Az angolszász szakirodalom egyébként preeclampsiának (preklampsziának) is nevezi, utalva arra, hogy a toxémia egyfajta görcsös állapotot előzhet meg. Nem kell azonban megijedni! Amíg ugyanis ez a súlyos állapot nem következik be, addig mind a magzat, mind az anya többé-kevésbé biztonságban van. Az igazi veszély maga ez a görcsös állapot, amely már maga a magzat és az anya életét is veszélyeztetheti.
A toxémia a terhesség 20. betöltött hete után jelentkezik, és az első terhességek 5-7%-ában fordul elő.
Terhességi toxémia
A terhességi toxémia tünetei
A terhességi toxémia három alapvető tünettel rendelkezik, ezek közül kettő az, ami fontos jelzés a betegségről:
1. Magas vérnyomás
Terhességi toxémia esetén a vérnyomás értéke 140/90 Hgmm fölé emelkedik. Magas vérnyomásról beszélünk, ha két különböző alkalommal mért vérnyomás 140/90 Hgmm vagy annál magasabb, továbbá a magas vérnyomás a terhesség betöltött 20. hete után jelentkezik, és egyéb tünetek is társulnak hozzá – fehérjeürítés, ödéma.
A magas vérnyomás kiszűrése elsősorban a terhesgondozás keretében történik, de szükséges lehet az otthoni mérés és az értékek folyamatos feljegyzése is.
2. Fehérjeürítés
A másik jellegzetes tünet a vizeletben megjelenő nagy mennyiségű – napi több mint 0,3 gramm – fehérje. Szintén terhesgondozás keretében történő vizeletvizsgálattal szűrheti ki.
E két tünet együttes előfordulása igen súlyos következményekkel járhat, így a terhesgondozás alatt nagy figyelmet igényel azoknak az édesanyáknak a kiszűrése, akik érintettek lehetnek a terhességi toxémiában.
Csak maga a magas vérnyomás önmagában háromszorosára emelheti a szülés körüli magzati halálozást, ha ehhez fehérjevizelés társul, akkor húszszorosára is emelkedhet ez a szomorú arány.
3. Ödéma
Korábban a toxémia harmadik tüneteként tartották számon az orvosok a vizesedést, amely azonban olyan gyakran jelentkezik a terhesség során, hogy önmagában nem jelenti a terhességi toxémiát, csak akkor, ha mellé magas vérnyomás illetve fehérjeürítés is társul.
Milyen figyelmeztető jel utal az ödémára?
A terhesgondozáson a láb, a boka és a kéz vizsgálata során ellenőrzik a vizesedés mértékét, emellett a testsúly növekedésének ütemét is figyelemmel kísérik, hiszen az optimális 10-12 kg-nál nagyobb mértékű gyarapodás mögött is állhat egy intenzívebb vizesedési folyamat.
A vizesedést akkor tekinthetjük figyelmeztető jelnek, ha az ágynyugalom, éjszakai pihenést követően sem múlik el, és a boka/lábszáron megtartja az ujj benyomatát.
Kell-e tartanod a toxémiától?
A terhességi toxémiának két fajtáját különböztethetjük meg:
1. Elsődleges terhességi toxémia
Ennek az oka egy immunológiai összeférhetetlenség. Ilyenkor a méhlepényben történő sejtpusztulásnak az az oka, hogy a magzat és édesanyja fehérje (antigén) szerkezete nagyon hasonló, emiatt pedig nem termelődnek azok a védő antitestek, melyek beborítják a lepénybolyhokat, így védve meg a lepényt az anyai immunrendszertől.
Ilyenkor minden esetben magzati sejtek jutnak az anya keringésébe, amit a kismama immunrendszere már nem tud megfelelően tolerálni.
Az elsődleges terhességi toxémia nagyobb eséllyel fordulhat elő az első terhesség során.
2. Másodlagos terhességi toxémia
Rárakódásos toxémiának is hívja a szakirodalom. Ilyen esetben valamilyen korábban fennálló betegség vagy szervi probléma (fennálló vesebetegség, magas vérnyomás és/vagy cukorbetegség ) talaján alakul ki a terhességi toxémia.
Tulajdonképp ez az alapbetegség pusztítja a boholyfelszín sejtjeit. Ez esetben már a 20. hét előtt is jelentkezhetnek a tünetek, és a későbbi terhességekben fokozódhat a probléma.
A toxémia tüneteit és magát a betegséget alapvetően két, a méhlepény keringését szabályozó hormon egyensúlyának a megbomlása okozza.
Mi állhat még a toxémia kialakulásának hátterében?
Egyelőre még tisztázatlanok a toxémia pontos okai, de kialakulásában szerepet játszhat még a helytelen táplálkozás, a stresszes, idegrendszerbeli túlterhelés és a túlzott fizikai igénybevétel is. Szintén növeli a kockázatot a túl nagy magzat illetve az ikerterhesség is. Nagyon fiatal kismamáknál a méhfal érhálózatának fejletlensége okozhat problémát (nehezebb benne a véráramlás).
A vérnyomásemelkedést az okozhatja, hogy a méh és méhlepény vérkeringésének beszűkülése a szövetek helyi vérszegénységéhez vezet. Ennek hatására pedig a szövetekből vérnyomást emelő anyagok jutnak be a kismama vérkeringésébe.
Milyen figyelmeztetőjelei lehetnek a terhességi toxémiának?
A már említett három tüneten túl az általános közérzetben beálló változások mindenképpen figyelmeztetőek lehetnek:
- fejfájás
- látászavarok
- hányás és hányinger
- fülzúgás
- gyomortáji panaszok
- csökkent vizeletmennyiség
- kifejezetten a jobb oldali bordaív alatt jelentkező hasi fájdalom
- influenzaszerű tünetek
Ezek mind olyan tünetek, amelyekre nem szabad legyinteni. Mindenképpen fel kell keresni orvosodat, ha bármelyiket tapasztalod!
Milyen súlyos következményekkel járhat a toxémia a kismamára nézve?
Súlyos esetben az agyban végbemenő idegrendszeri irritáció következtében veszélyes, epilepsziaszerű rángógörcsök alakulhatnak ki. A szülés során fájásgyengeség alakulhat ki, ami miatt a szülés elhúzódhat, véralvadási zavarok jöhetnek létre, emellett bekövetkezhet a lepény idő előtti leválása és szív-és légzésbénulás is.
HELLP szindróma
A toxémia legsúlyosabb formája a HELLP szindróma, amely akár kómához és halálhoz is vezethet. A szülések valamivel kevesebb, mint 1%-ában fordul elő. Neve angol betűszó (Haemolysis, Elevated Liver enzymes, Low Platelet count -magyarul hemolízis, emelkedett májenzimek, alacsony trombocita szám). Ez olyan életveszélyes állapotot idéz elő, melynek hatására a vér alkotóira eshet szét, a véralvadás problémássá válhat, valamint a vese és a máj is leállhat. Csak labor és ultrahangos vizsgálattal mutatható ki, és azonnali beavatkozást (a magzat császármetszéssel történő kiemelése) igényel.
Milyen következményekkel járhat a toxémia a babára nézve?
A magzat számára a fő veszélyt a lepény funkcióinak megromlása hordozza. A hosszantartó magas vérnyomás következtében ugyanis sérülhet a placenta, így a magzat nem jut elegendő táplálékhoz. Ennek következményeként növekedésbeli visszamaradás alakulhat ki, illetve koraszülés is bekövetkezhet.
Emiatt különösen fontos a magzat fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése.
Az ultrahang vizsgálatokkal nyomon lehet követni a baba fejlődését, a Doppler-ultrahang pedig lehetővé teszi, hogy a méh artériáiban megfigyelhessék a vér keringési sebességét is. A ctg vizsgálatok a magzati szívhang ellenőrzésére és a méhtevékenység egyidejű vizsgálatára szolgálnak.
Mi a teendő terhességi toxémia esetén?
Elsősorban a vérnyomás beállítása a legfontosabb feladat. Ehhez egy vagy többféle vérnyomáscsökkentő kombinációjára is szükség lehet, ami mellé nyugtató jellegű gyógyszereket is kaphat a kismama.
A toxémia fennállásakor már nem adnak vízhajtó gyógyszereket (ez elégtelenné teheti a lepény keringését), és a folyadékbevitel valamint a sófogyasztás korlátozására sincs szükség. Szükség lehet azonban a méhlepény keringésének javítására szolgáló kis dózisú aszpirin bevitelére, de szintén jótékony hatású a pihenés, ágynyugalom is a lepénykeringésre szempontjából.
Fontos azonban, hogy a gyógyszerek mellett megfelelő életmódbeli és diétás változtatásokat is bevezessen a kismama. Táplálkozásának fehérjedúsnak lennie, biztosítania kell az elegendő kalóriabevitelt, és a kiegyensúlyozott folyadékfogyasztásra is ügyelnie kell. Törekedni kell a stresszmentes, nyugodt terhességre, amihez nagy segítséget jelenthetnek a különféle relaxációs technikák.
Kapcsolódó anyagok HELLP szindróma témában:
- Mikor mit vizsgálnak a terhesség alatt?
- Preeklampszia: terhességi szövődmény, amit kevesen ismernek
- Vérnyomás: inkább alacsony legyen, mint magas
- Ödéma terhesség alatt
Kapcsolódó cikkek
