Nagyjából a terhességek 20-30 százaléka tekinthető magasabb kockázatúnak, azt, hogy egy várandósság ezek közé tartozik-e, természetesen a kezelőorvos dönti el. Kockázatosabb lehet a terhesség például egy súlyos, krónikus betegség (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- vagy vesebetegség, daganatos betegségek, autoimmun betegségek) miatt, a korábbi problémás terhességek következményeként, de a kockázatokat növeli az életkor is (éppen ezért a nagyon fiatal, vagy éppen a 35 év feletti kismamákat is magasabb kockázatúnak tartják). Nagyobb rizikója van a komplikációknak akkor is, ha korábban már többször volt vetélése, koraszülése vagy császármetszése a kismamának, esetleg ötnél több terhessége volt.
Nagyobb kockázatúnak számítanak a többes terhességek, ha a vizsgálatok során kiderül, hogy a születendő kisbabának genetikai, fejlődési rendellenessége van, illetve akkor is, ha a magzat nem megfelelően fejlődik.
Egy “normálisnak” induló terhesség is magas kockázatúvá válhat, ha a kismamánál a várandóssággal összefüggő problémák alakulnak ki, például terhességi diabétesz, preeklampszia, RH-összeférhetetlenség, vagy ha a méhszájjal, méhnyakkal vagy méhlepénnyel vannak gondok.
Milyen szövődményekkel járhat a kockázatos terhesség?
Nem kell azonnal kétségbe esni, ha a kiderül, hogy magasabb kockázatúnak számít a terhességünk. Az esetek nagy részében elég egy kis odafigyelés, hogy a terhesség eseménytelen legyen: ha megfogadjuk az orvosunk tanácsait, részt veszünk a vizsgálatokon és odafigyelünk magunkra, akkor jelentős mértékben csökkenthetjük a komplikációk rizikóját.
Természetesen, mindig az egyéni jellegzetességektől függ, hogy milyen szövődmények veszélyeztetik a magzatot, illetve az anyukát. Vannak olyan tényezők, melyek súlyosabb rizikóval járnak együtt, mások viszont “csak” kellemetlenségeket okoznak. A legsúlyosabb esetekben szövődmény lehet a koraszülés, a kis születési súly, a lassú növekedés, sőt akár a magzat, illetve az anya élete is veszélyben lehet.
Több vizsgálatra lehet szükség?
A magasabb kockázatú terhességekből is születhetnek teljesen egészséges kisbabák, de ehhez bizony arra is szükség lehet, hogy több vizsgálaton vegyen részt a kismama, esetleg a javasoltnál gyakrabban vagy korábbi időpontban végezzék el ezeket (pl. a terhességi cukorbetegség szűrésére szolgáló cukorterheléses tesztet néhány héttel előbbre hozhatják).
Mit tehet a kismama?
Jó néhány dolog van, amit a kismama is megtehet, hogy a terhessége minél simább legyen. Erre különösen nagy szükség lehet abban az esetben, ha már előre “sejtjük”, hogy magasabb kockázatú lesz a terhességünk (pl. az életkorunk vagy egy ismert betegségünk miatt). Érdemes például már a babatervezés időszakában, még a pozitív terhességi teszt előtt felkeresni a nőgyógyászunkat, esetleg genetikai tanácsadáson is részt vehetünk.
Folsavat is elkezdhetünk szedni, már a fogantatás előtt. A folsav hozzájárulhat a fejlődési rendellenességek elleni küzdelemhez és a túlságosan alacsony születési súly rizikóját is csökkenti. A folsav az anyukára is jó hatással van, például csökkentheti a magas vérnyomás vagy a preeklampszia kialakulásának esélyét.
Ha pedig sikerütl teherbe esni, fontos, hogy minden orvosi vizsgálatra menjünk el, fogadjuk meg az orvos és a védőnő tanácsait, és igyekezzünk minél egészségesebben élni!
(via)
Ez is érdekelhet:
Kapcsolódó cikkek
