A világ lakosságának egyharmadát, a WHO adatai szerint több mint másfél milliárd embert érint a vashiány, amely ha tartósan fennáll, vashiányos vérszegénységhez vezethet.
Leginkább a kisgyerekeket (közel minden második hat év alatti gyereket), illetve a várandós nőket érinti (41,8 %), de az iskolások és az idősek negyede, és a nők 30 százaléka is vérszegény. A férfiaknál ritkábban fordul elő, de náluk is 12,7 százalék az előfordulása – írja a hvg.hu.
A vas elengedhetetlen az emberi szervezet működéséhez, szerepe van:
- a DNS szintézisben,
- az agyfejlődésben,
- a sejtszintű energiatermelő folyamatainkban,
- az immunrendszerünk működésében,
- a szív és vázizomzatunk oxigén ellátásában
- és alapvető építőköve a vérben található hemoglobinnak, amely az oxigént szállítja a sejtekhez.
Vashiánynál
- romlik az általános egészségi állapot,
- könnyebben betegszünk meg,
- súlyosabb esetben vashiányos vérszegénység alakul ki.
A vashiány tünetei
Ha a testünk nem jut elegendő vashoz, először a vasraktárakat használja fel, ha ezek a tartalékok kimerültek, akkor megjelennek a vashiány tünetei:
- fáradtság
- kimerültség
- ingerlékenység
- fejfájás
- sápadtság
- hajhullás
- koncentrációs zavar
- körömelváltozások
- kimerültség
- szokatlan dolgok megkívánása.
A szervezetünk nem képes vasat termelni, ezért külső forrásból kell biztosítanunk. A táplálkozással bevitt vas mennyisége azonban nem mindig képes fedezni a szervezet szükségletét. A zöldségekből kevés tud felszívódni, de a húsok, elsősorban a belsőségek fogyasztásával több vasat tudunk bejuttatni. A fehér húsokhoz képest (baromfi, hal) több vasat tartalmaznak a vörös húsok, illetve a belsőségek (pl. a máj). A már meglévő vashiányt aligha lehet megszüntetni táplálkozással.
Kapcsolódó cikkeink:
- Kinél nagyobb a vashiányos vérszegénység kockázata?
- Az emberiség negyede vérszegény, százból ketten pedig lisztérzékenyek
- Nem fogyasztanak elég vasat a magyar kisgyerekek
Forrás: HVG.hu
Kapcsolódó cikkek
