Gyorstalpaló a gyerekek fogápolásához

Fogaink épsége

A fogak alakja, elhelyezkedése, szerkezete öröklődhet, ami befolyásolja ugyan a romlás hajlamát, de ezek az öröklött hátrányok megfelelő gondozással ellensúlyozhatók. Az alapos szájápolás mellet rendkívül fontos a helyes táplálkozás, fluoridok alkalmazása illetve félévente a fogorvosi ellenőrzés.

Minden kisgyerek imád utánozni, ezt feltétlenül használjuk ki, a család apraja-nagyja minél többször mosson együtt fogat. Legyen játék, ne kellemetlen kötelesség. Mesélhetünk a fognyűvő manókról, jutalmazhatunk csempére ragasztható kis matricákkal! Hat-hétéves korig mi, szülők vagyunk a felelősek a szájápolásért. Támogassuk az önállóságot, ám befejezésként minden fogat mi is tisztítsunk át alaposan. Dackorszakok idején a fogmosásban is megmakacsolhatja magát a kicsi. Legyünk türelmesek, és inkább pár hétig legyen kevésbé alapos a fogmosás, mintsem egy életre megutáltassuk vele!

Barátságos eszközök

A jó fogkefe jellemzői: a feje kicsi, így könnyebben és alaposabban meg tudjuk tisztítani az összes fogfelszínt, főleg a nehezen hozzáférhető hátsó fogakat. A szálak műanyagból, lekerekített szálvégekkel lágy vagy legfeljebb közepes erősséggel készüljenek.

Az elhasznált fogkefe nem tisztít egyenletesen és hatékonyan, ideális teret hagy a fertőzést okozó baktériumoknak. Kapható már indikátoros fogkefe, amely a használattal arányosan jelzi az elhasználódás mértékét. A hagyományos kézi fogkefe használata időigényes és jó kézügyességet igényel. Sajnos a legtöbbünk nincs tisztában a helyes fogmosás módjával. A fognyaki kopások nagy része a helytelen, erőteljes vízszintes “sikálás” eredménye.

A modern elektromos, háromdimenziós, oszcilláló félkörös mozgású, kisfejű fogkefék segítségével lényegesen rövidebb idő alatt varázsolhatjuk lepedékmentessé a fogfelszínt. Természetesen házon kívül gyerekeink hagyományos fogkefét használnak, ezért fontos, hogy elsajátítsák a kézi fogmosást is! Egyes készülékekben időkapcsoló is van, ami jelzi, mikor szabad leghamarabb abbahagyni.

Mikor, miért, mennyi ideig?

A fogmosás célja a fogszuvasodást és a fogágygyulladást okozó baktériumok, illetve ételmaradékok eltávolítása, ezáltal a csillogó, fehér fogak megőrzése vagy elérése. Legjobb minden étkezést követően, de legalább a reggeli és a vacsora elfogyasztása után! Naponta egy rendkívül gondos, alapos fogmosás – este! – hasznosabb, mint többszöri, elkapkodott sikálás! Ha nincs lehetőségünk napközben megtisztítani fogainkat, akkor legalább egy erőteljes, alapos szájöblítést végezzünk vízzel! A cukormentes rágók is segíthetik a fogszuvasodás megelőzését.

Addig tart a jó fogmosás, amíg a lepedéket el nem távolítottuk. Ehhez legalább két-három perc szükséges. Tisztaságukat nyelvünkkel is ellenőrizhetjük. Ha nyelvünkkel tapintva simának érezzük, tiszták, ha érdesnek, lepedékesek a fogaink. Plakkfestő tablettával könnyen ellenőrizhetjük az eredményt! Egy felmérés szerint a magyarok átlagos fogmosási ideje egy percnél is kevesebb!

Csodás elem

A fluodrid egyrészt beépül a fogba és így ellenállóbb zománc alakul ki, ezenkívül a fogfejlődés során ellenállóbb fogak növekednek, ám fontos hatása az is, hogy gátolja egyes cukorbontó enzimek működését.

Természetes úton élelemmel és ivóvízzel kerülhet a szervezetünkbe. Néhány élelmiszer (hal, tea) is tartalmaz fluoridot, ezekből azonban nem fogyasztunk annyit, hogy az optimális mennyiséget bevigyük.

Rendszeres fluoridbevitellel, illetve helyileg alkalmazott készítmények használatával húsz-huszonöt százalékal csökkenthető a fogszuvasodás valószínűsége. A fluorid tehát nem csodaszer, de segítségével valóban nagy eredményeket lehet elérni. Igazi sikert azonban csak akkor várhatunk, ha a megelőzés másik három ismert módszerét: szájápolás, helyes táplálkozás, rendszeres kontroll együttesen és rendszeresen alkalmazzuk!

A világ legtöbb részén – sajnos Magyarországon is – az ivóvíz minimális fluoridot tartalmaz. A kiegészítés két úton lehetséges. Egyrészt a szervezetbe bevitt fluorid (dúsított víz, só, tej, tabletta) segítségével, a vérkeringés útján. Fluoridált sót használók ne fogyasszanak fluoridtablettát! Másrészt a fogak áttörése után, helyileg alkalmazott fluorid készítményekkel: öblítő, ecsetelő, fogkrém, zselé). Kutatások szerint ez a módszer hatékonyabb.

Ha már tud öblíteni a gyerek, mindenképpen fluoridos fogkrémmel mossunk fogat!

Kihez forduljunk?

A kicsiket vihetjük gyerekfogorvoshoz, de megkérdezhetjük saját fogorvosunkat is, hogy vállal-e gyerekeket is. Valóban sokkal több idő és türelem kell a gyerekekhez, de a győzelem is nagyobb, ha sikerül egy nagyon félős, eleinte a kezelést sem engedő kispácienssel összebarátkozni.

Ajánlatos legkésőbb az összes tejfog kibújása után, két és fél, hároméves korban elvinni a fogorvoshoz. Remélhetőleg ebben a korban nem lesz szükség még kezelésre. Megismerkedhet és megbarátkozhat a rendelő légkörével, eszközeivel, a liftes székkel, zuhanygéppel és a doktor nénivel vagy bácsival. A kis páciens biztos kap valami kis jutalmat a varázsfiókból.

Ha soron kívül heveny fogfájással kell elvinni a kisgyermeket a fogorvoshoz lehetőleg ne kísérje az egész család! Legfontosabb, hogy soha ne csapjuk be azzal, hogy “csak megnézik a fogadat, csak gyógyszert kapsz, biztosan nem húzzák ki”. Az őszintén felvilágosított gyerek könnyebben elfogadja a helyzetet. Amikor nincs szükség sürgős kezelésre, és a gyerek fél és ellenáll, semmiképpen sem szabad az ellenkezés és sírás dacára erőszakkal beavatkozni. Ilyenkor valamilyen szimbolikus kezelést is végezhet a fogorvos, például vattagombócos ecsetelést. Nagyon fontos, hogy ne legyen rossz emlékű az első találkozás.

Ha ez sikerül, akkor egész életére kihatással lesz, és a kis páciensből nem lesz később fogait – félelme miatt – elhanyagoló felnőtt! Legalább félévente keressük fel fogorvosunkat, aki figyelemmel kíséri a fogváltást, időben felismeri és kezeli a fog- és ínybetegségeket, fogazati rendellenességeket, rossz szokásokat, illetve elvégzi a szükséges kezelést.

Tejfogból állandó

A fogváltás lényege, hogy a húsz tejfog szép lassan kiesik, és helyükbe összesen harminckét maradó fog lép. A tejfogidőszak a második és a hatodik év közötti idő, a vegyes fogazat a hatodiktól a tizenkettedikig tart.

Az első maradó fogak, az úgynevezett “hatosok”, az utolsó tejőrlő mögött hatéves kor körül jelennek meg. Nem vált tejfogat, így nem előzte meg fogkiesés, sokan tejfognak vélik. Sajnos mivel nem fordítanak kellő figyelmet a tisztítására, gyakran már a teljes kibújás előtt szuvasodni kezd.

A ténylegesen látható fogváltás az alsó metszőkkel folytatódik, majd többé-kevésbé meghatározott sorrendben halad végig: nagyjából nyolcéves korig az alsó-felső metszők (összesen nyolc) majd kilencéves kor után a kisőrlők és a szemfogak (összesen nyolc + négy), ezt követően a sor végén a második nagyőrlők, a hetesek (négy), végül a bölcsességfogak (négy) előtörésével fejeződik be. Ez utóbbinak a megjelenési idejét a helyhiány lényegesen befolyásolhatja, az is előfordul, hogy az állcsontban rekednek. A fogak előtörési sorrendjében egyéni eltérések lehetségesek.

A kétségbeesett mamáknak, akik azzal keresnek meg, hogy az új fogak nem olyan szép fehérek, mint a tejfogak, azt kell válaszolnom, hogy ez természetes.

Normális esetben a tejfog gyökere felszívódik, és a fog “magától” kiesik. Csak abban az esetben vagyok a híve a fogorvosi segítségnek, ha nincs remény a teljes kimozdulásra, illetve a mozgó tejfog körül gyulladt az íny, mert nehézkes a fogmosás. Gyakran előfordul, főleg az alsó metszőknél, hogy a tejfogak mögött bújnak a maradó fogak. A tejfog eltávolítása után, ha van elég hely, szépen a helyükre állnak. Ha a kiesett tejfog után fél-egy éven belül nem jelenik meg új fog, érdemes megvizsgálni, mi az oka. Akadály lehet egy vagy több számfeletti fog, de az is előfordul, hogy nincs meg a megfelelő számú fogcsíra. Ezeket röntgen-vizsgálattal könnyen meg lehet állapítani.

A rendszeres kontroll alkalmával figyelemmel kísérjük a fogváltást, és ha szükséges, elkezdjük a fogszabályzó kezelést. Nagyon fontos a korai felismerés és kezelés!

Ádáz ellenség: a nass

Gyerekeink egészégét egészséges és korszerű táplálkozással óvhatjuk meg. Nincs szükség tehát semmiféle speciális diétára, hogy fogaink épségét megőrizzük! A legnagyobb baj, hogy rengeteg cukrot fogyasztunk. Ezt igazolja az a statisztikai adat is, mely szerint a magyar lakosság évi cukorfogyasztása fejenként negyven kiló! A WHO (Egészségügy Világszervezet) szerint a fele lenne az optimális! A cukorfogyasztás csökkentése nemcsak a fogazat épsége szempontjából fontos, hanem így megelőzhetünk más betegségeket is, a kóros elhízást, cukorbetegséget is.

Kezdjük ott, hogy ne szoktassuk hozzá kisbabánkat az édes ízekhez! A baba ízvilága sokkal gazdagabb, mint a miénk, ezért ő a cukor nélküli teát, gyümölcsöt, paradicsomos káposztát is szívesen fogyasztja, ha nem ismertettük meg vele a cukrozott változatot.

A fogak szempontjából nem is az édesség mennyisége és milyensége a fontos, hanem a gyakorisága. Természetesen minél gyakrabban nassolunk, annál inkább károsítjuk fogainkat. Érdekes, hogy a csokoládé illetve a csokival bevont édességek fogszuvasodást okozó hatása kisebb. Ennek oka valószínűleg a kakaó zsírtartalmának tulajdonítható. A zsírok ugyanis bevonó hatásuk folytán fejtik ki védő hatásukat. Ezért ajánlatos étkezés után sajtot fogyasztani, ha nem tudunk fogat mosni, például kiránduláson, vendégségben!

Persze tiltani sem szabad az édességet! Tanítsuk meg gyerekünknek, hogy csak főétkezések alkalmával kaphat, és utána kövesse feltétlenül fogmosás! Lányaim ezt már jól tudják, és büszkén állok a boltban, amikor egy-egy édességre rámutatva ígérik: “Mama, utána azonnal fogat mosunk!” Az édesség fogalma merüljön ki kakaóscsiga, bukta stb. formában!

Ne feledjük, a nassolás nemcsak ételt jelent, hanem cukros tea, üdítők fogyasztását is! Az étkezések közt legjobb, ha csak vizet iszik gyerekünk.

A szakember tapasztalatai

Szaktanácsadó: Dr. Piskóty Ildikó fogorvos, három kislány édesanyja. Személyes, jól bevált tapasztalatait is megosztotta velünk:

• Fogkefe: nálunk az a szokás, hogy napközben kézit, este az elektromosat használják a gyerekek, hiszen akkor a legfontosabb az alapos tisztítás.
• A rendelőben: Jó hatású, ha a saját kezelésünkre néhányszor elkísér a kicsi is, mielőtt ő kerül sorra. Persze ez csak akkor működik, ha van példamutatás! Volt többször olyan esetem, amikor a mama a gyereknél is sokkal jobban izgult, és ennek sajnos hangot is adott.
• Nass-ügyek: Tapasztalatból látom, hogy minden bevezetés kérdése! Sokkal könnyebb ragaszkodni bizonyos szabályok betartásához, mint rossz szokásokról (például boltban túrórudit, kekszet, de akár kiflit is a gyerek kezébe adni), leszoktatni gyerekeket.
• Tiltás: a nagy koncentrációjú és erősen tapadó édességekre (nyalóka, karamella) mondok csak határozott nemet, de ilyet már nem is kérnek, mert következetes vagyok.
• Összefogás a nagyikkal! Következetesen megbeszéljük velük, mit szabad és mit nem, ha a lányok náluk vannak. Ugyanezt próbálom az ovistársak szüleivel is elérni.

Korai fogváltás

A fogváltás és a szemizmok fejlődése meglepő kapcsolatban áll egymással. Akkor látunk élesen, ha a szemlencsén képződő kép éppen az ideghártyára vetül. Ha közelre vagy távolra nézünk, a szemizmok kissé rövidítik, illetve nyújtják a szemlencsét, hogy a kép mindig a megfelelő helyre kerüljön. Csak mintegy öt-hét éves korra lesznek ezek olyan rugalmasak, hogy az éles közel- és távollátást így tudják szabályozni.

A szemizmok érettségéről árulkodik a fogváltás, az első fogak ugyanis éppen akkor hullanak ki, amikor a szemizmok képesek a közel- és távollátás közötti gyors váltásra. Előfordulhat, hogy már ötéves korban megkezdődik a fogváltás. Az első fogak kiesését sokszor hosszú szünet követi, lehet, hogy késlekednek a maradó fogak. A fogsorban támadó lyuk miatt szétcsúszhatnak a meglévők. A rendezetlenség és a korán kezdődő fogváltás nem ok aggodalomra, mert az állkapocscsontok még igen képlékenyek. A rendszeres és alapos fogmosás azonban elengedhetetlen a későbbi szép fogsor érdekében.

Az első fogak kihullását emlékezetessé tehetjük, ha a fogakat megőrizzük egy kis dobozkában vagy zsákban.

Cukor és immunrendszer

A Dél-Kaliforniai Fogorvosi Társaság számos vizsgálatot folytatott a cukorfogyasztás immunrendszerünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ezek a tanulmányok kimutatták, hogy a cukorfogyasztás növekedésével csökken a fehérvérsejtek baktériumölő képessége. Ha valaki tizenkét órán keresztül nem fogyaszt cukrot, akkor egyetlen fehérvérsejtje átlagosan tizennégy baktérium elpusztítására képes. Ha ugyanez a személy hat teáskanállal egyenértékű cukormennyiséget visz be a szervezetébe (nagyjából ennyi cukor található egy fél pohár pudingban), akkor az adott fehérvérsejt már csak tíz baktériumot tud elpusztítani. Ha huszonnégy kanálnyi cukrot fogyasztunk, akkor a fehérvérsejtünk már csak egyetlenegy baktériummal tud végezni, s ez kilencvenkét százalékos visszaesés.

A cukornak ez a hatása nem csak pillanatnyilag érvényes, a hatás öt teljes órán át fennáll. Ez azt jelenti, hogy a huszonnégy teáskanálnyi cukor felszívódása után fehérvérsejtjeink néhány órán keresztül nem képesek megfelelően ellátni feladatukat, és erősen csökken szervezetünk ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben. Problémát jelent az is, hogy számos élelmiszert, amely cukrot tartalmaz, nem tekintünk cukorforrásnak. Ilyenek többek között az üdítő italok, a sütemények, a fagylalt, a lekvár, a méz, a csokoládé. Íme néhány egyszerű tanács gyermekeink egészségének védelmében:

• Cukrozott italok helyett inkább rostban gazdag gyümölcslével vagy vízzel kínáljuk gyermekeinket. Ha teát adunk nekik, azt cukor nélkül, vagy kevés mézzel ízesítve adjuk.
• Édesség helyett válasszunk friss gyümölcsöt desszertnek.
• Csökkentsük minimálisra étrendjükben a cukorkák, csokoládék, sütemények, pudingok, szörpök fogyasztását.
• Kevés cukrot használjunk a sütemények, desszertek készítésénél! Kiváló édesítő lehet a mazsola, a banán, amennyiben ezeket fel tudjuk használni az adott ételhez.
• Legyünk mértékletesek a méz fogyasztásában is.

Rossz helyen nő a foga?

Néha előfordul, hogy az újszülött “foggal” születik. Ez valójában csak fogszerű képződmény, nincs gyökere, és csak felszínesen rögzül az ínyben. Ha akadályozza a szoptatást, érdemes eltávolítani, egyébként előbb-utóbb kezelés nélkül is kihullik. A jelenség oka többnyire ismeretlen marad.

A korai fogzásnál gyakoribb jelenség a késői fogzás, amely többnyire általános betegségek, például az angolkór, a Down-kór, az elégtelen pajzsmirigy-működés vagy a táplálkozási zavar egyik tünete, de előfordul, hogy nem tudjuk megállapítani a késés okát. Ilyenkor a tejfogak a szokásos előtörési időhöz képest legalább egy évvel később bújnak ki.

A fogak fejlődésekor – szerencsére ritkán – számbeli, méretbeli, alaki, szerkezeti, helyzeti rendellenességek alakulhatnak ki. Egyesek csak a tejfogakat érintik, de némelyik akár a tej- és maradó fogazatot is. Később, hatéves kor után, a fogváltás kezdetekor látható “kuszaság” még nem jelenti azt, hogy később fogszabályzásra lesz szükség. A fogacskák legtöbbször egymást “lökdösve” beállnak a sorba.

Miért csikorgatja a fogát?

Az alsó és a felső fogak kinövésével új játékot fedezhet fel a kisgyerek: a két fogsor összepréselésével és mozgatásával hajmeresztő hangot csikarhat ki. Rendszerint valamilyen savtartalmú ital után jön rá erre, a gyümölcslé savtartalma ugyanis marja a fogzománc külső rétegét, így a fogak különösen csikorgósak lesznek.

Az éjszakai fogcsikorgatás hátterében sem feltétlenül lelki gondok állnak. Bár az álomban jelentkező feszültség kiül az arc izomzatára, az állkapcsok összeszorulnak az álomtevékenység hatására, gyakoribb, hogy a fogsor átrendeződése, újabb tejfogak megjelenése okozza a fogcsikorgatást. Ilyenkor ugyanis az egymással szemben álló fogak lecsiszolódnak, hogy tökéletesen illeszkedjenek. A fogorvosok “berágásnak” nevezik ezt a folyamatot, ami teljesen normális, sőt a fogsor fejlődése, a fogak illeszkedése szempontjából fontos is. A néhány napig tartó fogcsikorgatás után nyugalmi időszak következik egészen az újabb fog kinövéséig, amikor ismét megismétlődhet ez a folyamat. Az első tejfogak rágófelülete már egészen sima, mire kihullanak.

Lyukas a foga!

A kicsik fogán előbb a fehér elszíneződés, majd a barna, egyre mélyülő foltok tűnnek fel. Ellenőrizzük rendszeresen, megfelelő világításnál, hogy épek-e a fogacskák. Kétséges esetben forduljunk fogorvoshoz! Ha már van lyukas foga a kisgyereknek, félévente vagy akár gyakrabban is indokolt lehet az ellenőrzés.

Gondoljuk végig, mi okozhatja a problémát! Van-e saját, három-négy havonta cserélt fogkeféje? Rendszeresen, alaposan végigdörzsöljük-e a pici fogacskákat, vagy csak rágcsálja a fogkefét? Nem alszik-e el édes innivalóval a szájában? (A szoptatás során nem kell fogromboló hatástól tartanunk. Az anyatej antibakteriális összetevői a fogszuvasodást okozó mikrobáktól is védik a kicsit.) Nem iszik-e napközben túl sok cukros lét cumisüvegből? Nem fogyaszt-e rendszeresen édességet?

Használjunk fluoridtartalmú gyerekfogkrémet! Sürgősen iktassuk ki a család étrendjéből az édes, cukros ételeket, italokat. Csak ritkán engedélyezzünk ilyesmit. Ha minden óvintézkedés ellenére mégis kilyukadnak a fogak, lehetséges, hogy alkati, örökletes tényezők állnak a háttérben. Előfordul például a fogzománchiány, ami azzal jár, hogy a védelem nélkül maradó fogak könnyebben szuvasodnak. A cöliákia, azaz lisztérzékenység egyik tünete is lehet a fogzománchiány.

Ujjszopás után fogszabályzó?

Akár cumizik, akár az ujját szopja a kisgyerek, a felső állkapcsot előre, az alsót hátranyomja közben, így az élettani helyzettől eltérő állásban van a “szájberendezés”. Minél hosszabb időt tölt naponta és összességében e tevékenységek bármelyikével, annál valószínűbb, hogy maradandó elváltozást okoz, amely később csak fogszabályzóval orvosolható, esetleg beszédhiba is kialakulhat.

A rosszul záródó fogsorok elsősorban a s, sz, z hangok helyes kiejtésében jelentenek akadályt. Nem kell aggódnunk, ha a kisgyerek csak elalváskor, erős felindultságban, szokatlan helyzetben dugja be az ujját a szájába. Az ujjszopásnak szerencsére határt szab a tevékenykedés, gyurmázás, homokozás, míg a cumizásnak sajnos nem. Ha úgy látjuk, hogy a gyerek túl gyakran, túl hosszú ideig cumizik, vagy az ujját szopja, szeretgessük meg gyakrabban, és sok kimozdulással, élénk játékkal tereljük érdeklődését más irányba. Az még rosszabb, ha cumisüveggel vagy sportkupakos üveggel a foga között járkál egész nap, és folyamatosan iszogat – legjobb, ha erre egyáltalán nem szoktatjuk rá.

A fogszuvasodás fertőző lehet

A tejfogak megjelenésétől kezdve szükséges a fogápolás. Ezzel azonban még nem biztos, hogy megóvjuk kisgyerekünket a fogszuvasodástól. A fogromlást okozó, szájban bomló ételmaradékok mellett baktériumok is felelősek a rossz fogakért. Ezeket pedig legtöbbször saját szüleitől kapja a kisgyerek.

A fogzománcra kártékony sztreptokokkusz baktériumok telepednek. Amikor lenyaljuk a kicsi kanalát, cumiját, megkóstoljuk az ételét, átadjuk ezeket a kórokozókat. A fogállomány ellenálló képessége, a nyál ásványianyag-tartalma és vegyi összetétele – ezek örökletes tényezők -, valamint a baktériumok mennyisége együttesen határozza meg, mennyire romlik a kisgyerek foga. Az ételmaradékokat persze mindenképpen el kell távolítani a fogakról.

Savanyú vagy édes – árt a fogaknak!

Nemcsak az édességmaradványok okoznak fogszuvasodást, hanem az is elősegíti ezt a kedvezőtlen folyamatot, ha hosszú ideig savanyú, vagyis savas a nyál kémhatása. Fogorvosok megállapították, hogy a savanyú gumicukor például még agresszívebben támadja a fogzománcot, mint a “hagyományos” ízű. Ezek az izgalmas édességek nagy mennyiségben tartalmaznak citrom-, tej- és almasavat, így a nyál kémhatása 4 alá süllyed, vagyis erősen savassá válik, míg az édes finomságok legfeljebb 5,7-re változtatják.

A savanyú utáni fogmosás tovább rontja a fogzománcot: a sav által kikezdett védőréteget a dörzsöléssel még inkább roncsoljuk. Hasznosabb, ha vízzel vagy tejjel kiöblítjük a száját, esetleg elrágcsál egy kis sajtot, ez ugyanis segít a nyál kémhatásának lúgosításában – ezzel ismét közelítünk a normálisnak tekinthető állapothoz. Még jobb megoldás, ha egyáltalán nem adunk ilyen édességet a gyereknek.

A fogmosás megkedveltetése

A gyerek a szülői példából tanul a legtöbbet: mosson együtt fogat a család apraja-nagyja! A pici imád utánozni, hamarosan ő kéri a fogkefét! A fognyűvő manókról szóló történetek sikere szinte garantált. Jutalmazhatunk apróságokkal, ötletekben a szülői leleményesség határtalan! A játékosság a lényeg. A tisztogatásban hagyjunk önállóságot, adjuk meg a próbálkozás lehetőségét, a tapasztalatszerzés örömét. Befejezésként viszont minden fogat mi dörzsöljünk át! Készüljünk fel arra is, hogy gyerekünk életében többször eljöhet a dackorszak, ilyenkor megmakacsolhatja magát. Legyünk türelmesek, és inkább ne erőltessük pár hétig a tökéletes tisztaságot. Ne utáltassuk meg egy életre a fogmosást!

Barázdazárás

A fogorvos, fúrás nélkül, fluorid tartalmú fényre kötő anyaggal vonja be a nagyőrlőfogak felszínét, de szükség szerint (nagyon mély barázdák) a maradó kisőrlőket, metsző fogakat, sőt tejfogakat is lehet így kezelni. Amint neve is mutatja, az apró barázdák kitöltése a cél. A fogak mélyebb barázdái nehezen tisztíthatók. A barázdazárás segítségével simává alakítjuk a felszínt. A maradandó fogak megjelenése után minél hamarabb javasolt e fájdalommentes, rövid kezelés elvégzése.

Heveny fogfájás

Lehetőleg ne kísérje a gyereket az egész család, ne csináljunk nagy felhajtást! A legfontosabb, hogy soha ne csapjuk be őt azzal, hogy ?biztos nem fog fájni, csak megnézik a fogadat”. A szülő és orvos által jól felkészített, felvilágosított gyerek könnyebben elfogadja a helyzetet. Fontos megértetni a gyerekkel, hogy a doktor néni nem direkt akar fájdalmat okozni. Ő csak segíteni szeretne, mert a mama nem tud.

A fluorid csodaszernek tűnik a tájékoztató anyagok, reklámok alapján. Mi ebből az igazság?

Ha a fluorid beépül, megerősíti a fogzománcot, és más úton is megakadályozza a szuvasodást, például gátolja a szuvasodást okozó baktériumok elszaporodását. Magyarországon az ivóvíz nagyon kevés fluoridot tartalmaz. Az elégtelen bevitel pótlása, kiegészítése két úton lehetséges.

Egyrészt a szervezetbe bevitt fluorid segítségével (dúsított víz, só, tej, tabletta), másrészt helyileg alkalmazott készítményekkel (öblítő, ecsetelő, fogkrém, zselé). Ez utóbbi módszer hatékonyabb. Jó, ha öt-hat éves kortól hetente egyszer, fogmosás után egy külön erre a célra használt fogkefe segítségével, fluoridos géllel dörzsöljük be fogakat. Fontos, hogy utána nem szabad öblíteni, legfeljebb a nyállal híguló anyagot köpje ki a gyerek! Ezután egy órán keresztül nem szabad sem enni, sem inni. Igazi sikert csak akkor várhatunk, ha az ismertetett módszereket (szájápolás, helyes táplálkozás, fogászati ellenőrzés, fluoridok) együttesen és rendszeresen alkalmazzuk!

Fogbalesetek

A gyerek megnyugtatása után feltétlenül keressük meg a letört fogdarabot vagy a kiesett fogat! Ha az egész fog kirepült, csak a koronai részt fogjuk meg, a gyökeret ne! Tilos lemosni, fertőtleníteni! Legjobb, ha a sérült a saját szájában képes behozni a rendelőbe a kiesett fogat. Egy pohár tejben is megfelelő a szállítás. Azonnal keressünk fel olyan fogorvost, aki szakmailag, eszközökben és anyagokban is felkészült egy balesetes fog ellátására. A maradó fogak visszaültetésének sikere leginkább attól függ, hogy elég hamar megkezdődik-e a művelet. Ha nem sikerült a beavatkozás, akkor hetekkel, hónapokkal a sérülés után elszürkül a fog, mert elhalt. Ha az ínyen kis dudort látunk, még panaszmentes esetben is fel kell keresnünk fogorvosunkat!

Fogszabályzó

A fogazati rendellenességek nemcsak esztétikai hátrányt jelentenek, hanem szoros összefüggést mutatnak a fogszuvasodással, fogágybetegségekkel, ízületi ártalmakkal, beszédhibákkal is. A rendszeres kontroll alkalmával félévente figyelemmel kísérjük a fogváltást, és ha szükséges, elkezdjük a fogszabályzó kezelést. Tejfogidőszakban erre ritkán van ok. Vegyes szakaszban minden rendellenesség jól alakítható, általában kivehető készülékkel.

Mire van szükségünk a helyes szájápoláshoz?

Jó fogkefére, fogkrémre, fogselyemre.

Első születésnapjára lepjük meg kisbabánkat puha, kis fejű és izgalmas színű, formájú gyerekfogkefével. A kis fej előnye, hogy könnyen és alaposan meg tudjuk tisztítani a fogfelszínt, még a nehezen hozzáférhető, hátsó fogakat is. A lágy vagy közepes keménységű szálak műanyagból készüljenek, a szálvégek pedig legyenek lekerekítettek.

A fogkefét két-három havonta cseréljük, de fertőző betegség után azonnal. Az elhasználódott fogkefe nem tisztít egyenletesen és hatékonyan, teret ad a fertőzést okozó baktériumoknak. Kapható már olyan fogkefe is, amely a használattal arányosan jelzi az elhasználódás mértékét.

Használjunk fluoridos gyerekfogkrémet, amelyben a fluoridtartalom kisebb, mint a felnőttfogkrémekben. A szervezetbe jutó túlzott mennyiségű fluorid a maradó fogakon fehéres, majd sárgás-barnás foltosodást okozhat! A gyereknek elegendő egy borsónyi fogkrém. Ne adjunk fogkrémet addig, amíg nem tanítjuk meg őt köpni, öblíteni. Az öblítést kezdetben víz nélkül, levegővel próbáljuk gyakoroltatni. Fogkrémet csak akkor használjunk, ha a gyerek már nem nyeli le (két-, két és fél éves kortól).

Mikor mossunk fogat?

Ideális esetben minden étkezést követően, de legalább a reggeli és a vacsora elfogyasztása után. Egy rendkívül gondos, naponta elvégzett – inkább esti – fogmosás hasznosabb, mint a többszöri, elkapkodott ?fogkefélés”. A napközbeni tisztítást legalább egy erőteljes, alapos szájöblítéssel helyettesítsük. A cukormentes rágók is áthidaló megoldást jelenthetnek a fogszuvasodás megelőzésében.

Mennyi ideig tartson a fogmosás?

Amíg a fogakon található lepedéket el nem távolítottuk. Ehhez legalább két-három perc szükséges. (Az átlagos fogmosási idő sajnos még az egy percet sem éri hazánkban!!!) A tiszta fogfelszínt nyelvünkkel tapintva simának érezzük. Ha nagyon pontosan akarjuk látni a lepedéket, akkor használjunk plakkfestő tablettát.

Elektromos vagy kézi fogkefét használjunk?

A hagyományos kézi fogkefe használata időigényes, jó kézügyességet igényel, és tisztában kell lenni hozzá a helyes fogmosás szabályaival. Az erőteljes vízszintes “sikálással” sokan szinte lecsiszolják a zománcot, és eltolják az ínyt a fogról. Ennek eredménye a fájdalmas fognyaki érzékenység.

Elektromos fogkefe segítségével elkerülhetjük ezt, ráadásul lényegesen rövidebb idő alatt érhető el lepedékmentes fogfelszín. Egyes készülékekben időkapcsoló is van, ami jelzi, mikor szabad leghamarabb abbahagyni a fogmosást. Az elektromos fogkeféhez vásároljuk kisebb, lágyabb sörtéjű fejet a gyerekek számára, és kisebb fordulatszámon használjuk.

Kapcsolódó cikkeink:

• A fogak tisztítása
• 13+1 fogas kérdés
• Fogfúrás fájdalom és fúró nélkül
• Miért is kell fogat mosni?
• Harc a fognyűvők ellen

Forrás: Kismama magazin