Virginia Satir pszichoterapeuta szerint napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten tartáshoz és tizenkettő a gyarapodáshoz. Gondoljuk végig: épp csak túlélünk mindennap, szinten tartjuk magunkat és a családtagjainkat vagy gyarapodunk általa?
Ölelés: miért olyan fontos?
Kísérletek bizonyítják, hogy az érintésnek, ölelésnek egészségmegőrző, gyógyító szerepe van. Az érintés bizonyítottan segíti a gyógyulást egyes betegségekből, csökkenti a fájdalmat, oldja a szorongást. Gondoljunk csak arra, hogy a magzat a méhen belül már a 8.héten megkezdi a tapintásérzéke fejlesztését. A kismamák ösztönösen simogatják, megérintik a hasukat és sokszor a magzat reagál is erre.Az érintésnek, simogatásnak, ölelésnek vagy épp a ringatásnak fontos szerepe van a kisbabánkkal való kapcsolatban, a testi kontaktus erősíti a kötődést, kifejeződik általa a szeretet, nélkülözhetetlen szerepe van a szülő-gyerek kapcsolatban. Az újszülöttek számára az ölelés, az érintés az egyik legfontosabb dolog, amit az anyukájuktól kaphatnak. Az ölelés ugyanis azonnal pozitív hatást vált ki, megnyugtatja a babát, csökkenti a kortizol szintjét (azaz a stresszhormonét). Érdekes, hogy nemcsak rövid-, hanem hosszú távon is kifejti hatását: később segíti a kisgyermeket abban, hogyan reagáljon a stresszre, hogyan nyugodjon meg könnyebben.Tudományosan alátámasztott, hogy azok a gyerekek, akiket sokat szeretgettek gyermekkorukban, egészségesebb, kevésbé szorongó és szociálisabb felnőttekké válnak, mint akikkel ridegen bántak. A koraszülött babák esetében is megfigyelték, hogy a testi kontaktusnak, az érintésnek gyógyító ereje van, gondoljunk csak a mára már szerencsére széles körben elterjedt kenguruzásra. Az ölelésnek az agyfejlődésére is hatása van, fontosak az idegrendszer szabályozásában is.
- Kapcsolódó: Az ölelés 7 csodálatos hatása
Ölelés közben a pulzusszám csökken, nyugodtabbak lesznek tőle a babák. Gondoljunk bele, hányféle helyzetet oldunk meg pusztán egy öleléssel. A hisztis, síró kisgyermeket magunkhoz öleljük, szavak nélkül is azt tudatjuk vele, hogy nincs semmi baj, fújjuk el együtt ezt a rossz hangulatot. Belefut az ölünkbe és ölelésre vágyik, ha megijed valamitől, ha elesett és lehorzsolta a lábát, ha viszontlát délután az oviban, ha idegen környezetben félénkebb vagy ha fél valamitől.Ölelés közben oxitocin hormon szabadul fel, ezt a hormont nem véletlenül hívják más néven szeretet hormonnak is. Az oxitocin segíti a kötődést, csökkenti a stresszt, jobbá teszi az alvást. Mindkét fél számára, annak is, aki ölel és annál is, akit megölelnek.
Az egyik szeretetnyelvünk is az érintéshez kapcsolódik, az érintések, puszik, ölelések mind-mind annak a megnyilvánulásai, hogy szeretve vagyunk, szavak nélkül is tudjuk, érezzük az együttérzést, a kapcsolatot, a bizalmat. Ha ölelő anyát látunk, már pusztán a látvány is melegséggel tölt el, a harmóniát, a szeretetet, az egymáshoz közeliséget látjuk benne. Mert két egymást megölelő ember azt jelenti, hogy közük van egymáshoz, összetartoznak.Alkalmazzuk tehát tudatosan az ölelést, hosszú távon teszünk jót vele a gyermekünknek és magunknak is.