A terhesség alatt gondoskodnunk kell azoknak a vitaminoknak és ásványi anyagoknak a beviteléről, amelyek egészségünk megőrzéséhez és emellett a kisbabánk egészséges fejlődéséhez szükségesek.
Ezek közül talán az egyik legismertebb a folsav, ami nélkülözhetetlen a vörösvérsejtek termelődéséhez, mérsékli a terhesség elején sok kellemetlenséget okozó émelygést és hányást, valamint a magzat idegrendszerének korai, egészséges fejlődésében is pótolhatatlan a szerepe.
A folsavról Czeizel Endre és Papp Zoltán professzor vizsgálatokkal igazolták, hogy a fogamzás előtti, illetve a terhesség első három hónapjában történő alkalmazása jelentősen csökkentheti az úgynevezett velőcsőzáródási rendellenességek kialakulását.
Mik azok a velőcsőzáródási rendellenességek?
A velőcsőzáródási rendellenességek az agyat és a gerincvelőt érintő veleszületett rendellenességek, melyek leggyakoribb megnyilvánulási formái a nyitott gerinc, a koponyahiány és az agysérv.
A velőcső záródása a fogantatást követő 22-28. nap között történik, amikor sokan még nem is tudják, hogy babát várnak. Az esetleges rendellenességek az egész életminőséget jelentősen befolyásolhatják (gerinc-, csípő- és térdízületi deformitásokkal, széklet-és vizelettartási képtelenséggel és vízfejűséggel járhatnak), ezért rendkívül fontos, hogy időben megelőzzük a kialakulásukat.
Nem lehet tehát elégszer hangsúlyozni, hogy már a fogantatás előtt érdemes gondoskodnunk szervezetünk megfelelő folsavellátottságáról!
Hogyan gondoskodhatsz elegendő folsavról?
A kiegyensúlyozott étrend bőségesen tartalmaz folsavban gazdag leveles zöldségeket (spenót, kelkáposzta, kelbimbó), salátákat, citrus- és babféléket. Kiváló folsavforrás a máj, a földimogyoró, a búzacsíra és búzapehely is. Sajnos azonban normál táplálkozás mellett is szenvedhetünk folsavhiányban, ezért megelőzésként érdemes célzott folsavpótlással is kiegészítenünk étrendünket.
Ebben nyújthatnak segítséget a terhesvitaminok, valamint azok a kombinált készítmények, amelyek a folsav mellett vasat is tartalmaznak.
De miért kell a folsav mellett vasat is szedni a várandósság alatt?
A terhességi vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány. Miért fenyegeti ez a probléma a gyermeküket váró kismamákat?
A várandós nő keringésében lévő vérmennyiség a terhesség előrehaladtával folyamatosan nő, hogy támogatni tudja az egyre nagyobb méhlepényt, azaz biztosított legyen a táp- és salakanyagcsere a fejlődő magzat számára.
A növekvő vérmennyiség a vasszükségletünket is megnöveli, ráadásul az utolsó hetekben a magzat is elkezd belőle raktározni, így ha nem kezdünk el gondoskodni a vas megfelelő pótlásáról minél korábban, a szülés idejére kialakulhat a vashiányos vérszegénység. Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, ha a szülés nagy vérvesztességgel jár. A 3. trimeszterre majdnem biztosan számíthatunk vashiányra, ha a vasraktárainkat nem töltöttük fel már a tervezett babavállalás előtt vagy a fogantatás környékén.
Fotó: Gettyimages
Tudni kell azt is, hogy a terhességben megnövekedett vasszükséglet miatt még a leggondosabban összeállított és pontosan betartott étrenddel sem lehetséges elegendő vassal ellátni szervezetünket. A kialakuló vashiányos vérszegénység pedig komoly következményekkel járhat az anya és a gyermek egészségére nézve.
A súlyos vérszegénység miatt a magzat méhen belüli fejlődése nem lesz megfelelő, növekedése elmaradhat, születési súlya alacsonyabb lesz és üres vasraktárakkal jöhet a világra, ami számtalan rövid és hosszú távú egészségi kockázatot jelent.
Az anya kimerült vasraktárai növelhetik a szülés során a preeklampszia, a placentaleválás, a szívelégtelenség és az ezzel összefüggő halálozás kockázatát, valamint a vérátömlesztés szükségességét. A vérszegénységről kimutatható, hogy fontos kockázati tényező mind az anyai, mind a magzati halálozás szempontjából.
A vashiányos várandósoknál nagyobb valószínűséggel alakulhat ki pajzsmirigy-működési zavar, ami vetéléshez vagy koraszüléshez vezethet, illetve a magzat szellemi fejlődésének elmaradását is okozhatja. Svéd kutatók vizsgálata szerint a terhesség korai szakaszában fellépő anyai vérszegénység az autizmus spektrumzavar (ASD), a figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) és az intellektuális képességzavar fokozott kockázatával is jár.
Hogyan lehet megelőzni a vashiányt?
Várandósság alatt a vasban gazdag étrend mellett szájon át szedhető vaskészítményre lesz szükségünk. A WHO ajánlása szerint a várandós nők számára megelőzésként napi 30-60 mg vas és 400 μg folsav kiegészítő szedése javasolt, diagnosztizált vérszegénység esetén pedig 60-tól 200 mg-ig terjed az ajánlott napi elemivas-bevitel.
További cikkek a témában:
- Kismamák, akik biztos, hogy vashiányosak lesznek
- Vashiány és szülés utáni depresszió – Van összefüggés?
- Mire figyeljünk, ha hatásosan szeretnénk a vasat pótolni?
Kapcsolódó cikkek
