legyenek, a zöldséget – fajtájától függően – passzírozni vagy turmixolni kell. (Zöldborsót például csecsemőnek csak passzírozva adhatunk, mert csak így távolíthatjuk el a héját.)
8-10 hónapos kortól elég, ha csak villával törjük át a főzeléket, és egy-egy nagyobb, de egészen puha darabot is hagyunk benne, amit a baba az ínyével össze tud nyomni, ugyanis kezdetét veszi a darabosabb ételhez való szoktatás.
Magas és nehezen emészthető rosttartalmuk miatt a kelkáposztát, karalábét, karfiolt csak 8 hónapos kor után próbáljuk meg. Hüvelyeseket (szárazbab, borsó, lencse), valamint fejes káposztát csak egyéves kor után adjunk. Gombát csecsemőnek nem adhatunk!
Főzelékekhez biotermesztésű zöldség lenne az ideális, de ennek hiányában mindenképpen törekedjünk arra, hogy ellenőrzött beszerzési helyről vásárolt zöldséget használjuk vagy ha ez nem biztosítható, akkor inkább a jó minőségű, kész bébiételeket vásároljuk. A főzelékekhez használhatunk gyorsfagyasztott alapanyagokat is, de csecsemő ne kapjon tartósítószert, festékanyagot, mesterséges édesítőszert tartalmazó élelmiszert.
A főzelékek sűrítése burgonyával, rizzsel, illetve kukoricapehellyel történjék, ugyanis 6 hónapos kor alatt semmiképpen nem kaphat gluténtartalmú ételt (búza, árpa, zab, rozs tartalmazzák), mivel erre egyes csecsemők érzékenyek. Legjobb, ha a baba 9-12 hónapos koráig nem kap gluténtartalmú ételt.
Húsok
Öt-hat hónapos kortól a főzelékek mellett húst is adjunk a babának, a megfelelő minőségű fehérjebevitel érdekében, illetve a vashiány megelőzése céljából. Elsődleges szempont, hogy a hús fiatal állattól származzék, és zsírtalanított legyen.
Így elsősorban a baromfi- és a sertéshús javasolható. Húskészítményt, felvágottat ne kapjon a baba! Szálkamentes édesvízi hal fogyasztása hasznos lenne, azonban gyakran vált ki túlérzékenységet, ami fokozott figyelmet igényel. Bevezetése előtt mindig tanácsos megkérdezni a gyermekorvost. A főzelékekbe 6-7 hónapos kortól növényi olaj adása is szükséges (1 dl-hez egy mokkáskanálnyi). Az ételeket lehetőleg ne sózzuk és cukrozzuk.
Hiba, ha a főzelékeket a gyorsabb elfogadás érdekében megcukrozza az anyuka. Nagyobb csecsemőnél használhatunk fűszerezésre zöldpetrezselymet, kaprot, fehérrépát, paradicsomot, zellerlevelet, emelve az ízek változatosságát. Csirkemájat (fiatal állatét) 6-7 hónapos kor körül hetente legfeljebb egyszer adhatunk. A tojás allergizáló tulajdonsága miatt csak később adható. Először keményre főtt tojássárgáját adhatunk 8 hónapos kortól, de tojásfehérjét csak egy év felett.
Tehéntejet 12 hónapos kor alatt semmiképpen ne kapjon a baba. Tejterméket pedig kis mennyiségben (sajt, tehéntúró, joghurt), legkorábban 7-9 hónapos korban adhatunk. Egyéves kor alatt kecsketejet sem szabad adni a babának. Tévhit, hogy tehéntejfehérje allergia esetén kecsketej adható.
A feltétek mennyisége (húspüré, májpüré, reszelt sajt, tehéntúró, tojássárgája) eleinte 1 teáskanálnyi legyen, s ezt az adagot emeljük a csecsemőkor végére 5-6 teáskanálnyira. Eleinte a főzelékbe keverve, majd az elkészített főzelék tetejére hintve. Az étkezések száma 6 hónap fölött öt alkalommal az ideális, az egyszeri adag pedig 200-250 ml legyen.
Etetésre – gyümölcspépek, főzelékek, tejpépek – lapos, lehetőleg műanyag kanalat használjunk, a gyümölcsleveket, teát, forralt és szobahőmérsékletűre hűtött vizet kanállal vagy pohárból itatva adjuk a babának.
Uzsonna és vacsora
A harmadik szopás lecserélése délután történjen, ebből lesz az uzsonna. Adhatjuk a babának a már megismert gyümölcspépet simán, tehéntúróval vagy húspürével, illetve gluténmentes tejbedarapépet.
A negyedik szopás lecserélése a vacsora, komplettált főzelékkel történjen, amely többnyire azonos a délivel, de attól el is térhet.
A baba a főzelékből kevesebbet eszik, mint délben, ugyanis még igényt tart a lefekvés előtti szopásra, amely teljesen természetes. Csak 1 éves kor betöltése után kerülhet sor a reggeli szopás helyettesítésére, valamilyen tejes étellel. A szoptatás eltarthat akár a baba 2 éves koráig is, ekkor már nem tápláló funkciót tölt be, csak a megnyugtatást és a kötődést szolgálja.
Nyolc-kilenc hónapos kortól a baba szem-, száj- és kézmozgása már összerendezett, kaphat úgynevezett rágcsálnivalókat is (puha zöldségdarab, banán, sárgadinnye, kiflivég, de mindezt csak felügyelet mellett!). Tilos olyan táplálék adása, amelynél nagy a fulladás veszélye (pl. cukorka, cseresznye, kukorica, kemény, nyers gyümölcs, zöldségdarab, dió)!
Egyéves korig az itatásra, ételkészítésre csak forralt víz használható. Fontos tudni, hogy a méz és a gyógyteák esetleges pollentartalmuk miatt allergiát válthatnak ki, emiatt 1 éves kor alatt kerülni kell kínálásukat. Ez vonatkozik az olajos magvakra is (mogyoró, dió, mandula stb.), melyeket erős allergizáló tulajdonságuk miatt 1 éves kor alatt ne adjunk.
Minden kisbaba egy kicsit más, ezért a neki legjobb táplálás – az alapszabályok betartása mellett – csak egyénre szabottan valósítható meg.
Folyadékfogyasztás
Egy csecsemő napi folyadékszükséglete kb. 150-180 ml/kg. Jól szopó babának az anyatej elegendő. Rendkívüli esetekben (láz, hasmenés, hányás, egyéb betegség, kánikula), azonban szükség van plusz folyadékra. Ilyenkor leghelyesebb forralt, lehűtött vizet kanalazva adni.
Ha hasfájós a baba, megkínálhatjuk szélhajtó teakeverékkel vagy édeskömény teával, ha székrekedésre hajlamos, jó hatású a kamillatea. Egy-egy alkalommal 20-30 g teát igyon a baba. Ha étkezések között megszomjazna, akkor forralt és lehűtött vízzel vagy jó minőségű, szénsavmentes ásványvízzel kínáljuk meg. Ebben a korban előzhető meg az a rossz szokás, hogy a gyermek csak édes szörpöket, üdítőket igyon.
Az édes folyadék állandó fogyasztása elveszi az étvágyát, káros a fejlődő fogakra, sok gyermeknél pedig az elhízás egyik okozója.
Ezek is érdekelhetnek:
VI.évf./5.sz.
Forrás: Baba Magazin
Kapcsolódó cikkek
