Nálatok marad hét közben minden tanszer a suliban, vagy mindennap hazahozzák a gyerekek a könyveket-füzeteket? Akármelyik módszerre is esküsznek a tanítók vagy ti magatok, az iskolatáskát azért minden egyes nap pakolni kell kisebb-nagyobb mértékben. Ha nem is válogatjátok a könyveket minden nap órarend szerint, azért ellenőrizni kell, hogy megvan-e a tolltartó, benne rendben és kihegyezve a ceruzák, helyén van-e az üzenő, leckefüzet, bármi, amit be kell küldeni az iskolába, uzsonna, stb. Sok mindent kell észben tartani, ami a rengeteg dolog, feladat mellett sokszor még csak egy plusz nyűg, ám valójában egy lehetőség is. Lehetőség arra, hogy egy csomó mindent megtaníts vele a gyerekednek. 10 okot is összeszedtünk, miért érdemes a gyerekre bízni a táskája ki-be pakolását.
1. Felelősségre tanítod
Ez egy egyszerű és a gyerek számára is magától értetődő eszköz arra, hogy megtanítsd neki: a saját holmijáért ő a felelős. Egyszerű mindennapi tevékenység, aminek a fontosságával ő maga is tisztában van – és ha nem figyel rá, akkor a suliban azonnal szembesül a következményekkel.
2. Önállóságra neveled
Az elején természetesen még segítened kell őt, aztán mikor már megy a pakolás, tudja, mire kell figyelni, szorítkozz az ellenőrzésre, majd előbb-utóbb az is elhagyható lesz – és ezzel a gyerek egy nagyon fontos lépést tesz afelé, hogy önállóan tudja rendezni, intézni a saját iskolai holmiját (és ennek mintájára majd egy csomó más dolgot.)
3. Segíted az önszabályozás fejlődését
Megtanulja, hogy ugyan jobban esne még öt percet játszani, de ezt az időt bizony muszáj a táska bepakolására fordítania, ha nem szeretné, hogy másnap ne tudjon a többiekkel együtt haladni az iskolában. Ahogy előbb-utóbb rájön arra is, hogy lehet, hogy ez egy nemszeretem tevékenység, de valójában nem tart sokáig, és ha gyorsan, e elvégzi, akkor csinálhat mást, olyasmit, amit jobban élvez.
4. Megtanul priorizálni
Látja, hogy mi az, aminek mindenképp be kell férnie, és el tudja dönteni, beletesz-e még egy plüsst, autót, rajzfüzetet, játékot, bármit – és ezzel megtanulja azt, hogy a feladatok elvégzéséhez szükséges eszközöket a játékokkal szemben előnyben tudja részesíteni. Ahogy arra is ráérezhet, hogy mit vihet magával, hogy ne legyen túl nehéz a táskája.
5. Ráérez a praktikus pakolás mikéntjére és szükségességére
Ha elég nagy a táskája, akkor lehet, hogy elég „beleszórnia” a cuccokat, de ha sok holmit kell vinni, akkor előbb-utóbb eljut odáig, hogy ne legyen mindegy, hogyan, milyen sorrendben pakolja be a könyveket, füzeteket tolltartót, uzsonnát, egyebeket. Ha hagyod, hogy ő „sakkozza ki”, hogyan fog a legjobban elférni a táskában, azzal egy kis logikát, praktikus gondolkodást, problémamegoldást is tanítasz neki.
6. Megmutatod, hogy bízol benne
Ha eljuttok odáig, hogy már nem is kell ellenőrizned, megvan-e minden a táskában, azzal azt érezteted a gyerekkel, hogy bízol benne, elég nagynak tartod ahhoz, hogy ezt megugorja – és sok gyerek ettől szárnyakat kap. A bizalom nagyon komoly nevelési eszköz lehet, fantasztikus motiváló ereje van.
7. Megtanul vigyázni a holmijára
Ha minden egyes nap ő pakolja ki-be a táskát, akkor könnyebben megszokja, hogy kíméletesen bánjon vele, vigyázzon rá, hiszen látja, mi az, amitől kopik, koszolódik, tönkre megy. Azok a gyerekek, akik maguk felelősek a táska bepakolásáért, jobb eséllyel fogják (előbb-utóbb) figyelmesen, óvatosan kezelni a táskát.
8. Saját rendszert alakíthat ki
Eleinte, amíg együtt csináljátok, te határozod meg, mikor történik a pakolás. De később nyugodtan bízd rá, hogy este vagy reggel akarja ezt csinálni – annyi legyen a szabály, hogy az indulás előtti utolsó pillanatok nem megfelelőek erre. Biztasd, hogy találja ki, tervezze meg, mikor szeretne ezzel foglalkozni, érezzen rá, az ő ritmusába (és a családéba) hogyan illeszkedik be mindez a legjobban.
9. Nagyobb eséllyel tartja észben az iskolai feladatokat
Amikor ő maga pakolja ki-be a táskáját, valószínűbb, hogy eszébe jut, hogy eltűnt a radírja, kéne egy új, vagy van egy papír, amit alá kéne íratni a szülőkkel. Fokozatosan azt is jó lenne megtanítani a gyereknek, hogy a saját házi feladatait, dolgozatait neki kell észben és számon tartania – ebben sokat segít, hogy miközben pakolja a táskáját, a kezébe kerülnek a könyvei, füzetei, emlékeztetői, papírjai, órai munkái.
10. Ráébred a rutinok fontosságára
A rutinok nagyon sokat segíthetnek a mindennapokban abban, hogy több energia maradjon az igazán fontos dolgokra. Csak egy egyszerű példa: ha hazaérve rutinszerűen megy a táska, uzsis doboz kipakolása, akkor nem kell később majd a leckeírást, játékot, olvasást vagy filmnézést félbe szakítani miatta. Ha tudja, hogy ez egy olyan dolog, amit minden egyes nap el kell végezni, akkor talán kevésbé fog küzdeni ellene, kevésbé kell noszogatni miatta, mert érzi, hogy magával tesz jót, ha ezen gyorsan, rutinszerűen túlvan. Mert fontos dolog az iskolatáska ki-be pakolása, de valójában pár percnél nem igényel többet sem időben, sem energiában, és amint megvan, felszabadultan lehet más, érdekesebb dolgokkal foglalkozni.
Na de hogy néz ez ki a gyakorlatban?
Igazából úgy, ahogy nektek megfelelő, ahogy nálatok működik. Fontos, hogy ne hagyd magára a gyereket rögtön az elején, támogasd, biztasd és ellenőrizd, ameddig szükséges. Minden gyereknél más az, mit lehet rábízni – de általánosságban igaz, hogy többet, mint azt a szülő gondolná. Alsóban, főleg az első 1-2 évben azért nem akkora katasztrófa, ha valami otthon marad – ezért talán kevésbé rizikós bevállalni, hogy ha a gyerek elfelejti, akkor bizony annak megvan a következménye. Persze minden tanító is más, és másképp áll a felszereléshiányhoz, de ha szólsz neki, hogy ez a terved, hogy rászoktatod a gyereket az önálló pakolásra, és kérsz tőle egy-két hét türelmet, megértést, akkor mindannyiótoknak könnyebb lehet. Mert bizony lesz egy pont, amikor elengeded a kezét, és becsúszik egy-egy hiba, felejtés, de ez nem katasztrófa. Hanem lehetőség, amiből tanulhat – segíts neki azzal, hogy bízol benne, és hagyod, hogy felelősséget vállaljon a saját holmijáért.