Terhesség

A mozgás megjelenéséig és kicsit azon túl

A mai képalkotó eljárások segítségével olyan felvételeket készíthetünk az anyaméhben, amelyek során nyomon tudjuk követni életünk legmozgalmasabb kilenc hónapját.
2008. November 11.

A mozgás megjelenéséig és kicsit azon túl

A magzat mozdulatait, mozgásait már nem fényképszerűen, hanem folyamatukban, fejlődésükben láthatjuk.

Egész életünkre kiterjedő növekedésünk és fejlődésünk szempontjából azt a kilenc hónapot tekinthetjük a legeseménydúsabbnak, amelyet az anyaméhben töltünk. Egyetlen apró sejtként indulunk és a születéskor átlagosan kb. 52 centisek vagyunk és 3250 grammot nyomunk. Sokan úgy gondolják, hogy a méhen belüli fejlődés formai és méretbeli változásai kicsiben modellezik a születéstől a halálig tartó későbbi időszakot.

A méhen belüli fejlődés három hosszú szakaszra osztható, melyek jól megkülönböztethető növekedési mintákkal írhatók le, illetve a szervezet és környezet közötti sajátos kölcsönhatásokkal jellemezhetők.

A három réteg

1. A csíraszakasz a megtermékenyítéstől a 8-10 nappal későbbi beágyazódásig tart. A megtermékenyített petesejt lassan végigvándorol a petevezetéken a méhbe és csillószőrei segítségével a méh falához tapad. Az utazás időzítése rendkívül fontos, hiszen ha túl korán vagy túl későn érkezik meg a sejt, a méhfal hormonális körülményei nem lesznek megfelelőek, ezért a kis élőlény elpusztul. A terhességek kb. 25%-a már azelőtt megszakad, hogy az anyuka felismerné az állapotát.

2. A beágyazódás után a fejlődő szervezet az embrionális szakaszba lép. Ez a szakasz a nyolcadik hét végéig tart. Ebben az időszakban a legfontosabb szervek primitív alakot öltenek és a szervezet elkezd válaszolni a közvetlen ingerlésre. A 10-13. napon a sejtek rétegekbe tömörülnek. Az ektodermából alakul ki a bőr külső felszíne, a körmök, a fogak egy része, a szemlencse, a belső fül és az idegrendszer. Az endodermából fejlődik ki az emésztőrendszer és a tüdő. A mezoderma egy kicsit később differenciálódik. Belőle alakul ki az izom, a csont és a keringési rendszer, valamint a bőr belső rétegei.

A testi fejlődés két alapvető minta szerint alakul. Az egyik a kefalokaudális minta, amely alapján a fejlődés a fejtől halad lefelé. Például a karok kezdeményei hamarabb jelennek meg, mint a lábaké. A másik a proximodisztális minta, melynek során a test közepe felé eső részek hamarabb fejlődnek ki. Tehát a felkar előbb fejlődik, mint az alkar. (1. kép) 5 hetes korban az embrió már 12 mm hosszúságú, s láthatóak a kis karjai, mint kicsinyke rügyecskék. (2. kép)

A mozgás megjelenéséig és kicsit azon túl

1. kép A mozgás megjelenéséig és kicsit azon túl

2. kép

Az első mozgások

Az izmok gyorsan differenciálódnak a test különböző részein, elérve végső alakjukat és kialakítva kapcsolataikat. Percenként több ezer idegsejt születik az agyban. A méhen belüli mozgások már a 6. hét környékén megjelennek. Ezeket a mozgásokat az édesanya még nem érzékeli. A 8-9. hét körül összerezzenésszerű és lassú mozgások különíthetők el. Ebben az időszakban a száj körüli terület ingerlésére az embrió a fejét és nyakát fordítja. Karjai remegnek, felsőteste behajlik és sokszor a száját is képes kinyitni. Csuklik és a megriadás jeleit produkálja.

A magzati szakasz a születésig tart és a szervrendszerek olyan szintre fejlődnek ebben a szakaszban, hogy a baba képes orvosi segítség nélkül az anya testén kívül létezni. 10 hetes korában a magzat már az emberi élőlény kicsinyített mása. Kb. egy felnőtt hüvelykujjával azonos méretű. Száját nyitni és csukni tudja. Ilyenkor már az arcvonások is felismerhetők.(3. kép)

A mozgás megjelenéséig és kicsit azon túl

3. kép

A következő időszakban a test mozgásai egyre változatosabbak és összehangoltabbak lesznek. A 10. héttől látható mozgások: kezét a fejéhez emeli, a végtagok hajlító és nyújtó mozgásokat végeznek, nyújtózás, nyelés, száj nyitása, zárása, a hossztengelye mentés forgómozgást képes végezni. 11 hetesen kb. 6-8 cm hosszú. Ekkor már ki tudja nyújtani karjait, rúgkapál, úszik a biztonságot adó kellemes hőmérsékletű magzatvízben. A babák növekedésével elkezdenek vándorló mozgásokat végezni a méh egyik végéből a másikba sajátos propellerszerű kéz és lábmozgásokkal. Ez a típusú mozgás a gerinc, a fej és a vállak koordinált működését igényli.

Ekkor azonban még mindig olyan kicsi, hogy az anya nem érzékeli a mozgását. Összetett arckifejezésekre képes, sőt mosolyogni is tud. Fejét képes előre hajtani, ásít. Szervrendszereinek működése egyre hatékonyabbá válik.

12 hetes korban a kezek és a lábak már tökéletesen kialakulnak, az ujjlenyomatok is bevésődnek a bőrbe, melynek alapján az egyén azonosítható. Ekkor már ráncolni tudja homlokát, fintorog, csücsöríti ajkait. (4. kép)

A mozgás megjelenéséig és kicsit azon túl

4. kép A mozgás megjelenéséig és kicsit azon túl

5. kép

A légzőizmok “erősítése”

A 13-14. héten a magzat már ki-be nyeli a magzatvizet. Ezt teszi egészen megszületésének pillanatáig, hogy felkészüljön a légzésre és az evésre. Természetesen lélegzetvétel még nincs, az oxigén a véráram útján érkezik, de a légzőmozgások begyakorlása már megindul. Kialakulnak a hangszálai is. A sírás is megjelenik, mint a védekező reflexek egyike, felkészülve a “szárazföldi” életre. (A könnyek szerepe többek között a szemgolyó nedvesen tartása.) A 16. héten a magzat kb. 16 cm hosszú. Ekkor már egyértelműen megállapítható, hogy fiú vagy lány. Keze fogásra képes, tud “úszni” és “bukfencezni”. Hallja édesanyja szívverését és hangját. (5. kép)

A mozgás fontossága

A mozgás megjelenéséig és kicsit azon túl

18. héten már kb. 23 cm hosszú és 400 gramm súlyú. Kialakulnak a szempillák és felismerhetők a körmök. Ekkor már szabadon mozog az anyaméhben, rugdos, nyújtózkodik. Rúgásai azonban olyan gyengék, mint a pillangó szárnycsapásai, vagy egy szappanbuborék elpukkanása. (6. kép) Az adatok arra utalnak, hogy a magzati aktivitás fontos tényezője a fejlődésnek. Az aktivitás döntő pl. a végtagok normális fejlődésében.

Csirkeembriókkal folytatott vizsgálatok alátámasztották, hogy ha gyógyszerekkel megakadályozzák a mozgást, akkor azoknak a fölös idegsejteknek az elhalása elmarad(!), amelyek nem szükségesek az adott végtag mozgásához. Ezáltal a csirkeembrió izületei merev, spasztikus szerkezetbe rögzülnek.

Amikor már az anya is érzi a mozgást

20. héten már kb. 25 cm-es a magzat. Megerősödnek mozgásai, és a rúgásokat már az anya is jól érzékeli. Bőrén fehér kenőcsös máz képződik (ez a magzatmáz), ami megóvja őt a kiázástól. Ahogy múlnak a napok, hetek, a magzat egyre nagyobb lesz, és 6 hónaposan már kb. 30 cm hosszú. Szorosan összegömbölyödik, térdét felhúzza csaknem az álláig, karjait maga előtt keresztbe teszi, feje a mellkasára csuklik. Ekkor már jól hall. Ha mamája megszólal, ő megmozdul, mintha csak felelni akarna neki. Mozgását már mások is érzékelik (a hasfal hullámzik).

A hangos zajoktól megijed, összerezzen. A 26 héttől kezdve reagál a fényre, megváltozik a szívritmusa és mozogni kezd. A terhesség vége felé a magzat látja az anya kifeszülő hasán átszűrődő fényeket. A 24. héttől kezdve már működőképes a tüdeje is. A 28. héttől periodikussá válnak a légzőmozgások.

Egy kis torna a magzatvízben

A 7. hónapban kinyitja a szemét. A méh vastag, rugalmas falához érintve lábacskáit, azokat megfeszítve, majd oda-vissza húzva lépegető mozdulatokat tesz. A belsőfülben elhelyezkedő vesztibuláris rendszer, amely az egyensúlyérzék szerve jól fejlett, ami azt jelenti, hogy a magzat képes érzékelni az anya testhelyzetének megváltozását. Az anya testmozgásával serkenti a magzat aktivitását. Az így végzett “könnyű edzések” kedvezően befolyásolják a magzat fejlődését.

A 8. hónapban már minden testrész és szerv kifejlődött. Kezdenek kialakulni a zsírszövetek, melyek biztosítják a hőháztartás egyensúlyát a születés után.

A 9. hónapban kevesebbet rúgkapál, hiszen szűkös számára az anyaméh. Az emberi magzat az állatvilág utódaihoz képest viszonylag fejletlenül jön a világra. Ennek legfőbb oka, hogy a koponya méretének gyors növekedése és a szülőcsatorna szűk keresztmetszete kockázatossá teszik a szülést. A magzat rendelkezik minden olyan mozgásmintával, amelyre a születés után szüksége lesz.

A szülés biológiai folyamatai egyformák minden kultúrában, azonban a szülés megszervezésében és lebonyolításában jellegzetes eltérések vannak. Azoknak a szülőknek, akik a tápszereken ábrázolt csecsemők alapján alkottak képet a születendő gyermekükről, komoly megrázkódtatásban lehet részük. Az újszülött feje aránytalanul nagy, a szülőcsatorna szűk keresztmetszete miatt a fej deformálódhat is.

Ez is érdekelhet:

Forrás: HáziPatika.com