Mivel a gyerekeik életében a szülők az elsődleges mintaadók, az anyák és apák rendkívül lényeges szerepet játszanak a fejlődésükben. Arra is igaz ez, aki a szülés után hosszabban otthon marad a gyerekeivel, és arra is, aki egy idő után visszamegy dolgozni: közös élményeik így is, úgy is a legfontosabbak lesznek, hiszen a szülők fő mintaadói szerepét a munkájuk jellege legtöbbször nem érinti.
Szülőkről beszélünk, a gyerekek fejlődésének vizsgálatakor általában mégis inkább csak az anya szerepére koncentrálnak. Persze, senki sem tagadja, hogy az apák is fontos pozíciót foglalnak el gyermekeik életében, ezzel együtt a korai fejlődésnél a fókusz alapvetően az anya-gyermek viszonyon van. Épp ezért fontos a Michigan State University új kutatása, amely kihangsúlyozza, hogy az apák is döntő hatást gyakorolnak a gyerekeik fejlődésére – ez pedig, ha nem figyelnek oda, negatív hatás is lehet, amelyet az anyák pozitív tettei és attitűdje sem képes ellensúlyozni.
Lehet, hogy ez elsőre sok apa számára ijesztően hat, ugyanakkor pozitív fejlemények kiindulópontja is lehet, hiszen ha az apák megértik, milyen lényeges szerepet töltenek be a gyerekeik életében, akkor talán már nem is kell egyéb motiváció ahhoz, hogy meghozzanak bizonyos fontos döntéseket. Megfordítva: ha az apák nincsenek tisztában vele, hogy nekik is számottevő hatásuk van a gyerekeik életére már az első néhány évben is, akkor bizonyos területeken nehezebb lesz a számukra motiváltnak lenni.
Hogyan befolyásolja a gyerek fejlődését az apa kedélyállapota?
A michigani egyetem kutatói 17 államból 730 családot vizsgáltak meg, amelyek részt vettek egy óvoda-, illetve iskolaválasztást megelőző tanácsadói programban. A kutatás vezetői arra voltak kíváncsiak, hogy a szülői stressz és a pszichés betegségek (például a depresszió) milyen hatást gyakorolnak a gyerekek kognitív és társas fejlődésére.A vizsgálat végén úgy találták, hogy az apák stressz-szintje negatív hatást gyakorolhat a gyerekek kognitív és nyelvi fejlődésére két- és hároméves korban – és az állítás úgy is igaz maradt, ha figyelembe vették az anya ellensúlyozó szerepét. Ha tehát az apa nagyon sok stresszt él át a szülőségéből fakadóan, akkor ez késleltetheti a gyerekek fejlődését; a hatás fiúgyerekek esetében erőteljesebben érvényesült, mint lányoknál.Kevésbé lehet meglepő, de a kutatók azt is megfigyelték, hogy az apák (és persze az anyák) mentális egészségi állapota jelentősen befolyásolja a kisgyerekek viselkedését: ha a szülő nem vagy rosszul kezeli a vonatkozó problémáit, akkor viselkedésbeli zavarok jelentkeznek a gyerekeknél két-hároméves korban.A hatás pedig hosszan tartó lehet. Az apa mentális egészségi állapota a vizsgálatok szerint még 5. osztályban is befolyásolta a gyerekek társas viselkedését, vagyis az apák mentális egészségének állapota az anyákénál hosszabb távon meghatározza a gyerekek önkontrollját, együttműködési készségét és egyéb társas képességeit.
Hogyan tud egy apa pozitív hatást gyakorolni gyermekei fejlődésére?
Mivel tehát világos kapcsolatot találtak az apák lelki egészsége és gyermekeik fejlődése között, fontos volna, hogy az apák kísérletet tegyenek a szülői stressz kezelésére, illetve hogy szakemberhez forduljanak, ha nyugtalanító jeleket észlelnek magukon – és persze lényeges, hogy környezetük is ugyanerre buzdítsa őket. Az alábbiakat pedig mindenképp érdemes észben tartani:A stressz nem kikerülhető. Nem reális elvárás, hogy semmiféle szülői stressz ne kapjon szerepet az életünkben. Szülőnek lenni komoly vállalás, egy ilyen pedig mindenképp valamennyi stresszel jár. Olykor már az is sokat segít, ha ennek tényét normálisnak fogadjuk el: felszabadító lehet ugyanis a tudat, hogy a stressz természetes velejárója a szülői létnek. Megeshet például, hogy úgy érezzük, nem vagyunk szülőnek valók – ilyenkor jó, ha tudjuk, hogy minden szülő megél hasonlóan stresszes helyzeteket.Sokat segít, ha vannak támogatóink. Tegyük fel, hogy jó a viszonyunk a saját apánkkal. Ebben az esetben máris megkérdezhetjük őt, hogy számára mi segített az apaság során, illetve egyéb problémáinkat is megbeszélhetjük vele. Lehet ez persze egy nagyapa, nagybácsi vagy bárki más is, akihez bizalommal fordulhatunk. És persze ott van a többi apuka is – ha a környezetünkben éppen nem találunk valakit, aki ugyanabban a cipőben jár, mint mi, akkor az interneten is érdemes csoportokat, fórumokat keresni.Jó, ha be tudjuk azonosítani, hogy mi váltja ki a stresszt. Ha ez sikerül, akkor könnyebben tudjuk majd kezelni, illetve csökkenthetjük a stresszes szituációk gyakoriságát. Például ha úgy látjuk, hogy az alváshiánytól rossz mentális állapotba kerülünk, akkor tudatosíthatjuk, hogy az egész családunk jobban fog járni, ha kihagyjuk az esti híradót, és kicsivel korábban ágyba kerülünk. Ha pedig utánanézünk kicsit a gyerekek adott életkorára jellemező viselkedési mintáknak és ezek kezelési lehetőségeinek, akkor lehet, hogy könnyebben megbirkózunk majd saját két-háromévesünk bosszantó húzásaival.A problémák kezelése elsődleges fontosságú. Ha például a depresszió jeleit észleljük magunkon, ne halogassuk az orvos felkeresését. Egy ilyen állapot kezelése az általános stressz-szintet is jó eséllyel csökkenti, amitől pedig jobb, pozitívabb lehet a kapcsolatunk a gyerekeinkkel. A depresszió nem ritka sem az anyák, sem az apák körében, és semmi okunk nincs rá, hogy szégyenkezzünk miatta, ha kezelni kell. Ha fáj a fejünk, keresünk valamit, amitől nem fáj tovább: álljunk hasonlóképpen a depresszióhoz is, amellyel kapcsolatban ma már igen sokféle terápia elérhető.(Cikk forrása: bellybelly)Kapcsolódó cikkeink:
- Apaagy, apatest: így változtatja meg a férfiakat a gyerek
- Apák és gyermeknevelés
- Dupla teher az apákon
Kapcsolódó cikkek
