Öblítsd ki minden este forró vízzel, és nem lesz gond – kaptam első lendületből a jó tanácsot minden barátnőmtől, akinek felvetettem, hogy még nem találtam olyan kulacsot, ami egy idő után be ne penészedett volna. Hát, nálunk csak nem ment ez ilyen egyszerűen. Mesélek egy kicsit, hátha másnak is hasznosak lesznek a tapasztalataim.
Igyál ügyesen pohárból
Annyira büszke tud lenni az ember, amikor a picikéje megtanul ivástanító vagy csőrös pohárból inni, vagy először szipkázza ki a szívószálas kulacsból a szomjoltót. Aztán anya azt is megtanulja, hogy ezek a trükkös kis eszközök igazi ellenségekké tudnak válni, és hiába a lelkiismeretes, forró vizes-mosogatószeres tisztítás, egy ponton penészt növesztenek valami olyan helyen, ami kevéssé elérhető, de legalább a gyerek szája közelében van.
Amikkel próbálkoztam: ami penészes lett, attól megszabadultam, a következőket meg még elszántabban sikáltam. Próbáltam rávenni a gyereket, hogy csak azután igyon belőle, hogy lenyelte a falatot, és volt, hogy napjában többször öblítettem, de egy idő után a legmenőbb, cseppmentes, szuperszívószálas kulacs is penészes lett. (Pedig sosem töltöttem bele teát vagy gyümölcslét, csak vizet. Nem azért, mert sosem iszik ilyesmiket a gyerekem, előfordul, de a kulacsba, amit magunkkal viszünk, csak víz kerül.) A belső szívószál azóta is nagy ellenségem, ha csak lehet, kerülöm, és igyekeztem minél hamarabb megtanítani arra a gyereket, hogy pohárból igyon. Tovább húzták a kulacsok, amikor elmosás után szétszedve hagytam éjjel kiszáradni őket, de a szívószálak nemigen tudnak egy este alatt kiszáradni.
Ezért baj, ha penészes a kulacs
– A penészes víz fogyasztása légzési problémákat okozhat
– Allergiás reakciót válthat ki
– Hányingerhez, hasmenéshez vezethet
– Görcsöket okozhat
Víz vs. tea
Mikor nagyobb lett a gyerek, arra tudott ugyan figyelni, hogy ne kajás szájjal igyon (nagyjából), de akkor meg rákapott arra, hogy az imádott menzás cukros teát töltögeti a napköziben a kulacsaiba. Hiába könyörgök, hogy van bent saját pohara, igyon abból, szereti a benti teát kortyolgatni a kulacsából. És ugyan a vizes kulaccsal is meg-megjártam, a cukros lötyi hatását hamarabb látni vélem. Szóval több trükköm is lett a kulacsokban egyre gyorsabban megjelenő penész ellen.
1. Tisztás ahogy hazaértünk
Néha bizony benne maradt estére a kulacs az iskolatáskában, és csak reggel lett kimosva – de ennek véget vetettünk, szigorú kulacsmosás van esténként. Sőt, lehetőleg ahogy hazaértünk, egy gyors pakolás (uzsis táskából a cuccok a mosogatóba) után már mosom is.
2. A műanyag a hibás?
Kipróbáltam a fémkulacsot a műanyag helyett – több barátnőm állította, hogy az sokkal jobban tisztítható. Hát, az egyszerű alumíniumkulacs nem, ugyanúgy penészes lett. Állítólag a rozsdamentes acél lehet a megoldás, de eddig még mindig a gyerek ízlése volt a meghatározó kulacsválasztáskor, így nem került a gyűjteménybe ilyen.
3. Széles szájú kiskulacs
Úgy vettem észre, hogy hatékonyabb a tisztítás és tovább maradnak használhatók a kulacsok, ha üvegmosóval mosom át belül őket, nem csak mosogatószeres vízzel. Igen ám, de több olyan palackunk is volt, amibe nagyon nehezen tudtam beletuszkolni az üvegmosót – az újak csakis olyanok lehetnek, aminek lecsavarható felső része van, jó széles szájjal, hogy könnyen sikálhassam. Láttam egyébként, hogy kimondottan szűk nyílású fémkulacsok tisztításához speciális fémgyöngyöket lehet kapni, amelyekkel a dörzshatás is megvalósítható – lehet, hogy teszek majd velük egy próbát a saját fémkulacsomnál.
4. Ecetet rá!
Egyre jobban megy a penészedés idejének kitolása – szerintem nagyban az ecetes öblítésnek köszönhetően. Hetente egy-két alkalommal enyhén higított ecetet töltök a kulacska, és 1-2 órát benne hagyom, majd jó alaposan kiöblítem. Nyitva hagyom, hogy száradjon, és hogy kimenjen az ecetszag belőle – ígéretes megoldásnak tűnik.
5. Mehet a mosogatógépbe
Ezt ugyan még nem próbáltam, de sok esetben gondolom hasznosnak, hogy a nehezebben tisztítható, vagy alapos tisztítást igénylő dolgokat be kell tenni a mosogatógépbe. Természetesen akkor, ha az adott kulacs alkalmas erre – ezt egészen biztosan jelölik a csomagoláson vagy magán a kulacson. Figyelni kell arra, hogy a megfelelő, engedélyezett programon mossuk, és ez az én egyik heppem, hogy nagyon zsíros edényekkel együtt nem szívesen teszem be az ilyen kényesebb dolgokat, inkább csak akkor, ha nagyrészt poharak, bögrék, nem túlságosan szennyezett tányérok mellé kerül be (mondjuk nekünk csak kicsi mosogatógépünk van, azzal könnyebb ezt megoldani).
6. A kritikus pontok
Amíg kicsi volt a gyerekem, addig egyértelműen a szájával érintkező rész (meg a szívószál, az a nyomorult szívószál) volt a penészedés kialakulásának legfőbb helye, ezért azt a részt tisztítottam extra odafigyeléssel. Aztán később meg inkább az alján kezdtek penészedni a kulacsok, ahol mindig maradt egy kis víz – erre azt a megoldást találtam ki, hogy télen ráteszem a fűtőtest fölötti rácsra (a konyhapultba van beépítve) és nyitva hagyom, így hamarabb ki tud száradni, vagy fejjel lefelé szárítom (az edényszárítón csak döntve áll meg, az nem jó, úgy is megáll benne a víz sokszor), de úgy, hogy tudjon szellőzni. Volt, hogy a régi cumisüvegszárítót vettem elő nyárra, amiből kiemelhető „tüskékre” lehet rátenni a kulacsot. Ezek megtartják, mégis tud szellőzni. Na és van még egy hely, amit nem is olyan egyszerű tisztítani, cserébe könnyen penészedik: a rejtett helyeken megbúvó gumi- és szilikontömítések. Az ecetes öblítés segít tisztán tartani, de úgy látom, jót tesz, ha időről időre fültisztító pálcika segítségével alaposan áttörlöm az eldugott helyeket.
7. Amit még ajánlanak
Találtam még néhány javaslatot, amiket nem próbáltam (még) ki, mert nekem nem igazán komfortos, de azért elmesélem, hátha másnak igen. Ki lehet forrázni a kulacsokat – én ezt már a cumisüvegekkel sem szívesen csináltam, inkább sterilizálóba tettem őket. (Na a babacuccok sterilizálására való eszköztől már rég megszabadultam, és csak ezért biztosan nem szerzek be egy újat… De akinek kistesó miatt van otthon, az miért ne próbálhatná ki?) Olvastam olyat is, hogy hipóval töltve hagyjuk állni a kulacsot – na ezt sem szívesen csinálnám. Az ecet nekem maximálisan oké, az egyéb fertőtlenítőszerek nem. Talán a kimondottan gyerekjátékok és eszközök fertőtlenítésére való oldatot hajlandó lennék kipróbálni, ha muszáj lenne, de nem az.
Ha penészes, ki kell dobni?
Van, aki szerint azonnal, mások azt mondják, ki lehet tisztítani, és használható tovább a kulacs. Nekem az a véleményem, hogy ha kicsi gyerekről, babáról van szó, és látható penész van a kulacsban (legfőképp a szipkában vagy a szívószálban, ahonnan nagyon nehéz eltávolítani maradéktalanul), akkor nem kockáztatnék. A nagyobbaknak való, egyszerűbb felépítésú kulacsok penésztelenítésével megpróbálkoznék, de csak akkor, ha még épp csak egy kevéske, pici foltnyi penész bukkant fel, jól elérhető helyen, és a kulacsnak tényleg nincsenek bonyolultan (vagy sehogy) hozzáférhető részei. Ha láthatóan egy alapos sikálás megoldja, akkor oké lehet, de ha egy szemernyi kétségem is van afelől, hogy ki tudtam tisztítani rendesen azt a kulacsot, akkor nem adok neki még egy esélyt.
Úgy hangozhat, mintha igazi kulacshalmozók lennénk – nem arról van szó, hogy hetente vagy havonta cseréljük a kulacsokat, de valóban több fogy annál, mint amit én komfortosnak érzek. Persze az is benne van, hogy a napi iskolai használatban le-leesnek, ide-odaverődnek a kulacsok, ami egy gyerek esetén természetes amortizációnak számít – a saját kulacsaimmal jobban megy az állagmegőrzés. Igyekszem a gyereket is arra tanítani, hogy vigyázzon a holmijára, előbb-utóbb csak átmegy az üzenet.
Források: allrecipes.com, greensteel.com
Kapcsolódó cikkek
