Már az újszülött kisbabádon is megfigyelhetsz néhány jól elkülöníthető érzelmet. Ilyen például a mosoly, amely kezdetben a – születés utáni néhány hétben – alváskor és simogatásra jelenik meg az arcán, három hónapos korától pedig egyre több helyzetben figyelheted meg. Ez a mosoly nagyon fontos kapcsolódást biztosít, hiszen felkelti a szülő érdeklődését, interakcióra serkent és boldoggá is teszi egyúttal.
A kutatók megfigyelték, hogy a negatív érzelmek is igen korán megjelennek a babáknál. Ilyen a harag, a félelem vagy a szomorúság arckifejezései, de az undor, a csodálkozás is jelen van már születésekor az érzelmek skáláján.Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!
Ezek az érzelmek a baba idegrendszerének állapotait tükrözik, a csecsemő céljai és az átélt események közötti kapcsolatra válaszolnak.
A baba érzelemszabályozásában a szülő, a gondozó központi szerepet játszik. Az interakciók során az anya figyeli a csecsemő érzelmi állapotait, saját válaszait ahhoz igazítja, vagyis ráhangolódik gyermekére. Ha ez elmarad, vagyis az anya nem mutat érzelmeket, a baba negatív érzelmi állapotba kerülhet.
Érzelmek a csecsemő- és gyerekkorban
A csecsemők 4 hónapos kor előtt nem tudnak különbséget tenni a különböző emberek érzelemkifejezései között. Számukra az érzelmek megkülönböztetésében először is a hangnak van kiemelt szerepe (pl. 5 hónaposan már képesek hang alapján elkülöníteni az egyetértést vagy a tiltást). Hét hónaposan a hanghoz képesek illeszteni az arckifejezéseket, 1 éves kortól pedig képesek a babák a gondozókkal összetett interakciókban is részt venni. Az arckifejezések felismerése és a konkrét érzelem-nevek használata az arckifejezésekre 2 éves korban jelenik meg
A helyváltoztató mozgás fejlődésével az érzelemkifejezés is egyre biztosabb és kifinomultabb lesz, így 2-3 éves korban már komplex érzelmek kifejezésére is képes lesz a legtöbb gyermek (pl. büszkeség vagy bűntudat).
Ambivalens érzelmeket a gyermekek akár már egy évesen is mutathatnak, ám csak 10 éves korukban értik meg, hogy ugyanazzal a tárggyal kapcsolatban átélhetnek egy időben két egymással ellentétes érzelmet is.
Az érzelmek kommunikációja
Másfél éves kortól az érzelmek kifejezése a beszédben is megjelenik, ami aztán a 2. év végén, 3. életév elején fog jobban elmélyülni (pl. az adott érzelmet kiváltó okokat is meg tudják nevezni a gyerekek). Az érzelemről való kommunikáció egyúttal az empátia, a másik érzelmeinek, nézőpontjának megértésének kialakulását is lehetővé teszi. A szülővel való kommunikáció segítségével a gyermek megtanulhatja, hogy működnek az érzelmek a személyes kapcsolatokban, hogyan fejezzük ki, miként kell szabályozni ezeket.
Gyermekekkel végzett vizsgálatok azt támasztják alá, hogy nagy jelentősége van annak, hogy egy 3 éves korú gyermeknek mennyit beszélnek a különféle érzésállapotokról a szülők. Ezek a beszélgetések alapozzák meg ugyanis, hogy iskolás korukban mennyire lesznek képesek beazonosítani egy idegen felnőtt érzéseit.
A szülő tehát az érzelmek kifejezésében, szabályozásában folyamatos modellként szolgálnak a gyermek számára.
Hogy taníthatod meg az érzelmek kifejezésére?
A szociális tanuláselmélet szerint (kidolgozója Bandura, amerikai pszichológus) a gyerekek tanulásának fontos formája mások viselkedésének, érzelmeinek megfigyelése. Vagyis te magad leszel a legfontosabb viszonyítási pont, modell számára az érzelmek kifejezésében, értelmezésében, szabályozásában. Tudtad, hogy a gyerekek nem utánoznak bárkit, hanem csak a számukra fontos, pozitív modelleket?
És hogy miként lehetsz pozitív modell gyermeked számára?
Egy újszülöttnek az a legfontosabb, hogy minél többet legyen kontaktusban veled: vedd kézbe, kendőbe, ringasd és öleld magadhoz! Hangolódj rá, és szükségleteinek kielégítésében légy segítségére! Fogadd el, hogy ez az apró élet rengeteg érintést, simogatást, pozitív érzelmi kontaktust igényel, amelyek mind-mind segítségére lesznek a későbbiekben az érzelemkifejezésben.
Fontos mérföldkő lesz kapcsolatotokban a szociális mosoly megjelenése. Ez az a mosoly, amivel először jelzik a babák, hogy mi tetszik nekik. Ha a gyermek mosolyát azonnali válasz követi az anya és az apa részéről, újfajta szoros érzelmi kapocs illetve kapcsolat alakul ki közte és szülei között Fontos tehát a visszacsatolás, hiszen ennek hiányában az érzelmi-társas fejlődés később megakadhat.
A szociális mosoly megjelenésekor jók lehetnek a simogató vagy csiklandozós mondókák (pl. Ciróka, maróka, Kerekecske, gombocska) és a kukucs játékok.
Ne feledd! A 3 hónapos a baba már egyre jobban élvezi a közös játékot, imádni fogja, ha grimaszolsz neki, vicces hangokat adsz. Bátran utánozd beszédét, gügyögését, gurgulázz neki!
A 4 hónapos baba szívesen fogadja a barátságos, kedves arcú játékokat. Akár te magad is rajzolhatsz színes arcokat neki.
A baba 5 hónaposan már visszamosolyog saját tükörképére. Tégy az ágya fölé vagy a játszószőnyeg, pihenőszék hídjára kis tükröket, amiben nézegetheti arcát, gesztusait.
A 6 hónapos baba hosszasan, érdeklődve figyel, tanulmányoz mindent a környezetében. Kezdjetek el babakönyveket, képeskönyveket nézegetni, mesélj neki minél többet, mondókázzatok. Játssz a hangoddal, mutasd meg neki az érzelmek kifejezésének sokszínűségét!
Ahogy megjelenik a beszéd is a mindennapjaitokban, a gyerkőc egyre inkább képes lesz megfogalmazni saját és mások érzelmeit. Hallgasd meg mit mond, légy türelmes vele, mindig szánj rá időt, és soha ne kicsinyeld le érzéseit!
Segíts megérteni neki a környezetében látott, megtapasztalt érzelmeket.
Az érzelmek világa rendkívül összetett, aminek a megértése sokszor igen bonyolult feladat egy kisgyermeknek. Ehhez azonban számtalan segítséget találsz a játékok világában is.
Játékos érzelemtanulás
1. Könyvek
Léteznek olyan érzelemtanító könyvek, amelyekben az emberi érzelmek teljes skáláját lefedik a rajzolt arcokkal. Mesével, magyarázattal, kérdésekkel segítheted a társítást.
2. Hangulatkréták
Ezek a színes, kis kréták egyéni érzésekkel vannak felruházva – meglepett, szomorú, álmos, vidám és mérges -, és vidám dalokkal és interaktív, gyakorlatias játékokkal segítenek felfedezni az érzelmeket, színeket, számsorrendet, sorszámozást.
3. Érzelem nyomda
Kisebb gyermekek is szívesen játszanak a nyomdákkal. Az érzelem nyomda játékokon az alap érzelmi motívumok szerepelnek egy-egy arckifejezés megjelenítésével, amelyeket játékosan társíthatnak az érzelmekhez a gyermekek.
4. Játékkártyák
Használhattok érzelmeket kifejező játékkártyákat is, amelyek segítségével a gyermek megtanulhatja az arc gesztusainak valamint az alapvető érzelmeknek felismerését és azonosítását. Az érzelmi kártyáknak van memory változata is. Ezek használatakor minden alkalommal, mikor valamelyik játékos megtalál egy párt, mindenki a körben mesél egy történetet, amikor ő úgy érezte magát, ahogy az adott kártyákon szerepel.
5. Kirakójátékok, érzelem összerakó mágneses figurák és arcok
A több részből álló figurás játékokat rengeteg módon variálhatják, miközben elsajátíthatják, hogy az érzelmek hatására hogyan változik az arc.
6. Online játékok, társasjátékok
Nagyobb gyermekeknél már akár online érzelem felismerő játékokat és hagyományos társasjátékokat is kipróbálhattok. Ez utóbbiak közül olyat válassz, amely az érzelmek bemutatását és megértését nem versengéshez, hanem a játékostársakkal való együttműködéshez köti. Így a játék során együtt kell célba érni, és mialatt a gyerekek megismerik érzelmeiket és önmagukat, egyúttal a kooperáció és a bizalom segítségével juttathatják célba társukat is.
Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában:
- A szabad játék valódi jelentése
- A tili-toli játék nem csak a szórakozásról szól
- Az elképesztő gyermeki agy
- A bábozás így fejleszti a gyermeket
- Így változik a figyelem ideje a gyerekeknél
- Hagyd egyedül is játszani!
- A legjobb koncentrációfejlesztő játékok
- Mikor van szükség fejlesztésre egy kisgyereknél?
- Így fejleszti a babát a zene
- Nyelvtanulás gyermekkorban: mit érdemes tenni és mit nem?
- Első szavak: mikor és mit mond először a baba?
Kapcsolódó cikkek
